Csaknem 2500, nem erőszakos kábítószer-bűncselekményért elítélt személy büntetését enyhítette Joe Biden, bukott amerikai elnök ciklusának végén – hívta fel a figyelmet Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet (Dki) stratégiai igazgatója. Mint hangsúlyozta, az USA-ban vezető halálokká vált a fentanil és a ketamin, mindkét szer vészesen terjed és öl. Ezzel az intézkedéssel az elnök célja az volt, hogy „orvosolja a korábbi, aránytalanul szigorú ítéletek következményeit, különösen a crack és a por alakú kokain közötti megkülönböztetésből eredő igazságtalanságokat”.
Woke-hatás a drogpolitikában
A bukott elnök arra az igazságtalan gyakorlatra hivatkozott, ami a crack fogyasztását súlyosabb bűncselekménynek tartotta a kokain szippantásánál. és így súlyosabb büntetési tételt rendelt hozzá.
A bideni woke gondolkodás szerint ez színtiszta faji és társadalmi előítélet, ugyanis az előbbit jellemzően a szegény feketék fogyasztották, a drágább kokaint viszont jobb módú fehér fiatalok.
Az elnöki határozat érdekében lobbizó befolyásos demokrata politikusok szerint az igazságszolgáltatásban megjelenő rendszerszintű egyenlőtlenségek mérséklése komoly pozitív hozzájárulás Joe Biden politikai örökségéhez. Az nem érdekelte őket, hogy minden bizonyítékokon alapuló megközelítés szerint a crack sokszorosan veszélyesebb, rombolóbb hatású, nemcsak az azt használó egyénre, hanem a társadalomra nézve is, mint a kokain. Ez nem azt jelenti, hogy a kokain nem gyilkos szer, hanem azt, hogy a crack még gyilkosabb – mutatott rá a Dki stratégiai igazgatója.
Hozzátette, nem véletlen, hogy a „régimódi” kábítószerrel kereskedő bűnözői csoportok sem voltak hajlandók a crackhez nyúlni, ezért terjedt el a szegényebb, jellemzően afro-amerikai csoportok között. Biden döntése nem kirívó, hiszen elnöksége alatt több egyéni kegyelmet és büntetésenyhítést adott ki, mint bármely korábbi amerikai elnök.
Az meg valószínűsíthetően kicsit sem érdekelte, hogy döntésével a legelvetemültebb, legagresszívabb terjesztői csoportokat engedi rá az amerikai társadalomra, ennek a kezelése pedig már nem az ő feladata lesz
– értékelt Téglásy Kristóf.
Trump kőkemény válasza
Azonban a válasz sem késett sokáig. A kegyelmi döntés után pontosan három nappal tette le az esküt Donald Trump, aki mindjárt ezután kiadott számos elnöki rendeletet. Az Egyesült Államok 47. elnöke nemzeti szükségállapotot hirdetett a déli határon, és bejelentette, hogy
a drogkartelleket külföldi terrorszervezeteknek minősíti.
A bejelentés szerint az elnök utasította a kormányt, hogy az idegen ellenségekről szóló törvény alapján lépjen fel a külföldi bandák és bűnszövetkezetek ellen, amelyek bűnözést hoznak az országba. Mindez azt jelenti, hogy
a kiengedett vagy büntetésük jelentős enyhítése után nem sokára szabaduló drogdílerek nem térhetnek vissza zavartalanul a korábbi tevékenységeikhez.
Most jó remény van arra, hogy a liberális, woke ideológia alapú félreértelmezett szabadosság után, a valódi, felelős társadalompolitika világa érkezik el az USA-ban, Nyugat-Európa pedig felkészülhet – fogalmazott Téglásy Kristóf.
