Halálos kimenetelű balesetet okozott nemrég egy ámokfutó, aki drog hatása alatt állt, ennek ellenére három vétlen áldozata nem fog szerepelni a kábítószer által okozott idei halálozási statisztikában – mutatott rá Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet (Dki) stratégiai igazgatója. Hozzátette, azóta kiderült, hogy a tettes vérében marihuánát és kokaint találtak.
A stratégiai igazgató hangsúlyozta: a kábítószer okozta közvetlen halálozások számát közlő hivatalos statisztikák általában a túladagolásokat vagy az akut toxikus hatásokból eredő haláleseteket tartalmazzák. A legfrissebb elérhető adatok szerint
43 kábítószerrel összefüggő halálesetet regisztráltak hazánkban, ami megrázó, de valójában csak a jéghegy csúcsa, hiszen számos, drogokhoz kapcsolódó esetet a hivatalos statisztikák nem vesznek figyelembe.
Ezek közé tartoznak például drog hatása alatt elkövetett öngyilkosságok és a halálos kimenetelű közúti balesetek áldozatai, mivel náluk nehéz egyértelműen megállapítani, hogy a szerek milyen mértékben járultak hozzá a tragédiákhoz. Az ilyen esetekben az áldozatok halálát gyakran más kategóriákba sorolják, például „öngyilkosság”, „közúti baleset”, vagy az „élettel összeegyeztethetetlen sérülés” és a drog hatását csak másodlagos tényezőként említik, ha egyáltalán megemlítik – mutatott rá Téglásy Kristóf.
A drogok és az öngyilkosság
Az öngyilkosságok és a kábítószer-használat közötti kapcsolat számos pszichológiai, szociális és biológiai tényezőből ered. A drogok, különösen a depresszánsok (például a heroin) és a pszichoaktív szerek (például az amfetaminok és az LSD), drámai módon befolyásolhatják az ember mentális állapotát, növelve az impulzivitást és csökkentve a gátlásokat. Ezek a hatások különösen veszélyesek lehetnek azokra, akik már eleve hajlamosak a depresszióra vagy az öngyilkossági gondolatokra. Figyelembe kell venni azt is, hogy bizonyos drogok pánikrohamokat, üldözési mániát, sok esetben közvetlen öngyilkosságra késztetést válthatnak ki.
A problémát súlyosbítja, hogy az öngyilkosságok kivizsgálása során gyakran nem végeznek átfogó toxikológiai vizsgálatot, vagy ha igen, az eredmények akkor sem mindig kerülnek be a hivatalos statisztikákba. Ezért sok olyan eset marad rejtve marad, ahol a drogok jelentős szerepet játszottak
– fogalmazott a Dki stratégiai igazgatója.
Pontatlan baleseti statisztikák
A közlekedési baleseteknél az alkohollal ellentétben a kábítószer-használat szintén nincs megfelelően feltüntetve a statisztikákban. A különböző drogok hatása jelentősen eltérhet: míg az alkohol tipikusan lassítja a reakcióidőt, addig az amfetamin és a hozzá hasonló stimulánsok növelik a túlzott magabiztosságot és az impulzív viselkedést, ami szintén súlyos balesetekhez vezethet. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a drog hatása alatt álló sofőröknél gyakran lép fel egyéb kockázati tényező is, például fáradtság vagy figyelemhiány. Egy halálos baleset után azonban a kivizsgáláskor ritkán helyezik a hangsúlyt a drogok szerepére, és a toxikológiai vizsgálatok eredményei sem mindig kerülnek be a baleset okait feltáró jelentésekbe.
Téglásy Kristóf kiemelte: az elmúlt években jelentős növekedés tapasztalható a kábítószer hatása alatt közlekedő sofőrök számában. Az ORFK adatai alapján
2022-ben 1039 kábítószer hatása alatt vezető sofőrt állítottak elő, ami az eddigi legmagasabb arány. Különösen aggasztó, hogy a legnagyobb növekedést a 14 és 17 év közötti korosztályban tapasztalták.
Fontos megjegyezni, hogy a kábítószer hatása alatt okozott balesetek pontos száma nehezen meghatározható, mivel a drogtesztek alkalmazása korlátozott, és a pszichoaktív szerek jelenlétének kimutatása bonyolultabb, mint az alkoholé. A nyálteszteket például még nem használják általánosan Magyarországon, ami megnehezíti a kábítószert fogyasztó sofőrök ellenőrzését.
Súlyos következmények
A Dki stratégiai igazgatója úgy vélte: súlyos következményekkel jár a társadalomra nézve, hogy a kábítószerrel összefüggő halálesetek statisztikái nem tartalmazzák az öngyilkosságok és halálos közúti balesetek áldozatait. – Egyrészt alábecsüljük a drogok valódi társadalmi hatását, és ezáltal alulértékeljük a megelőző intézkedések fontosságát, másrészt a hiányos adatok félrevezethetik a döntéshozókat és a mentálhigiénés szakembereket, akik így nem a megfelelő területekre koncentrálják az erőfeszítéseiket. Csak az adatok kiterjesztésével és pontosításával lehet megfelelően felmérni a probléma súlyosságát, és hatékony intézkedéseket hozni a kábítószer okozta halálozások csökkentésére – szögezte le.
