A kapudrogelmélet bizonyított és valós, kifejezetten a marihuánáról cáfolja azt a vélekedést, hogy veszélytelen lenne és nem tekinthető kábítószernek – mutatott rá Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet (Dki) stratégiai igazgatója a szervezet honlapján közzétett tanulmányában. Mint írta, a szakemberek között számos vitát generáló kapudrogelmélet azt takarja, hogy a legális vagy könnyebben hozzáférhető szerek használatával növekszik az erősebb és veszélyesebb drogok kipróbálásának kockázata, vagyis a könnyebb drogok biológiai, pszichológiai vagy szociális kapuként szolgálnak a kemény drogok felé.
Csúnyán benézte a liberális újságíró
A Dki stratégiai igazgatója rámutatott: a balliberális Qubit.hu portálon megjelent egy cikk, amelyben Nagy Gergely újságíró Alex Millernek, az Indiana University School of Medicine pszichiátria adjunktusának tanulmányára hivatkozva a marihuána mint kapudrog által okozott veszélyeket igyekezett kisebbíteni. A Dki igazgatóját, Haller Józsefet idézve, Téglásy Kristóf úgy fogalmazott: Alex Miller egyetlen eddig megjelent tanulmányában sem foglalkozik a kapudroghatással, ehelyett a hajlamosító tényezőket vizsgálta, melyekről több érdekes megfigyelést tett.
Miller kutatási eredményeinek nincs köze a kapudroghatáshoz, ezért minden, amit Nagy Gergely erről állít, pusztán a balliberális újságíró tudatlanságból táplálkozó hamis következtetés
– szögezte le a stratégiai igazgató.
Hozzátette: Nagy arról értekezett, hogy a kapudroghatás a drogfogyasztás kezdeti fázisaival van összefüggésben, holott éppen a kábítószerezés „záró” fázisainak, azaz a függésnek, és a szenvedélybetegségnek a kialakulását gyorsítja fel. A kapudroghatás azután jelentkezik, hogy valaki egy drogot tartósan együtt fogyasztott cannabissal. Ezenkívül a balliberális újságíró abban is tévedett, hogy a kábítószer-fogyasztás előtti hajlamosító tényezők kizárják a későbbi droghatásokat, ugyanis a valóság ezzel szemben az, hogy az eleve meglévő sajátosságok egyáltalán nem zárják ki a később kialakuló elváltozásokat.
Könnyű szerek után kemény drogok
Téglásy Kristóf hangsúlyozta: bár a szakemberek a kapudrogelméletet nem tekintik mindenható magyarázatnak, továbbra is fontos szerepet játszik a drogfogyasztás és a megelőzési stratégiák tanulmányozásában. Az egyik legismertebb kutatás szerint a droghasználat egyfajta hierarchiában zajlik:
az olyan könnyű szerek, mint a cigaretta és az alkohol kipróbálása sokszor megelőzi a marihuána használatát, ami viszont gyakran előfutára a kemény drogok kipróbálásának.
Egy másik kutatás is bizonyítékkal szolgált a kapudrogelmélet alátámasztására: állatkísérletekben kimutatták, hogy a THC, a cannabis fő hatóanyaga hosszú távon megváltoztathatja az agy dopaminrendszerét, érzékenyebbé téve azt más drogokra, például kokainra vagy heroinra. Egy 6625 személyt vizsgáló tanulmány alapján kimutatták, hogy a marihuánahasználók két és félszer nagyobb valószínűséggel próbálnak ki kemény drogokat az életükben, bár a genetikai és környezeti tényezők is jelentős szerepet játszanak a kemény szerre váltásban.
A marihuána nagy veszélye
Ezenkívül fontos tisztázni, hogy a könnyűdrogok nem nyitják meg a kaput a nehéz drogok előtt, hanem
specifikusan a marihuána nyitja meg az utat bármilyen könnyű- vagy nehézdrog használatához.
Állatkísérletek során derült ki, hogy ha majmok nikotin és marihuána keverékét tudták maguknak adagolni, akkor gyorsabban szoktak a nikotinra, mint azok a társaik, akik csak nikotint tudtak maguknak adagolni. Ezt nevezik kapudroghatásnak: ha valaki egy másik droggal együtt marihuánát is fogyaszt, az hamarabb függővé válik attól a másik drogtól, vagyis ha például sör mellé füvet szív, nagyobb eséllyel lesz alkoholista – olvasható a Dki tanulmányában.
