A Z generáció, vagyis az 1997 és 2012 között születettek droghasználati szokásai jelentős eltéréseket mutatnak az előző generációkhoz képest – hívta fel a figyelmet a Drogkutató Intézet (DKI).
Egyes kutatások szerint ennek a nemzedéknek a tagjai kevesebb alkoholt fogyasztanak, mint a korábbi fiatalok, ugyanakkor a tudatmódosító szerek használata továbbra is elterjedt. A legális és illegális szerek közötti határvonal egyre inkább elmosódik, különösen az olyan vényköteles gyógyszerek, mint az Adderall vagy a Ritalin esetében, amelyeket sokan teljesítményfokozásra használnak, nem pedig orvosi előírás alapján.
A marihuána egyre inkább elfogadottá tűnik közöttük,
ami annak köszönhető, hogy számos országban legalizálták vagy dekriminalizálták, emiatt pedig kevésbé tartják veszélyesnek a használatát. Emellett a hallucinogének, például az LSD vagy a pszilocibin népszerűsége is növekszik, különösen azok körében, akik alternatív mentális egészségügyi kezeléseket keresnek.
Kokainpropaganda a TikTokon
Kiemelkedő trend a kokain és a ketamin növekvő népszerűsége a Z generáció körében. A kokain továbbra is státusszimbólumnak számít, és elsősorban a felsőbb társadalmi rétegekben használják. Az utóbbi években azonban egyre szélesebb körben terjedt el, különösen a partikultúrában. A TikTok és más közösségimédia-platformok is hozzájárultak a kokainhasználat terjedéséhez.
A „c0ketok” vagy „coketoc” hashtagek például milliós nézettséget értek el, és olyan videókat tartalmaznak, amelyek normalizálják vagy vicces kontextusban mutatják be a kokainfogyasztást.
Ez jelentős hatással lehet a fiatalokra, mivel csökkenti a drog veszélyességének észlelését és növeli a kísérletezési hajlandóságot.
Ketaminnal buliznak az elektronikus zenére
A ketamin szintén egyre elterjedtebb a Z generáció körében, különösen az elektronikus zenei fesztiválok és klubok világában. Ezt a szert eredetileg érzéstelenítőként alkalmazták, de ma már partidrogként és öngyógyítás céljából is használják. A ketamin főképpen azoknak vonzó, akik mentális problémákkal küzdenek, mivel rövid időre „megszabadulhatnak” a szorongástól vagy a depressziótól, ugyanakkor hosszú távú használata komoly egészségügyi kockázatokkal jár, például hólyagkárosodást, pszichózist és memóriazavarokat okozhat. A brit hatóságok adatai szerint a ketaminhasználat az elmúlt években megháromszorozódott, ami jól mutatja a szer növekvő népszerűségét a fiatalok körében.
Az illegális drogok mellett a legális, de nem orvosi célra használt szerek is problémát jelentenek. A fiatalok körében egyre gyakoribb az altatók és a szorongáscsökkentők rekreációs célú használata. Az internet és a közösségi média jelentősen hozzájárul a különböző szerekhez való könnyű hozzáféréshez, ami fokozza a droghasználati kockázatokat.
A közösségi média normalizáló szerepe
A Z generáció egy olyan világban nőtt fel, ahol a közösségi média meghatározó szerepet játszik a mindennapi életben.
Az olyan platformok, mint a Tiktok vagy az Instagram számos veszélyt hordoznak magukban, mivel normalizálják a drogfogyasztást és könnyen hozzáférhetővé teszik az illegális szereket.
Egyes influenszerek nyíltan beszélnek saját droghasználati tapasztalataikról vagy akár népszerűsítik a különböző szereket. Ez a tartalom jelentősen befolyásolja a fiatalok hozzáállását és döntéseit.
Veszélyes kihívások is felütötték a fejüket a közösségi médiában, mint például a Benadryl-kihívás, amelynek során fiatalok vényköteles antihisztaminokat fogyasztanak, hogy hallucinációkat idézzenek elő. Egyes ilyen kihívások tragédiával végződtek, ami jól mutatja, hogy a közösségi média milyen erős befolyást gyakorolhat a droghasználati szokásokra.
Aki korán kezdi, valószínűleg függő lesz
A Z generáció tagjai a legnagyobb arányban számolnak be mentális egészségi problémákról: körükben a depresszió és a szorongásos zavarok aránya magasabb, mint bármely más generációnál. A fokozott teljesítménykényszer, az állandó online jelenlét és a közösségi média által generált összehasonlítási kényszer mind hozzájárul a fiatalok mentális egészségének romlásához. A mentális egészségügyi problémák kezeletlenül hagyása gyakran vezet tartós szerhasználathoz és függőséghez.
A fiatalok agya még fejlődésben van, ami miatt érzékenyebbek a függőséget okozó anyagokra. Kutatások kimutatták, hogy
minél korábban kezdik a drog- vagy alkoholfogyasztást, annál nagyobb a hosszú távú függőségi problémák kialakulásának a valószínűsége.
A gyors jutalmazásra épülő digitális világ és a közösségi média állandó ingeráradata szintén hozzájárulhat a dopaminrendszer érzékenységének változásához, ami fokozhatja a drogfüggőség kialakulásának esélyét.
A mentális problémák súlyosbodásának megelőzéséhez elengedhetetlen a megfelelő támogató hálózat kiépítése, a mentálhigiénés szolgáltatások hozzáférhetővé tétele és a fiatalok oktatása a stresszkezelési technikákról. Bár a helyzet riasztó, számos megelőzési lehetőség van a Z generáció droghasználati problémáinak kezelésére. Az oktatás és a korai intervenció kulcsszerepet játszhat abban, hogy a fiatalok jobban megértsék a kockázatokat és a következményeket – közölte a DKI.
