Az elmúlt időszakban Belgiumban és Hollandiában tapasztalt lövöldözések rávilágítanak a drogháborúk súlyos veszélyeire és azok társadalmi hatásaira. A kábítószer-kereskedelemhez kapcsolódó erőszak nem csak az érintett országokban, hanem Európa-szerte aggodalomra ad okot, hiszen a szervezett drogbűnözés terjedése és az ezzel járó erőszak közvetlenül fenyegeti a közbiztonságot és a társadalmi stabilitást – hívta fel a figyelmet Téglássy Kristóf, a Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója.
Erőszak és káosz a liberalizmus eredménye
Mint felidézte, 2025 februárjában Brüsszel Anderlecht negyedében több lövöldözés is történt, amelyek során egy ember életét vesztette és többen megsebesültek. A hatóságok szerint ezek az incidensek rivális drogbandák közötti területi konfliktusokhoz köthetők. A bandák közötti feszültség azért alakult ki, mert egy jelentősnek mondható, 200 kilogrammos kábítószer-szállítmány eltűnt, ami erőszakos összecsapásokhoz vezetett. Az új belga szövetségi kormány prioritásként kezeli a drogkereskedelem elleni küzdelmet, és szigorúbb ellenőrzéseket vezetett be a kikötőkben, repülőtereken és vasútállomásokon. Emellett Brüsszel és Antwerpen városaiban megerősítették a szövetségi rendőrség erőforrásait, hogy visszaszorítsák a szervezett bűnözést.
A belga hatóságok és kábítószerrel foglalkozó állami vezetők kezdik felismerni, hogy a liberális hozzáállás a drogkérdéshez erőszakhoz és káoszhoz vezet
– értékelt a stratégiai igazgató.
A drogháborúk öt veszélye
A drogháborúk számos olyan veszélyt hordoznak magukban, amelyek túlmutatnak az azonnali erőszakos cselekményeken, és egyértelműen a drog feketepiaci erősödésével vannak összefüggésben, a helyzetet pedig tovább rontotta a német droglegalizációs törvény. A legnagyobb veszélyek:
- Közbiztonság romlása: a nyílt utcai lövöldözések és erőszakos összecsapások közvetlen veszélyt jelentenek a lakosságra, csökkentve a közbiztonság érzetét és növelve a félelmet a mindennapi életben.
Gazdasági hatások: a drogháborúk negatívan befolyásolják a helyi gazdaságot, mivel az erőszak és a bizonytalanság elriasztja a befektetőket és a turistákat, valamint növeli a bűnüldözés és az egészségügyi ellátás költségeit.
- Társadalmi kohézió gyengülése: a drogbandák tevékenysége aláássa a közösségek közötti bizalmat, és hozzájárul a társadalmi feszültségek növekedéséhez, különösen a hátrányos helyzetű városrészekben.
- Korrupció és intézményi bizalom csökkenése: a kábítószer-kereskedelemből származó jelentős pénzösszegek korrupcióhoz vezethetnek a rendőrség, az igazságszolgáltatás és más állami intézmények körében, ami tovább gyengíti a közbizalmat.
- Nemzetközi dimenzió: a drogháborúk gyakran nem korlátozódnak egyetlen ország határain belülre, hanem nemzetközi hálózatokon keresztül működnek, ami megnehezíti a bűnüldöző szervek munkáját, és nemzetközi együttműködést igényel.
Drogháborúk és illegális migráció
A drogháborúk elleni küzdelemhez elengedhetetlen a rendőrség és az igazságszolgáltatás erőforrásainak növelése, valamint a nemzetközi együttműködés fokozása a drogbandák elleni hatékony fellépésben. Amint a magyar drogellenes stratégia fő iránya a prevenció elsődlegessége, úgy nemzetközi szinten is előtérbe kell helyezni a fiatalok oktatását és a tudatosság növelését a drogok veszélyeiről.
A drogháborúk és az illegális migráció szoros összefüggésben van.
Svédországban az elmúlt években jelentős növekedés tapasztalható a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények és az ezekhez kapcsolódó erőszak terén. A rendőrségi jelentések szerint az országba érkező migránsokból szerveződő bandák egyre inkább átveszik az irányítást a drogpiac felett, ami konfliktusokhoz vezet a már meglévő bűnözői csoportokkal. Malmőben például 2019-ben több mint száz robbantásos merényletet regisztráltak, és 2011 óta 38 emberölés történt, amelyek közül csak hatot sikerült felderíteni. A fiatalok körében végzett felmérések szerint a 15 évesek 5-6 százaléka, míg a 17 évesek 13-19 százaléka használ valamilyen kábítószert, a felnőtt lakosság körében ez az arány közel 10 százalék. A kábítószer-kereskedelemben részt vevő újonnan érkezett csoportoknak gyakran afrikai és közel-keleti kapcsolatai vannak, és agresszíven terjeszkednek a helyi drogpiacon, ami növeli az erőszakos incidensek számát.
Nemzetközi droghálózatok, fokozódó társadalmi feszültség
A kábítószer-kereskedelemben részt vevő csoportok gyakran nemzetközi hálózatok részei, amelyekben migráns hátterű bűnözők is szerepet játszanak. Hollandiában és Belgiumban a szintetikus kábítószerek, például az MDMA és az amfetamin előállítása is jelentős. Az Európai Unióban 2017-ben jelentett 21 aktív MDMA-laboratórium mindegyike Hollandiában működött. Ezekben az országokban a kábítószer-kereskedelem és -gyártás nemcsak a helyi bűnözőkhöz, hanem nemzetközi hálózatokhoz is kapcsolódik, amelyekben migránshátterű csoportok is részt vesznek – ismertette Téglásy Kristóf.
Leszögezte: tisztán látszik, hogy
a migráns hátterű bűnözői csoportok megjelenése és terjeszkedése a kábítószer-kereskedelemben hozzájárulhat az erőszakos bűncselekmények számának növekedéséhez és a társadalmi feszültségek fokozódásához.
A hatékony válaszlépések kidolgozása érdekében elengedhetetlen a bűnüldöző szervek, a közösségek és a politikai döntéshozók közötti szoros együttműködés, valamint a megelőzési és integrációs programok erősítése. Ehhez azonban az első lépésként a döntéshozóknak el kell ítélniük a droghasználat minden formáját. A zéró toleranciának az uniós európai gondolkodásba is vissza kell térnie – fogalmazott a stratégiai igazgató.
