Az elmúlt időszakban Belgiumban és Hollandiában tapasztalt lövöldözések rávilágítanak a drogháborúk súlyos veszélyeire és azok társadalmi hatásaira. A kábítószer-kereskedelemhez kapcsolódó erőszak nem csak az érintett országokban, hanem Európa-szerte aggodalomra ad okot, hiszen a szervezett drogbűnözés terjedése és az ezzel járó erőszak közvetlenül fenyegeti a közbiztonságot és a társadalmi stabilitást – hívta fel a figyelmet Téglássy Kristóf, a Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója.
Erőszak és káosz a liberalizmus eredménye
Mint felidézte, 2025 februárjában Brüsszel Anderlecht negyedében több lövöldözés is történt, amelyek során egy ember életét vesztette és többen megsebesültek. A hatóságok szerint ezek az incidensek rivális drogbandák közötti területi konfliktusokhoz köthetők. A bandák közötti feszültség azért alakult ki, mert egy jelentősnek mondható, 200 kilogrammos kábítószer-szállítmány eltűnt, ami erőszakos összecsapásokhoz vezetett. Az új belga szövetségi kormány prioritásként kezeli a drogkereskedelem elleni küzdelmet, és szigorúbb ellenőrzéseket vezetett be a kikötőkben, repülőtereken és vasútállomásokon. Emellett Brüsszel és Antwerpen városaiban megerősítették a szövetségi rendőrség erőforrásait, hogy visszaszorítsák a szervezett bűnözést.
A belga hatóságok és kábítószerrel foglalkozó állami vezetők kezdik felismerni, hogy a liberális hozzáállás a drogkérdéshez erőszakhoz és káoszhoz vezet
– értékelt a stratégiai igazgató.
A drogháborúk öt veszélye
A drogháborúk számos olyan veszélyt hordoznak magukban, amelyek túlmutatnak az azonnali erőszakos cselekményeken, és egyértelműen a drog feketepiaci erősödésével vannak összefüggésben, a helyzetet pedig tovább rontotta a német droglegalizációs törvény. A legnagyobb veszélyek:
- Közbiztonság romlása: a nyílt utcai lövöldözések és erőszakos összecsapások közvetlen veszélyt jelentenek a lakosságra, csökkentve a közbiztonság érzetét és növelve a félelmet a mindennapi életben.
Gazdasági hatások: a drogháborúk negatívan befolyásolják a helyi gazdaságot, mivel az erőszak és a bizonytalanság elriasztja a befektetőket és a turistákat, valamint növeli a bűnüldözés és az egészségügyi ellátás költségeit.
- Társadalmi kohézió gyengülése: a drogbandák tevékenysége aláássa a közösségek közötti bizalmat, és hozzájárul a társadalmi feszültségek növekedéséhez, különösen a hátrányos helyzetű városrészekben.
- Korrupció és intézményi bizalom csökkenése: a kábítószer-kereskedelemből származó jelentős pénzösszegek korrupcióhoz vezethetnek a rendőrség, az igazságszolgáltatás és más állami intézmények körében, ami tovább gyengíti a közbizalmat.
- Nemzetközi dimenzió: a drogháborúk gyakran nem korlátozódnak egyetlen ország határain belülre, hanem nemzetközi hálózatokon keresztül működnek, ami megnehezíti a bűnüldöző szervek munkáját, és nemzetközi együttműködést igényel.
