Február 21-én tartják az „Antifa-ügy” egyik vádlottja, Simeon (Maja) Ravi Trux előkészítő ülését, a bűnszervezetben elkövetett életveszélyes testi sértés bűntettének kísérlete és más bűncselekmények miatt elrendelt tárgyaláson az is kiderülhet, hogy Trux visszakerülhet-e Németországba.
A szélsőbaloldali, magát nem binárisként meghatározó fiatalt nemzetközi körözés alapján még 2023 decemberében fogták el Berlinben. Trux kiadása nem sokon múlott, ügyvédje LMBTQ-problémára hivatkozva ugyanis megtiltatta kiadatását a német alkotmánybírósággal, ám a parancs későn érkezett, a német rendőrök akkorra már átadták magyar kollégáiknak Simeon (Maja) Ravi Truxot. Simeon Trux a nyomozati adatok szerint a hírhedt német antifa rohamosztag, a Hammerbande („Kalapácsos banda”) tagja.
Trux azóta rendszeresen panaszkodik a magyar börtönviszonyokra, egyik alkalommal azt írta családjának, megdöbbentette az itt uralkodó brutalitás és elhagyatottság, de azóta már nincs ereje ilyen dolgokkal foglalkozni. A verőlegény azt is kifogásolta, hogy elszigetelve érzi magát.
A Magyar Nemzet utánajárt, milyen börtönviszonyok fogadták volna Simeon (Maja) Truxot, ha más európai országban követett volna el erőszakos bűncselekményt.
Rekordmagas az öngyilkosságok száma
Mindegy, hogy Olaszország északi vagy déli részét választjuk úti célnak, megannyi történelmi, építészeti, kulturális és gasztronómiai élvezettel fogunk találkozni, ám, ha valamilyen bűncselekményt készülünk elkövetni, jobb lesz inkább napolni, mert a börtönök állapota is mondhatni történelmi, az ott tapasztalt állapotok pillanatok alatt visszarepítenek minket a múltba.
Maja Trux itt bizonyára nem a frissen főzött espresso és a vajas tészta illatára kelne, Olaszország börtönrendszere ugyanis súlyos válsággal küzd, amelyet főképp az elavult létesítmények és a fogvatartottak körében tapasztalható magas öngyilkossági arány jellemez.
A The Week cikke szerint az olasz börtönökben az öngyilkosságok és önsértések száma rekordmagasságot ér el, 2024-ben országos szinten 85 elítélt lett öngyilkos.
Maja Trux itt aztán magányosnak sem érezné magát, és bőven akadna társasága: az olasz börtönökben tapasztalható túlzsúfoltság mértéke az egyik legmagasabb Európában, 2024-ben 62 427 fő volt fogva tartva, ez tízezerrel több, mint a megengedett kapacitás. A fogvatartottak száma jelentősen meghaladja a börtönök befogadóképességét, ami tovább súlyosbítja a rossz körülményeket. A túlzsúfoltság miatt tovább fokozódik a rabok közötti feszültség, de az sem segíti a helyzetet, hogy rendszeresen gond van az elektromos hálózattal és a melegvíz-szolgáltatással is.
Az olasz börtönök túlzsúfoltsága és a nem megfelelő higiéniai körülmények miatt országszerte tiltakozások zajlanak, a parmai börtönben például az elítéltek éhségsztrájkba kezdtek. Az elítéltek elégedetlensége miatt a kormány válaszul szigorú intézkedéseket vezetett be, Giorgia Meloni jobboldali kormánya a helyzet kezelésére olyan törvényjavaslatot terjesztett elő, amely bűncselekménnyé nyilvánítaná a békés börtönbeli tiltakozásokat is, például a rácsok zörgetését vagy az éhségsztrájkot. Ez az intézkedés mondhatni szokatlan a nyugati demokráciákban, nem véletlen, hogy a jogi szakértők, valamint börtönszemélyzet részéről is aggodalmak övezik.
Sok bűnöző kis helyen is elfér?
Simeon (Maja) Trux bizonyára sokat álmodozott arról is, miért is nem inkább Franciaországba utazott Budapest helyett, ahol a Louvre vagy a Notre Dame közelében való kalandozása során fogott volna bele az embervadászatba kalapácsos társaival. A magát nem binárisként (se nem férfi, se nem nő) számontartott erőszaktevő erről szőtt álmai mondjuk nem sokáig tartottak volna, hiszen a franciák sem épp a börtönwellnessről híresek.
Franciaország börtönrendszere számos kihívással néz szembe, az antifás Maja Trux éppen ezért túl sok vendégszeretetre itt sem számíthatna, társasága viszont jócskán akadna, a cellában eltöltött ideje alatt a kicsi a rakás és a székfoglalós játék is tökéletesen illene az itteni börtönviszonyokba.
A hivatalos adatok szerint összesen 81 000 főt tartanak fogva, de a rendszer csak 62 000 fő elhelyezésére alkalmas. A fogvatartottak tehát itt sem vajas croissant-t és macaront kapnak, és nem látszik az ablakukból az Eiffel-torony sem, helyette viszont négyezer rab a padlóra tett matracokon alszik az elszaporodott rágácslók társaságában.
Jean-Claude Mas, a Nemzetközi Börtönmegfigyelő Intézet elnöke az RFI-nek úgy fogalmazott, hogy három-négy embert be lehet zsúfolni 9 m²-es cellába, amit egy személynek alakítottak ki. A francia lapok cikkei szerint a börtönök túlzsúfoltsága nem újdonság, és komoly aggodalmakat vet fel az igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságával és az emberi jogok tiszteletben tartásával kapcsolatban.
A francia sajtóban azt is megjegyzik, különösen aggasztó a fiatalkorú fogvatartottak helyzete: mint írták, annak ellenére, hogy a nemzetközi és hazai jogszabályok előírják a kiskorúak elkülönítését a felnőtt raboktól, számos intézményben fittyet hánynak erre, ami súlyos következményekkel járhat a fiatalok fejlődésére és biztonságára nézve. Ezenkívül a pszichiátriai ellátás és az egészségügyi szolgáltatások gyakran nem felelnek meg a fiatalkorúak speciális igényeinek, ami tovább rontja helyzetüket.
A túlzsúfoltság mellett hatalmas problémát okoz a szervezett bűnözés jelenléte, Mohamed Amra erőszakos börtönszöktetése rávilágít arra, hogy a hatóságok nehezen birkóznak meg a jól szervezett bűnözői csoportokkal. Ezek az események nemcsak a börtönök biztonságát veszélyeztetik, hanem aláássák a közbiztonságot és az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat is.
Ágy, az van Romániában, csak épp sokan „lakják”
De mi a helyzet a román börtönökben? Eláruljuk, hogy itt sem miccsből vannak rácsok, a helyhiány pedig állandó problémát jelent: egyes börtönökben a fogvatartottaknak mindössze két négyzetméter jut személyenként. A cellák gyakran rossz állapotúak, és a hiányos felszereltség jelenti a kisebb gondot. Ha éppen jut ágy, nem biztos, hogy érdemes belefeküdni, a beszámolók szerint a fekhelyek ágyi poloskákkal és más rovarokkal fertőzöttek. A szellőzés hiánya és a korlátozott mozgási lehetőségek pedig tovább rontják a fogvatartottak életkörülményeit.
A román hatóságok elismerték a problémák súlyosságát, és ígéretet tettek a börtönrendszer reformjára. Ennek részeként tervezték új börtönök építését, a meglévő létesítmények korszerűsítését, valamint a fogvatartottak életkörülményeinek javítását célzó intézkedések bevezetését. Ezek a lépések azonban lassan haladnak.
Elmaradnak a teadélutánok az angol börtönökben
Simone Trux az Egyesült Királyságban sem biztos, hogy lovagi címet kapna és egy csésze fekete teát tejjel, ha ott töltené fogvatartását, viszont magányos itt sem lenne. A hivatalos adatok szerint 2024 júliusában az angliai és walesi börtönök majdhogynem telt házzal működnek, 98 százalékos kapacitással és 87 500 fő élvezhetné az angol börtönéletet.
A börtönszolgálat szerint azonban már 79 700 fogvatartottnál is nehéz biztosítani a megfelelő életkörülményeket, így a jelenlegi létszám mintegy nyolcezer fővel haladja meg ezt.
Charlie Taylor, a börtönök főfelügyelője szerint a legnagyobb problémát az előzetes letartóztatásban lévők magas száma jelenti, amely a Covid–19 járvány óta tovább növekedett. Emellett egyre több elítélt kap hosszabb börtönbüntetést, ami szintén tovább terheli a rendszert.
A túlzsúfoltság következményei közé tartozik a fogvatartottak és a személyzet közötti feszültségek növekedése, a rehabilitációs programok hatékonyságának csökkenése, valamint az egészségügyi és higiéniai körülmények romlása. A hatóságok szerint ezek a tényezők nemcsak az elítéltek, hanem a társadalom egészének biztonságát és jólétét is veszélyeztetik.
Szlovénia: elítéltből sok van, börtönőrből viszont egyre kevesebb
A szomszédos Szlovéniában nemrég az alacsony bérek és a kritikus munkaerőhiány miatt emelték fel a hangjukat a börtönök dolgozói, a szakszervezetek szerint a helyzet tarthatatlanná vált: az intézmények túlzsúfoltak, a fogvatartottak száma növekszik, miközben a börtönőrök száma folyamatosan csökken. A kormány ígéreteket tett a helyzet javítására, de a dolgozók szerint ezek eddig nem váltak valóra.
Az MTI közlése szerint a szlovén büntetés-végrehajtási rendszer évek óta küzd a munkaerőhiánnyal, amelynek következtében az alkalmazottak túlterheltek, a munkakörülmények pedig egyre rosszabbak. A sztrájkot szervező szakszervezet szerint jelenleg több száz fő hiányzik a rendszerből, emiatt a meglévő dolgozók sokszor a megengedett maximális óraszám felett kénytelenek dolgozni.
„A börtönőröknek napi szinten kell szembenézniük az agresszióval, a pszichés nyomással és a személyi állomány folyamatos csökkenésével. Az alacsony fizetések miatt sokan inkább más területen helyezkednek el” – panaszolta a szakszervezet egyik képviselője. A börtönőrök fizetése Szlovéniában elmarad a hasonló kockázatot jelentő közszolgálati állást betöltőkétől, például a rendőrség vagy a mentőszolgálat bérszínvonalától. Ez a probléma hosszú évek óta fennáll, de a gazdasági helyzet romlásával egyre égetőbbé vált a megoldása.
