Ha jön az árvíz, akkor sem lesz baj: felkészültek a hatóságok

Az árvízi védekezésről tartottak konferenciát az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon csütörtökön. A hatóságok felkészültek a legrosszabbra is, mindenki tudja a dolgát, és új védművek is épültek.

Paks, 2024. szeptember 22. Az áradó Duna a Paksi Atomerõmûnél 2024. szeptember 22-én. Az Energiaügyi Minisztérium közlése szerint továbbra sem veszélyezteti az árvíz az energiaellátás biztonságát. Az erõmûnél szeptember 20-án reggeltõl másodfokú árvízvédelmi készültség van érvényben. Az erõmû tûzoltószervezete és a vízügyi szakemberek folyamatos felügyeletet biztosítanak a gát és a zsilipek felett. MTI/Jánossy Gergely Fotó: Jánossy Gergely Forrás: MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap/Paks, 2024. szeptember 22. Az áradó Duna a Paksi Atomerõmûnél 2024. szeptember 22-én. Az Energiaügyi Minisztérium közlése szerint továbbra sem veszélyezteti az árvíz az energiael

Jó előre felkészültek az árvíz elleni védekezésre a hatóságok – derült ki azon a konferencián, amit csütörtökön tartottak Budapesten, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon (OKF). A tanácskozáson Vitéz-Pekáry Anna, az Országos Vízügyi Főigazgatóság munkatársa arról beszélt, hogy a vízügyi ágazat is folyamatosan készül a védekezésre. Mindent megtesznek annak érdekében, hogy minimalizálják az árvizek okozta károkat, és ennek érdekében az elmúlt években számos védmű épült. 

A szomszédokra is figyelni kell

A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője, Dajka István pedig azt mondta, hogy fontos a kapcsolattartás a szomszédos országokkal, mivel a környező országok vízgyűjtő területeiről akár néhány óra alatt annyi víz zúdulhat a folyóinkba, ami méterekkel megemelheti a vízszintjüket. 

A megáradt Duna Mohácsnál 2024. szeptember 24-én (Fotó: MTI/Kacsúr Tamás)

Tóth Ferenc országos polgári védelmi főfelügyelő azt mondta, hogy 

a védekezésben résztvevő szervezetek egymással szoros együttműködésben végzik a felkészülést. 

Ezen kívül pedig készül egy digitális katasztrófakockázat-értékelési program is, ami tartalmazza a káresemények kezelésének főbb adatait. 

Ha kell, jönnek a helikopterek 

A rendőrség árvíz idején bevethető eszközparkját, például a hajókat és a helikoptereket, valamint a mozgósítható egységeket Szabó Imre, az Országos Rendőr-főkapitányság védelmi igazgatási osztályának munkatársa mutatta be az. 

Az árvízi időszakokban a rendőrök kiemelt feladata a lakosság kitelepítésének-kimenekítésének szervezése, a veszélyes területek lezárása.

 Ezek mellett persze biztosítani kell a mentésben résztvevők munkáját, és közbiztonságot is az esetleg ideiglenesen kitelepített településeken. 

A Honvédelmi Minisztérium előadója, Magyar Attila is bemutatta a honvédség erőforrásait, és hozzátette, hogy a katonák önállóan is meg tudnak oldani katasztrófavédelmi feladatokat. 

A közegészségügyi feladatokat a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ előadója, Izsák Bálint részletezte. Elsősorban az áradások okozta potenciális fertőzésveszélyekről beszélt, és megemlítette, hogy fontos az egészséges ivóvízkészletek megőrzése. 

Nem biztos, hogy baj lesz 

A védekezésben részt vesz a Vöröskereszt is. Csige István, a segélyszervezet katasztrófakészenléti referense a karitatív elmondta, hogy az ő feladatuk elsősorban az ideiglenes szálláshelyek, az étkeztetés és az átmeneti segélyek biztosítása, valamint a jogi, pszichológiai és pszichoszociális segítségnyújtás.

Árvízveszély egyébként egyelőre, úgy tűnik, nem fenyeget. Tóth Tamás meteorológus közösségi oldalán azt írta, hogy a klímaváltozás egyik fontos fokmérője, hogy a hegyekben mennyi hóvízkészlet halmozódik fel. 

Homokzsákok a megáradt Duna gátján Baján 2024. szeptember 22-én (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

– Az utóbbi években a Tisza vízgyűjtőjén ez erőteljes csökkenést mutat, ami az árvízi védekezés szempontjából ugyan jó, de most már leginkább az a kérdés, hogy érkezik-e elegendő víz a Kárpátokból a szűkösebb időkben. A helyzet persze változhat hirtelen is, ahogy tavaly ősz elején a Boris ciklon hirtelen mekkora árvizeket hozott a Duna vízgyűjtőjén, de a probléma tényleg az, hogy egyik szélsőségből esünk át a másikba – fogalmazott a szakember.