„Nagy örömhírt közölhetek a mai napon: Ervin Gábor, egyházmegyénk kiváló papja boldoggá avatását kezdeményezi az egyházmegye vértanúság címén” – jelentette be Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek a Budai alsó rakparton tartott sajtótájékoztatón. Mint a bíboros ismertette, december harmadikán volt nyolcvan éve annak, hogy Ervin Gábor vértanú halált halt. A zsidó származású katolikus pap hétéves korában keresztelkedett meg családjával együtt. A későbbiekben kiváló képességeivel hívta fel magára a figyelmet: számos könyvet adott ki, tagja volt a Magyar Filozófiai Társaságnak, esztétikai irányú írásokat is közzé tett. Halálának 40. évfordulóján, 1984-ben jelent meg róla egy megemlékezés Bécsben, amelyben arról beszéltek, hogy
Ervin Gábor nyitott szellem volt, azon kevesek egyike, aki még az 1940-es években is tudott az egész magyar társadalommal párbeszédet folytatni.
Katolikus papként teológiával is foglalkozott, műveinek nagy részét ebben a témában írta. Ezen művei közül az egyik a Krisztusi nagykorúság, amelyben a Szentlélek ajándékairól értekezett.
Prófétai erő és vértanúság
Erdő Péter hangsúlyozta: Ervin Gábor szinte prófétai erővel látta előre a saját sorsát. Az Apor Vilmos vezette Szent Kereszt Egyesület titkáraként dolgozott 1944-ben, amikor rengeteget tett az üldözöttek elrejtéséért és mentéséért. Ezért végül a nyilasok letartóztatták és a nyilasházban megkínozták. Szemtanúk nyilatkoztak később arról, hogy korbácsolták, verték, végig kellett élnie a fájdalmakat, majd a vértanúság megkoronázásaként, édesanyjával együtt a Dunába lőtték.
Ha valaki a segítő, szolidáris szeretet vértanúja, akkor egyházmegyénk papja, Ervin Gábor biztosan az. Ebben a meggyőződésben kértük ki a püspöki kar hozzájárulását a szentté avatás elkezdéséhez, és elkezdtük gyűjteni a régi tanúvallomásokat és új visszaemlékezéseket. Megbíztam az ügy posztulátumi munkájával Flavio Depaula atyát, akinek a munkája döntő lesz abban, hogy a magyarországi vizsgálat anyagát összegyűjtsük és azt minél hamarabb az Apostoli Szentszék elé tárjuk. Bízom abban, hogy nemcsak egy új égi közbenjáróval, hanem egy új példaképpel is gyarapodni tud magyar egyházunk
– fogalmazott a bíboros.
Hozzátette, reverendában ment oda a menetben kísért összeterelt emberekhez, és elkezdett kiabálni a kísérőkkel, hogy amit tesznek, az az emberség arcul köpése, és követelte a foglyok elengedését. Reverendás papként talán senki más nem tett ilyet, be is kísérte akkor a rendőrség, de nemsokára kiengedték, akkor még élve megúszta. Ezenkívül a fekete reverendájára kivarrta a sárga csillagot, amire ő nem volt kötelezve. Ezzel sokakat megijeszthetett, hiszen saját maga kockáztatásával cselekedett, de másokat nem sodort bajba – mutatott rá Erdő Péter.
Embermentő és példakép
Flavio Depaula érseki titkár arról beszélt, hogy a posztulátum feladata azoknak az adatoknak az összegyűjtése, amelyek az Ervin Gáborral történtekről tanúskodnak, ezt a munkát már el is kezdték. Kiderítették, hogy nemcsak a saját lakásában rejtett el zsidó testvéreket, hanem több lakást is kibérelt ennek érdekében.
Nemcsak pap, vértanú, filozófus és hittanár volt, hanem személyiségét egyben nézve kijelenthető, hogy mindenkinek példakép lehet a mai világban
– vélekedett.
Mint a Magyar Kuríron olvasható, Ervin Gábor a neotomizmus kiemelkedő képviselője volt. Az Ervin család Nagyváradról származott, de édesapja, Ervin Kálmán már Sarkadon született. Az 1910-es években a Magyar Általános Hitelbank egyik igazgatója volt. Ervin Gábor édesanyja, Brust Ilona hithű katolikusként támogatta Gábor fiát, hogy római katolikus pap legyen, mely elhatározása a piarista gimnáziumban vált véglegessé. A házaspár Pál nevű fia ügyvéd lett, László pedig édesapjuk 1933-ban bekövetkezett halála után az Ervin László Szövőgyár tulajdonosa lett. A család eredetileg az izraelita felekezethez tartozott, 1919-ben tértek át a katolikus hitre.
Nyilasok gyilkolták meg a családját
Ervin Gábor 1942-ben költözött édesanyjával együtt a városmajori templom közelébe. A Magyar Szent Kereszt Egyesület (MSZKE), amelynek titkára volt, 1944-ben segítette Angelo Rotta vatikáni nuncius embermentő tevékenységét. Az egyesület Múzeum körúti irodáját a nyilasok az év november 17-én elpusztították.
A német megszállás és a nyilas rémuralom alatt fiatalabb bátyját, Lászlót a nyilasok elfogták és túszként kezelték, pénzt követeltek kiszabadulásáért. Ervin Gábor hajlandó volt teljesíteni követelésüket, a pénzt átadta, ennek ellenére a nyilasok őt és édesanyját is meggyilkolták, csakúgy mint két bátyját, László mellett Pált is, valamint az emlékezést író Fischer János édesapját, a híres sebészt, Pólya Jenőt.
Ervin Gábor 1940–44 között a Magyar Szent Kereszt Egyesületben nem csupán előadója vagy aktivistája volt ennek a társadalmi szervezetnek, hanem szervezője és vezetője is. Lelkészként és tudósként is aktív szerepet játszott az egyesület életében. Az MSZKE a zsidó származású, kikeresztelkedett, illetve konvertita magyar zsidó állampolgárok érdekvédelmi, szociális, társadalmi és hitbuzgalmi egyesületeként tevékenykedett.
Ahogy arról lapunk beszámolt, Ferenc pápa megbízására Erdő Péter bíboros avatja boldoggá az 1945. március 23-án vértanú halált halt Bódi Mária Magdolnát Veszprémben. A Veszprémi Főegyházmegye tízezernél is több zarándokot vár az ünnepi eseményre. Bódi Mária Magdolna boldoggá avatását még Mindszenty József kezdeményezte veszprémi püspökként – idézte fel Udvardy György veszprémi érsek. Rámutatott, hogy immár Mindszenty József bíboros és Bódi Mária Magdolna hivatalos megnevezése is „Isten tiszteletre méltó szolgája”, „tehát jogi értelemben a két személy az egyházon belül ugyanazt a szerepet tölti be, ezért van az, hogy mind a kettejüknek a képe a liturgikus előírásokat követve elhelyezésre kerülhetett a veszprémi székesegyházban”. Udvardy György bízik abban, hogy a jövőben Mindszenty bíboros boldoggá avatása, illetve Bódi Mária Magdolna szentek közé vétele is megtörténhet.
