Egyből két folyami fürdőhelyet hoz létre a főváros a Duna budapesti szakászára a meglévő Római-parti Plázs szabadstrand mellé. Az egyiket ugyancsak Óbudán, a Pünkösdfürdőn, a másikat Dél-Budán, a Savoya Park közelében alakítják ki, a Hosszúréti pataknál lévő partszakaszon. Nyáron a fővárosiakat családbarát, rendezett partszakaszok várják. Mint a Magyar Nemzet korábban megírta:
ez nem Karácsony Gergely főpolgármester ötlete, hanem a Város és Folyó Egyesület (Valyo) elképzelése. A civil szervezet nevéhez kötődik a Rakpart projekt és margitszigeti grillezők kihelyezése, továbbá a Római-parti strand kialakításában is részt vettek.
Úgy tűnik, Karácsony egyre több lehetőséghez juttatja a baráti civiljeit, egyébként az egyesület támogatói között van az Európai Bizottság és az Ökotárs Alapítvány. A Duna vízminőségi ellenőrzését is az egyesület végezte a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-vel (BGYH) közös együttműködésben. Minderre négymillió forintot költöttek, a támogatást többek közt az Ökotárs Alapítvány biztosította, emellett partner volt benne a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. és az ELTE TTK Mikrobiológiai Tanszéke is. Az egyesület honlapja arról is szól, a projekt az Európai Unió „Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek” (CERV) programjának támogatásával valósult meg. A BGYH sajtóosztálya lapunknak akkor úgy fogalmazott:
megvizsgálták többek között a létesítmény működéséhez szükséges műszaki, technológiai, hidrológiai feltételeket, a jogi hátteret, része lesz vízminőség-elemzés, megfelelő helyszínek vizsgálata és értékelése, illetve koncepcióterv és költségbecslés is.
Miért nincsenek szabadstrandok a Dunán?
A főváros nem véletlenül nem üzemeltetett dunai strandokat eddig, hiszen a Duna vize nem mindig alkalmas fürdőzésre, ráadásul a folyó erős sodrása miatt biztonsági szempontok is felmerülnek. Szerencsére baleset még nem történt a Római-parti Plázs néhány éves működése óta, ám a víz tisztasága sokszor kérdéses volt a nyarak során. Emlékezetes: az esőzések után a békásmegyeri szivattyútelepről kiengedik a szennyvizet, előfordult, hogy E. coli baktérium került a vízbe.
A fekáliás szennyeződést a Fővárosi Csatornázási Művek is elismerte, ezzel szemben a strandolókat a kezdeti években senki sem értesítette előzetesen, egyszer fordult elő, hogy nagy esőzés után ideiglenesen lezárták a strandot.
Most is csak a III. kerületi önkormányzat internetes felületéről lehet tudni azt, hogy előző napokban engedtek-e szennyvizet a Dunába vagy sem. Erre tábla nem figyelmeztet a szabadstrandon. Itt megjegyzendő, az új Pünkösdfürdő park szabadstrand közvetlenül a békásmegyeri szivattyútelep mellett fog létrejönni. A főváros lapja, az Énbudapestem.hu úgy fogalmaz: „Budapest vezetésének is az a célja, hogy Budapest ne csak a Duna és a fürdők városa legyen, hanem a Dunában fürdők városa is.
Különösen most, hogy a korábbi fő ellenérv – a Duna szennyezettsége – megszűnni, de legalábbis enyhülni látszik.”
Tehát a főváros is elismeri, hogy a Duna tisztasága még hagy kívánnivalót maga után, ennek ellenére belevágtak a Duna-fürdő projektbe. Azt is megjegyzik: a biztonság elsődleges, vizsgálni szükséges a vízminőséget, az adott partszakasz megközelíthetőségét, a Duna sodrását, a hajóforgalmat és a szükséges engedélyek beszerzésének folyamatát. Közlésük szerint a vízminőség folyamatos mérése, a Római-parti, több éve sikeresen működő népszerű szabadstrand üzemeltetésének tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy a Duna folyamatosan javuló vízminősége lehetőséget ad arra, hogy a már évek óta sikerrel működő Római-parti Plázs mellett új szabadstrandok nyíljanak a városban.
Hol lesz Duna-fürdő?
Idén, 2025 nyarán új dunai szabadstrand kialakítására a XXII. és XI. kerület határán található, Hosszúréti pataknál lévő partszakaszon, a Savoya Park közelében, a lakótelep vonzáskörzetében van lehetőség, illetve Bákásmegyer közelében található Pünkösdfürdőn. Ugyanakkor újra megnyitják a Római parti Plázst is. Így idén három helyen ingyen és szabályosan fürdőzhetnek majd a budapestiek a Dunában.
