Hivatalos beadvánnyal fordult a Baranya Vármegyei Kormányhivatalhoz a Global 2000 osztrák környezetvédő szervezet, kérve, hogy a hatóság vonja vissza a Paks II projekt környezetvédelmi engedélyét – írta meg az Átlátszó. A portál szerint az NGO azzal indokolta lépését, hogy szerinte az engedélyezés során nem számoltak a Duna hőmérsékletének olyan mértékű növekedésével, mint ami az engedély kiadása óta bekövetkezett. Azt is írták, hogy a magyarországi zöld civilek állítólag politikailag túl kockázatosnak tartották, hogy hasonló beadvánnyal éljenek.
Felmelegített melegedési vád
A Duna túlmelegedésének témája újra és újra visszatér a paksi atomerőművi beruházás kapcsán, és nem is véletlen, hogy laikusok és környezetvédők is aggódnak a folyam élővilágáért. Gondoltak erre a paksi bővítés tervezőmérnökei is.
A Duna hőterhelésével kapcsolatban fontos kiemelni, hogy a jogszabály szerint a kibocsátási ponttól folyásirányban számított ötszáz méteren lévő szelvény bármely pontján a befogadó víz hőmérséklete nem haladhatja meg a 30 Celsius-fokot.
A Paks II. Zrt. műszaki tervei alapján a melegvíz-csatorna két partjára telepített hűtőcellák segítségével már a kibocsátási ponton is biztosítható lesz a hőkorlát betartása a Duna alacsony vízállása és magas hőmérsékletek esetén is.
A hőkorlát betartására ugyanakkor további megoldásokként biztosítottak a környezetvédelmi engedély előírása alapján készült Korlátozási tervben foglalt intézkedések, úgy mint az erőmű teljesítményének csökkentése, illetve tervezett karbantartások.
Eleve hat blokkal terveztek
Minthogy a téma gyakran felmerül a beruházást ellenző zöldszervezetek körében, érdemes visszakeresni, hogy korábban hogyan reagált a Paks II projekttársaság, hiszen ezen álláspont és indoklások minden bizonnyal változatlanok. Eszerint már a telephely vizsgálatakor is nagy figyelmet szenteltek a témakörnek a szakemberek, akárcsak a létesítmény tervezésekor.
A Paks II atomerőművet eleve hat blokkos, együttes üzemre tervezték, hiszen így működött volna néhány évig az eredeti szándék szerint is, még mielőtt az első, jelenleg működő négy egység üzemidejének további hosszabbításáról döntöttek volna. Ennek megfelelően a környezetvédelmi engedélyben meghatározott keretfeltételek mellett a meglévő és az új paksi blokkok párhuzamos működése biztosított. A Paks II. Zrt. a környezetvédelmi engedély megszerzése óta is rendszeresen tájékoztatja a hatóságot a műszaki változásokról és azok hatásairól.
A társaság szakemberei minden, a technológiában jelentkező változást értékelnek, folyamatosan monitorozzák a külső környezeti paramétereket és a hatósággal egyeztetett módon vizsgálják annak hatását a környezetvédelmi engedélyre.
Ezek alapján nem merült fel olyan új környezeti hatás, amely a környezetvédelmi engedély felülvizsgálatát eredményezte volna.
Nem csúszott ki az időből
Az osztrák zöldszervezet azt is állítja, hogy a környezetvédelmi engedélyt akkor is vissza kell vonni, ha öt éven belül nem kezdték meg az építkezést, illetve az ahhoz szükséges építési előkészítési munkákat. De ez a megközelítés is sántít. Az Átlátszó már korábban is többször állította, hogy a környezetvédelmi engedély elveszítette a hatályát. Ezt azzal indokolta, hogy a dokumentumot 2016-ban adta ki a hatóság azzal, hogy öt éven belül az építést meg kell kezdeni, és a portál állítása szerint ez nem történt meg.
A valóság ezzel szemben az, hogy az építés megkezdésének bejelentése – a transzformátor állomás építése kapcsán – 2018. május 16-án megtörtént, ami az ötéves időkorláton belülre esik.
Megjegyzendő az is, hogy a környezetvédelmi engedély az adott blokk üzemeltetésére kiadott engedély jogerőre emelkedésétől számított hatvan évig hatályos. A Paks II. Zrt. környezetvédelmi engedélye tehát változatlanul hatályosnak tekintendő.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Paksi atomerőmű Forrás: AFP)
