Egy napra és ugyanarra a helyszínre jelentettek be két rendezvényt az Andrássy útra most vasárnapra. Június elsejére öt emberi jogi szervezet – az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság, a Szivárvány Misszió Alapítvány és a Társaság a Szabadságjogokért – békés vonulásra kért engedélyt az Andrássy útra, hogy felhívja a figyelmet a transz- és homofóbia elleni fellépés fontosságára, kiálljon az LMBTQ-közösség jogegyenlősége mellett. Azaz egy a pride-hoz megszólalásig hasonlító rendezvényt kívántak tartani. Ám a rendőrség elutasította a kérelmüket, mert Magyarország alaptörvényébe ütközik. Az indoklásukban azt írták: Magyarország alaptörvényének 2025. április 15-től hatályos tizenötödik módosítása alapján minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Ez a jog – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz. Ráadásul, ha a rendezvény nem ütközne jogszabályokba, akkor sem lehetne abban időben az Andrássy úton megtartani, ugyanis korábban ugyanarra az időpontra egy másik rendezvényt jelentettek be, amire a rendőrség engedélyt is adott. Június első napján immár hetedik alkalommal vonul végig az 1848 méteres, két méter széles nemzet zászlója az Andrássy úton, hogy a Városligethez érve élő kokárdaként tisztelegjen a magyar hősök szoborcsarnokánál. A szokásoknak megfelelően a zászlót 1848 hazáját szerető önkéntes viszi. Az esemény a nemzeti összetartozás napja tiszteletére kiegészül egy négyszáz méteres székely zászlóval is.
Idén ünnepeljük a magyar zászló és címer napjának tizedik évfordulóját. Az ünnepnapot Szilágyi Ákosnak, a Nemzet zászlója rendezvény főszervezőjének a kezdeményezésére
Wittner Mária, Németh Szilárd és Rogán Antal fideszes országgyűlési képviselők támogatásával 2014. december 17-én foglalta országgyűlési határozatba a magyar parlament.
Ehhez a naphoz kapcsolódik a Nemzet zászlója rendezvény.
Szilágyi Ákos a Magyar Nemzetnek elmondta: az önkéntes zászlóvivők azok a nemzeti harcosok, akik a magyar jövőért, a nemzetért küzdenek. A rendezvény pártpolitikán kívül áll, a nemzet, a jövő és Magyarország áll a középpontban.
Tíz éve ünnepeljük a magyar zászlót
A magyar Országgyűlés 2014. december 16-án a magyar zászló és címer napjává nyilvánította március 16-át. A határozat szerint „az Országgyűlés, fejet hajtva mindazon emberek, közösségek és emlékük előtt, akik e zászló és címer alatt harcolva életüket, szabadságukat adták a magyar nemzetért, vagy e zászló és címer tisztelete miatt szenvedtek bármilyen sérelmet vagy hátrányt, Magyarország zászlaja és címere iránti tisztelettől vezérelve, megbecsülésének kifejezése érdekében a nemzeti színről és az ország címeréről szóló 1848. évi XXI. törvénycikk elfogadásának emlékére, március 16. napját a magyar zászló és címer napjává nyilvánítja”.
Az indoklás kifejtette, hogy
a magyar nemzet összetartozását, a magyar nemzeti függetlenséget kifejező piros-fehér-zöld zászló, valamint az alaptörvényben meghatározott címer a nemzeti kulturális örökség része, tiszteletük az intézmények, a szervezetek és a magyar nemzet polgárainak közös felelőssége.
A magyar zászló és címer napjának a beterjesztők – Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető és Németh Szilárd frakcióvezető-helyettes – eredetileg március 23-át, az 1848-as XXI. törvénycikk elfogadásának napját javasolták, de mivel ez a nap 2007 óta a magyar–lengyel barátság napja, március 16-át jelölték ki az ünnep megtartására.
A napot 2015-ben ünnepelte először az ország. Az alaptörvény értelmében Magyarország zászlaja három egyenlő szélességű, sorrendben piros, fehér és zöld színű vízszintes sávból áll, amelyben
a piros szín az erő, a fehér szín a hűség, a zöld szín a remény jelképe.
Magyarország címere hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak aranykoronás, kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt látható. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik.
A korábban használt vörös és fehér színhez a 15. században kapcsolódott a zöld, a nemzeti színeket együtt először 1608-ban, a Habsburg-házi II. Mátyás király pozsonyi koronázásakor használták. Zászlón – nemzeti jelképként – a reformkorban jelent meg együtt a piros, a fehér és a zöld szín. 1848-ban a követelések egyike volt, hogy „a nemzeti színek régi jogukba visszaállíttassanak”, amit a XXI. törvénycikk szentesített.
A címer alapelemei mai formájukban a 16. századra rögzültek, a népszerű értelmezés szerint a kettős kereszt az apostoli királyságra utal, a hármas halom a három hegységet: a Tátrát, a Mátrát és a Fátrát, a hétszer vágott mező négy ezüst sávja a négy folyót: a Dunát, a Tiszát, a Drávát és a Szávát jelképezi.
Az 1849-ben keletkezett úgynevezett Kossuth-címeren nem szerepel a Szent Korona, alakja a szokásos egyenes oldalú pajzs helyett tetején és oldalán befelé ívelt, sajátosan magyarnak tekintett pajzsforma. Ez volt Magyarország hivatalos címere 1918–19-ben, 1946 és 1949 között, majd 1956-ban. Az Országgyűlés 1990-ben komoly vita után döntött a koronás címer alkalmazása mellett.
Borítókép: Pillanatkép egy korábbi a Nemzet zászlója rendezvényről (Fotó: MTI)
