Szivárványzászló helyett magyar és székely zászló lobog majd az Andrássy úton

Az alaptörvény módosítására hivatkozva a rendőrség nem engedélyezte öt Soros-szervezet június elsejei vonulását az Andrássy úton. Céljuk lett volna, hogy felhívják a figyelmet a transz- és homofóbia elleni fellépés fontosságára. Akkorra korábban már egy másik rendezvényt jelentettek be, ugyanis a „Nemzet zászlója” is azon a napon és helyszínen lesz. Idén már tizedik éve ünnepeljük a magyar zászló és címer napját, amely az 1848-as szabadságharc és forradalom emlékét őrző nemzeti ünnepet követő nap. Ehhez a naphoz kapcsolódik a Nemzet zászlója esemény, amelyen hazafias önkéntesek egy 1848 méteres, két méter széles magyar trikolórt húznak ki és visznek végig az Andrássy úton, majd a Hősök terére érve kokárdát formáznak. Idén a nemzeti összetartozás napja előtt rendezik meg az eseményt, ennek tiszteletére egy négyszáz méteres székely zászlóval is kiegészül a magyar zászló.

Tíz éve ünnepeljük a magyar zászlót

A magyar Országgyűlés 2014. december 16-án a magyar zászló és címer napjává nyilvánította március 16-át. A határozat szerint „az Országgyűlés, fejet hajtva mindazon emberek, közösségek és emlékük előtt, akik e zászló és címer alatt harcolva életüket, szabadságukat adták a magyar nemzetért, vagy e zászló és címer tisztelete miatt szenvedtek bármilyen sérelmet vagy hátrányt, Magyarország zászlaja és címere iránti tisztelettől vezérelve, megbecsülésének kifejezése érdekében a nemzeti színről és az ország címeréről szóló 1848. évi XXI. törvénycikk elfogadásának emlékére, március 16. napját a magyar zászló és címer napjává nyilvánítja”.

Az indoklás kifejtette, hogy 

a magyar nemzet összetartozását, a magyar nemzeti függetlenséget kifejező piros-fehér-zöld zászló, valamint az alaptörvényben meghatározott címer a nemzeti kulturális örökség része, tiszteletük az intézmények, a szervezetek és a magyar nemzet polgárainak közös felelőssége.

A magyar zászló és címer napjának a beterjesztők – Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető és Németh Szilárd frakcióvezető-helyettes – eredetileg március 23-át, az 1848-as XXI. törvénycikk elfogadásának napját javasolták, de mivel ez a nap 2007 óta a magyar–lengyel barátság napja, március 16-át jelölték ki az ünnep megtartására.

A napot 2015-ben ünnepelte először az ország. Az alaptörvény értelmében Magyarország zászlaja három egyenlő szélességű, sorrendben piros, fehér és zöld színű vízszintes sávból áll, amelyben

 a piros szín az erő, a fehér szín a hűség, a zöld szín a remény jelképe. 

Magyarország címere hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak aranykoronás, kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt látható. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik.

A korábban használt vörös és fehér színhez a 15. században kapcsolódott a zöld, a nemzeti színeket együtt először 1608-ban, a Habsburg-házi II. Mátyás király pozsonyi koronázásakor használták. Zászlón – nemzeti jelképként – a reformkorban jelent meg együtt a piros, a fehér és a zöld szín. 1848-ban a követelések egyike volt, hogy „a nemzeti színek régi jogukba visszaállíttassanak”, amit a XXI. törvénycikk szentesített.

A címer alapelemei mai formájukban a 16. századra rögzültek, a népszerű értelmezés szerint a kettős kereszt az apostoli királyságra utal, a hármas halom a három hegységet: a Tátrát, a Mátrát és a Fátrát, a hétszer vágott mező négy ezüst sávja a négy folyót: a Dunát, a Tiszát, a Drávát és a Szávát jelképezi.

Az 1849-ben keletkezett úgynevezett Kossuth-címeren nem szerepel a Szent Korona, alakja a szokásos egyenes oldalú pajzs helyett tetején és oldalán befelé ívelt, sajátosan magyarnak tekintett pajzsforma. Ez volt Magyarország hivatalos címere 1918–19-ben, 1946 és 1949 között, majd 1956-ban. Az Országgyűlés 1990-ben komoly vita után döntött a koronás címer alkalmazása mellett.

Borítókép: Pillanatkép egy korábbi a Nemzet zászlója rendezvényről (Fotó: MTI)