Hiába kerültek a trianoni nyertesek közül az elvileg legdemokratikusabb államba az elszakított felvidéki magyarok, a csehszlovákiai hétköznapok valósága ezt nem mindig igazolta. Folyamatos vegzálások és asszimilációs nyomás célpontjai lettek, a második világháború után pedig megkezdődött a nyílt agresszió, tömeggyilkosságokkal, tízezrek erőszakos deportálásával, kényszermunkára hurcolásával, kifosztásával, zsarolásával. A csupán hónapokkal korábbi náci népirtást egy győztes ország, Csehszlovákia ismételte meg – csak ezúttal a magyarok ellen és következmények nélkül.
A cseh vezetésű állam nagyon céltudatosan, változatos eszközökkel faragta a magyarok lélekszámát, ezt a politikát az 1993-ban megalakult Szlovákia is megörökölte, így mára jóval félmillió alá csökkent az elcsatoláskor 900 ezres, de még a két világháború között is 600 ezres felvidéki magyarság. A Beneš-dekrétumok pedig még ma is érvényes részei a szlovák jogrendnek…
Részletek a Sors/fordító friss adásában.
