Az elnöki rendeleteiről, vagyis „dekrétumairól” elhíresült Benes a magyarokkal kapcsolatban rendkívül radikálisan gondolkodott, és az újonnan létrejött Csehszlovákia régi-új elnökeként mindent megtett az ország etnikai homogenitásáért. A Benes-dekrétumok a háborúban vesztes oldalon álló németek és magyarok kollektív bűnösségét mondták ki. Ennek következményeként a Szudéta-vidékről kitelepített németek helyére és más területekre mintegy 40 ezer magyart hurcoltak be. Fűtetlen marhavagonokba zsúfolták őket, és a kényszermunka helyszínét jelentő településeken embertelen módon, szinte rabszolgaként bántak velük.
Azokat a felvidéki magyarokat, akik nem vallották szlováknak magukat, megfosztották az állampolgárságuktól. Ennek következtében lehetetlenné vált számukra az állami tisztségek vállalása, és kizárták őket a nyugdíj és más támogatások igényléséből. Emellett a magyar nyelv használatát mind a közéletben, mind a hivatalokban tilalmazták. Az elnyomás és jogfosztottság miatt mintegy 423 ezer magyar folyamodott a szlovák állampolgárságért, ebből a számból csaknem 327 ezer embert szlovákká nyilvánítottak.
A kitelepítés és a jogfosztottság elől sokan kénytelenek voltak Magyarországra menekülni. Ezen sorsfordulók egyike volt a rozsnyói Baska család esete is. Baska György földműves és felesége, Mária, valamint gyermekeik – József, Valéria, Magdolna és György – 1947 januárjában szöktek át a zöldhatáron egy szekérháton, menekülve a Szudéta-vidéki kitelepítés utolsó hulláma elől.
A legidősebb gyermek, József később festőművészként is beépítette alkotói világába élete egyik meghatározó alapélményének, a menekülésnek a motívumát. Az 1993. augusztus 25. és szeptember 7. között, az Új Magyarország című lapban folytatásokban megjelent naplóbejegyzései szintén ezt a traumát örökítik meg.
A magyar és a csehszlovák állam között létrejött lakosságcsere-egyezmény hatására mintegy 76 ezer magyart telepítettek át Magyarországra, míg Csehszlovákiába körülbelül 60 ezer szlovák költözött. A kitelepített családok nem csupán anyagi javaikat, otthonaikat, szeretteiket és barátaikat veszítették el. A lakosságcsere következtében évtizedeken át belső feszültségek jellemezték ezeket a településeket. A kitelepítés traumájának hatása generációkon át érezhető maradt.
