Egészen biztos, hogy nem csak Ukrajna van terítéken az amerikai–orosz tárgyalásokon – mondta Az igazság órájában, az Alapjogokért Központ (AK) és a Hír FM közös műsorában Koskovics Zoltán, az AK geopolitikai elemzője. Ezt onnan is lehet tudni, hogy Vlagyimir Putyin Alaszkából szinte rögtön Kínába utazik, ahol találkozik Hszi Csin-ping kínai elnökkel. Az amerikai–orosz és a kínai–orosz csúcs majdnem olyan, mint egy hármas találkozó. Ami kép kezd kibontakozni előttünk, az leginkább egy második Jaltára hasonlít. Ott ülnek az oroszok, az amerikaiak, ahogy 1945-ben az első jaltai konferencián, de szimbolikus, hogy egy európai hatalom, Nagy-Britannia helyét a Távol-Keleten Kína veszi át – fejtette ki Koskovics Zoltán.
Orbán Viktor hiteles politikus, ezért döntött úgy Donald Trump, hogy a találkozó előtt kikéri a véleményét az orosz–ukrán konfliktussal kapcsolatban – hangsúlyozta Lajkó Fanni, az AK elemzője. A magyar miniszterelnökkel külön beszélt az amerikai elnök, miközben az öt legnagyobb európai uniós ország vezetőinek csak egy közös tájékoztatásra futotta. Ez is mutatja, hogy milyen jelentőségteljes az a munka, amelyet a magyar kormányfő végez – jegyezte meg Lajkó Fanni.
Volt itt egy közel tízéves harc a Nyugat lelkéért, a Nyugat jövőjéért, amit mi, konzervatívok meg fogunk nyerni – mondta Koskovics Zoltán. Nagyon fontos, hogy mi, magyarok indítottuk ezt a harcot, hozzánk csatlakoztak aztán Amerikából, Lengyelországból, Olaszországból, Spanyolországból és még nagyon sokan. Szuverenitási kérdés is, de minden más szempontból is nagyon fontos lenne, hogy a győzelem előtti utolsó pillanatokban a bukásra ítélt technokrata baloldal ne tudja visszaszerezni az irányítást az ügynökein keresztül. – Szeretném, ha Magyarország – miközben végig a győztes oldalon állt ebben a harcban – a győztes oldalon is maradna, amikor a harc véget ér – fejtette ki az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője.
Rengeteg támadás éri a magyar szuverenitást, ennek egy példája az, hogy van egy olyan párt Magyarországon, amelynek egyik alszervezetét egy ukrán titkosszolga alapítja meg – emlékeztetett Lajkó Fanni, aki az első tematikus digitális polgári kör, a szuverenitásvédelmi DPK alapító tagja is. Mikor történhetett meg ilyen korábban? Mikor nyilvánította ki valaki ennyire egyértelműen, hogy ennyire élénk ukrán kapcsolatokat ápol? Akkor, amikor a fő politikai prioritás az Európai Unióban Ukrajna uniós csatlakozása. Egyértelműen látszik az összejátszás a Brüsszel–Budapest–Kijev vonalon – mutatott rá az Alapjogokért Központ elemzője.