A „felejtés betegsége” hazánkban egymillió embert érint

Szeptember 21-én emlékezik meg a világ az Alzheimer-betegekről és családtagjaikról. „A felejtés betegségének” kiváltó oka még ismeretlen, eddigi tudásunk szerint csak fékezhető. Hidasi Zoltán, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika docense beszélt a betegségről lapunknak. Úgy fogalmazott: ha minden prevenciós ajánlást betartunk, akkor sem biztos, hogy elkerülhető a baj, de elvi szinten a betegség 40 százalékát meg lehetne előzni, ha minden befolyásolható rizikótényezőt kiküszöbölnénk.

Illusztráció Fotó: pexels.com

– Átlagosan 65 éves kor után jelenik meg a betegség és az életkor előrehaladtával egyre gyakoribb az előfordulása. Emellett létezik a korai kezdetű Alzheimer-kór is, ami 65 éves kor előtt, akár 50 éves kor körül jelenik meg. Ez szerencsére ritka – mondta Hidasi Zoltán. A fiatalabb életkorban jelentkező Alzheimer-kór nagyobb eséllyel genetikai eredetű.

Akár több évtized is lehet a betegség lefolyása

Az Alzheimer-kór egy időben rosszabbodó, progresszív betegség. Pillanatnyilag ezt az állapotromlást nem tudja az orvostudomány érdemben befolyásolni. A betegség lefolyásának a hosszúsága átlag 8-10 év, de ez csak egy statisztikai adat. Valójában nagyon változó lehet: pár évtől akár 20 évig is terjedhet a lefolyás ideje. Egy beteg esetében sem lehet a diagnózis után megjósolni, milyen lesz a lefolyás, mert lehetnek előre nem látható, hosszú, stagnáló állapotok, aztán hirtelen felgyorsulhat az állapotromlás. De van, akinek kezdettől fogva rohamosan rosszabbodik a helyzete – mondta Hidasi Zoltán.

A docens úgy folytatta: – A diagnózishoz vérvételre, agyi képalkotó vizsgálatra, leginkább MRI-re, valamint neuropszichológiai tesztvizsgálatokra van szükség. Az elmúlt években előtérbe került az Alzheimer-kór biomarkereinek vizsgálata. Ez agyi képalkotó és gerincvíz vizsgálatokkal különböző kémiai anyagok kimutatását jelenti.

Új kezelési módok lesznek elérhetők

A szakemberek tudnak az Alzheimer-betegségre gyógyszert adni, azonban gyógyító jellegű jelenleg sajnos nincsen, csak az állapotromlást lassító. A tudomány fejlődésével az elmúlt években számos betegségmódosító gyógyszerfejlesztés történt, vannak köztük sikeresek is. Várható, hogy a közeljövőben megjelennek Európában és Magyarországon is új gyógyszeres lehetőségek, de egyelőre ezek még sok vitát váltanak ki. A klinikai használatra egyelőre még várni kell.

Előtérbe került a megelőzés

– Nagyon fontos lenne a szellemi aktivitásunkat minél tovább megőrizni, hogy csökkentsük a betegség kialakulásának az esélyét – tanácsolja a szakember. Emellett a mozgásnak és a szociális kapcsolatoknak is egészségvédő hatása van. Az idősebb korban jelentkező krónikus betegségeket – mint elhízás, magas vérkoleszterinszint, magas vérnyomás vagy magas vércukorszint – is feltétlenül kezelni kell, mert ha ezek rendben vannak, azzal is csökkenthető az Alzheimer-kór kialakulásának az esélye. Sajnos ha minden prevenciós ajánlást betart az ember, akkor sem biztos, hogy elkerülhető a betegség, de elvileg a betegség 40 százalékát is meg lehetne előzni, ha minden befolyásolható rizikótényezőt kiküszöbölnénk – mondta Hidasi Zoltán. Ha a betegség enyhe tünetei meg is jelennek, még akkor sem késő a rizikótényezőkkel foglalkozni, mert lassítható az állapotromlás – tanácsolta a szakember.

Segítségre lehet szüksége a segítőnek is

Az Alzheimer-kór sajnos nagyon nagy terhet ró a családra, a hozzátartozókra, ezért fontos lenne, hogy ők is kérjenek segítséget: szociális, fizikai és érzelmi támogatást.