Újabb eddig nem ismert, brutális megszorítások a Tisza-csomagban - mutatjuk!

Baloldali megszorító csomagot készített a Tisza Párt gazdasági konvergencia program címmel. Az első részleteket az Index hozta nyilvánosságra. Az Ellenpontnak újabb részletek jutottak a birtokába. A dokumentum megdöbbentő alaposággal taglalja a teljes magyar társadalom széles körű megadóztatását. A cél az, hogy az adóemelésekkel rengeteg pénzt vegyenek el az emberektől, amit aztán szabadon használhatnának fel-például brüsszeli utasításra Ukrajna támogatására. Az adózási tervek között eddig nem ismert új elemeket találtunk: Magyar Péterék megszüntetnék az első házasok kedvezményét és több krónikus betegség esetén adott kedvezményeket is. Mutatjuk a részleteket!

Adóemelés (SZJA): megszűnne a jelenlegi egykulcsos, 15 százalékos jövedelemadó. Helyette progresszív rendszer jönne:

• havi bruttó 416 ezer forintos fizetésig maradna a 15 százalék,

• havi bruttó 416 ezer forintos jövedelem felett már 22 százalék,
• bruttó 1,25 millió forint felett 33 százalék lenne a személyi jövedelemadó.

A 2025 szeptemberi, 687 ezer forintos átlagbér3 tükrében ez az alkalmazottak tekintélyes részénél már adóemelést jelentene. 2010 előtt volt benne részünk,4 a tömegesen minimálbérre bejelentett dolgozókkal együtt.5 A Tisza környezetéből személyesen Dálnoki Áron agitált a többkulcsos adó mellett a hírhedt etyeki fórumon a párt alelnöke, Tarr Zoltán társaságában.6

Családtámogatások visszavágása: a tervezet szerint a családi adókedvezményt a többkulcsos szja-táblához hasonlóan 30-50 százalékkal csökkentenék, a gyedet teljesen eltörölnék. Mindkét lépést élőben tesztelték már a társadalmon a baloldali kormányok: a családi adókedvezményt a Gyurcsány–Bajnai-rezsim alatt törölték el, a gyedet pedig a Bokros-csomag keretei között szüntették meg.7

Vállalati és gazdasági pluszterhek

A cikk szerint a program a versenyképesség helyett a szociális célokat támogatná, mintegy 3700 milliárd forintnyi többletbevételt beszedve – a lakosság után a vállalati szektor terheit is jelentősen megnövelve.

Társasági adó (TAO) emelése: A jelenlegi 9 százalékos fix kulcs helyett sávos adózás jönne (KKV-k: 13,5-18 százalék, multik: 25 százalék) – a fejlesztési adókedvezmény leírhatóságát is vállalatmérettől és és létszámnövekedéstől tennék függővé, lásd a lenti táblázatban.

Forrás: Index

A kétkulcsos társasági adózást 2017-ben számolta fel a kormány: az MNB számítása szerint a nagyvállalatok adómegtakarítása így 70, a középvállalatoknak 14 százalékosra tehető.8 A kapcsolódó nyilatkozatok alátámasztják a munkadokumentum javaslatait ebben a témakörben is: Raskó György, Surányi György és Bod Péter Ákos – mind Magyar Péterék tanácsadói – már többször is nyilvánosan szorgalmazták, hogy beavatkozás szükséges a vállalati nyereségadózásba, "ott azért van keresnivaló".9

Kisadózás felszámolása: a sportolókat, médiamunkásokat, kreatív dolgozókat érintő EKHO-adózás teljesen megszűnne, a KIVA jogosultsági körét radikálisan szűkítenék (csak mikrocégeknek maradna), a KATA pedig csupán a diákok és nyugdíjasok számára maradna elérhető. IMTA (Induló Kisvállalkozások Tételes Adója) néven új adóformát vezetne be a vállalkozások első két évében, a mindenkori minimálbér egyharmada mértékében. Mindez nyugdíj- és egészségbiztosítást ugyanakkor nem fedezne, mivel ezek a magánszektor keretei közé kerülnének át.

Új járulékterhek: kreativitásban nincs hiány. A munkáltatói terheket a mostani, egyedüli SZOCHO helyett több új járulékkal váltanák ki, mint például az egészségügyi (5 százalék), nyugdíj-szolidaritási (2,5 százalék) és a szakképzési hozzájárulás (1,5 százalék). A tervezet javaslatot tesz egy 1 százalékos bérgarancia-járulékra is német, osztrák és francia mintára. Itt is jártunk már 2010 előtt: a baloldali MSZP–SZDSZ-kormányok alatt a "progresszív"-nek csúfolt, de az extramagas szja-val, különadóval is agyonadóztatott bruttóbérekre még többféle, összesen 33,5 százalékos munkáltatói járulékterhek rakódtak a jelenlegi 13 százalékkal szemben.1011

Gyermekvédelmi hozzájárulás: a nettó árbevétel 1,5 százalékát kellene befizetnie minden cégnek ezzel a hangzatos ürüggyel, de még a nem profitorientált szervezeteknek: egyesületeknek és egyházaknak is. Hogy a leplezetlen pénzbeszedési szándékon túl milyen gyermekvédelmi célokat és hogyan szolgálná mindez, az eddig nyilvánosságra került részletekből nem ismert.

ÁFA-visszaigénylés szigorítása: a cégek év közben csak a beruházások után igényelhetnének vissza áfát, ami jelentősen rontaná a likviditást.

Külföldi vagyon adóztatása: harmadik országban tartott vagyonelemekre egyszeri, 6,5 százalékos különadót vetnének ki. Az adó tárgya lehet ingatlan, üzletrész vagy bármilyen pénzügyi befektetés.

32 százalékos "luxusáfa", vagyonadó és egyéb különadók

"Büntetőáfa" bevezetése: az általános forgalmi adót 32 százalékra emelnék önkényesen kijelölt kategóriákban. "Büntetőáfa" sújtaná az 1600 köbcenti fölötti autókat – beleértve az alkatrész- és szervizelési költségeket. A dohánytermékek és az alkohol is ebbe a kategóriába esne – utóbbiakra célzott különadók is rakódnának. Az általános kulcs 25 százalék lenne. Bizonyos élelmiszereket és a vendéglátást 18 százalék, az egészségesnek minősített élelmiszereket, közműszolgáltatásokat és a tűzifát 5 százalék sújtana. Áfamentes lenne a gyógyszer, iskolaszerek, idősek számára alapvető termékek, bébiétel, pelenka, babaápolási termékek.Vagyonadó: minden 500 millió forint feletti összvagyonra (ingatlan, autó, ékszer, 800 ezer forint fölötti műtárgyak) évi 6,5 százalékos adót vetnének ki. Mindez nem önbevallás alapján történne, a vagyonfelmérés az adóhatóság feladata lenne – ez számtalan további kérdést felvet. A dosszié szerint a luxuscikkek esében kötelező lenne feltüntetni az adóazonosítót, eltitkolt vagyon esetében pedig 400 százalékos mulasztási bírság sújtaná a renitenseket. A Tisza Párt korábban még 5 milliárdos vagyonról beszélt, ezt az értékhatárt csökkentették előbb 1 milliárdra, a mostani tervezet tanúsága szerint pedig 500 millió forintra.12

A koncepcióval szintén találkoztunk már 2010 előtt. A vagyonadót az akkori törvény értelmében a 30 millió forint fölötti ingatlanokra, vízi és légi járművekre, valamint nagy teljesítményű személygépkocsik után vetették (volna) ki. "Idő hiányában" a törvényt végül nem sikerült bevezetni.Bajnai Gordon, akkori miniszterelnök jótanácsként azt is hozzátette a tervezett ingatlanadóval kapcsolatban, hogy "azt az ingatlant adott esetben el lehet adni, lehet kisebbe menni".13Háziállatok: bár a többi javaslathoz képest elhanyagolható tételnek tűnik, ez a pont kavarta a közbeszédben a legnagyobb vihart. A dosszié alapján bevezetnék a kutya- és macskaadót, ami évi 18 ezer forintot jelentene háziállatonként. A kisállat-termékeknél – mint az eledel vagy alom – az áfán felül további 4 százalékos büntetőadóra is javaslatot tesz a tervezet. A dokumentum szigorú szankciókat is kilátásba helyezett: a bejelentés elmulasztása esetén 200 ezer és 1 millió forint közötti bírságra számíthat az állatorvos és a tenyésztő, a tulajdonos pedig 100 és 500 ezer forint közöttire.14Tőkejövedelmek: kisebb hangsúlyt kapott, de a dosszié alapján súlyos adóemelés érné a bérleti díjakon, ingatlaneladásokon, osztalékokon, részvényeken és az állampapírokon realizált nyereséget is. 20, 30, illetve 40 százalékra nőnének az elkülönülten adózó jövedelmekre alkalmazott, progresszív adókulcsok.Digitális Munkavállalói Kártya (DMK): a DMK-val a NAV venné át a munkavállalók bérszámfejtését valós idejű adatszolgáltatással, ettől a visszaélések (feketemunka) visszaszorítását reméli a tanulmány szerzője.

Tagadnak, de a Tisza-vezetők nyilatkozatai erre utalnak

A tervezet tehát kiszivárgott, a párt tagad és fenyegetőzik, az érintettek szintén.

Ami tény: a javaslatcsomag legtöbb megszorító elemét a Tisza-közeli tanácsadók maguk is többször nyilvánosan vették védelmükbe, sőt: a 2010 előtti kormányok a való életben is kitartóan alkalmazták. A többkulcsos, a középosztályt aránytalanul sújtó adótábla, a családi kedvezmények elvétele, a progresszív társasági adó, a 30 százalék fölötti munkáltatói járulékok – ezek már mind kipróbált és szerintük még mindig üdvös módszerek.

Bokros-csomag, Gyurcsány-féle reformok és Bajnai "szakértői kormányzás"-a. Sokan már nem emlékeznek rá, pedig volt itt minden a 90-es években és 2010 előtt: csúszó leértékelés, rekordinfláció, drasztikus életszínvonal-esés, a mainál jóval alacsonyabb gyermekvállalási kedv, devizahitelek, feketemunkások, kamu-minimálbéresek, közüzemi díjak brutális emelése. Lett ugye gázáremelés.15

És most újra itt vannak – köztük Bod Péter Ákos és Surányi György is, akik maguk is részesei voltak ezeknek az időknek, újra a régi módszereket dicsőítve.