A családtámogatásoknak köszönhetően javult az életszínvonal és nőtt a magyarok elégedettsége

A Coviddal, a háborúval, az energiaválsággal és az egész Európát sújtó gazdasági nehézségekkel terhelt időszak ellenére a magyar kormány mindent megtett annak érdekében, hogy az élők érdekét vegye figyelembe, és segítsen egy biztonságos, kiszámítható élet megteremtésében.

2026. 04. 06. 20:06

A kormány már a GDP 5 százalékát fordítja családtámogatásokra. Fotó: MTI / Balázs Attila

Az édesanyáknak a kedvezmény igénybevétele is sokkal könnyebb: egyrészt az úgynevezett összevont nyilatkozat (ANYACSKA) révén, amelyben az „anyakedvezményeket”, valamint a családi adó- és járulékkedvezményt egyszerre lehet érvényesíteni. Másrészt az anyakedvezményeket a munkáltató, kifizető folytatólagosan figyelembe veszi, tehát innentől nem kell azt évente kérni. Ez azt is jelenti, hogy azoknak, akik már 2025-ben kérték az októbertől járó szja-mentességet, nem kellett „újra” nyilatkozniuk januárban, mivel már ez az évközi nyilatkozat is folytatólagosnak számít.

Kibővült a kedvező adózású, úgynevezett béren kívüli juttatások köre a munkáltató által a közszférában dolgozó munkavállalóknak otthontámogatás címén adható támogatással is, emellett a legismertebb béren kívüli juttatás, a Szép-kártya szabályai is kedvezően változtak. Egy átmeneti rendelkezés alapján ugyanis a Szép-kártyára utalt munkáltatói támogatás 2025. december 1. és 2026. április 30. között élelmiszer vásárlására is felhasználható.

A kormány 2026-tól a lakásvásárlóknak is könnyítést hozott, az Otthon start program hét hónap alatt 12 ezer fiatal budapesti otthonteremtését segítette elő. Ez a szám év végére húszezer fölé emelkedik, de azt is kilátásba helyezték, hogy biztosítják az Otthon start hitelprogramot külföldön dolgozó magyaroknak is.

Új korszak az édesanyák számára: sokan térhettek vissza a munka világába

A KINCS felmérése rámutatott, a családpolitikai intézkedéseknek hála tízből heten nyilatkoztak arról, hogy családjuk az elmúlt tíz évben tudott fejlődni, például új lakásba költözött, felújította otthonát vagy új autót vásárolt.

Különösen magas volt ez az arány a gyermekesek körében, akik a legfőbb nyertesei az elmúlt évek családpolitikai intézkedéseinek. Ezt a KSH adatai is alátámasztják: a Miből élünk? című adatfelvétel szerint 2023-ra 61,6 millió forintra nőtt egy átlagos család vagyona, a gyermekes családok vagyona pedig még ennél is nagyobb, átlagosan 66,6 millió forint volt.

A nemzeti kormány törekvései mentén a jövedelmek alakulását is növekvő trend jellemezte az elmúlt tíz évben. A KSH adatai alapján 2015 és 2024 között az egy főre jutó jövedelem két és félszeresére emelkedett a családokon belül, a nagycsaládokban és az egyszülős családokban pedig még ennél is nagyobb mértékű volt az emelkedés. A KINCS felmérésében

a válaszadók többsége a jövedelme növekedéséről számolt be, a kiskorú gyermeket nevelők és a nagycsaládosok az átlagosnál nagyobb mértékben tettek így.

– Magyarországon a veszélyek korában sem esett vissza az életszínvonal, amit jól jelez, hogy ötből négy ember arról számolt be: most jobban vagy legalábbis ugyanúgy él, mint tíz évvel ezelőtt – közölték. A KSH adatai szerint a háztartások elégedettsége az anyagi helyzetükkel 5,3-ról 5,9-re, az élettel való elégedettség pedig 6,1-ről 7,5-re nőtt 2015 és 2025 között. A legnagyobb javulás a fiataloknál és a házasoknál következett be, ami jól mutatja, hogy a családok jóléte széles körben erősödött 2015 és 2025 között. De fontos mérföldkő az is, hogy a kormány családügyi politikája nyomán 66 százalékról nyolcvan százalékra nőtt azoknak a nőknek a munkába állása, akik háromévesnél fiatalabb gyermeket nevelnek.

Az elmúlt évek fejlődése ugyanakkor nemcsak a családok mindennapjaiban, hanem a települések szintjén is egyértelműen látszik. A KINCS felmérése szerint a megkérdezettek csaknem háromnegyede (72 százaléka) számolt be lakóhelye fejlődéséről. A települések fejlődését és az ott élők helyzetének javulását mutatja, hogy 2015 és 2024 között számottevően erősödött a települések adóerő képessége: 2,4-szeresére nőttek a helyi iparűzési adóból származó bevételek, az egy adófizetőre jutó szja-alapot képező jövedelem pedig 2,7-szeresére emelkedett.