Az uniós bíróság ítélete szűkítheti a tagállamok mozgásterét a gyermekvédelem terén

Az Európai Unió Bíróságának tegnapi ítélete túlmutat egy konkrét jogvitán: a döntés alapvető kérdéseket vet fel a tagállami szuverenitás, a gyermekvédelem alkotmányos kötelezettsége és az uniós jogértelmezés határainak viszonyáról – mondta lapunknak ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász. A szakértő szerint a luxembourgi testület ítélete olyan centralizáló tendenciát jelezhet, amely hosszú távon szűkítheti a nemzeti kormányok mozgásterét a gyermekvédelmi szabályozások kialakításában.

Fotó: Csudai Sándor

Az Európai Unió Bíróságának tegnapi ítélete újabb fontos állomása annak a jogi és politikai vitának, amely a tagállami szuverenitás, a gyermekvédelem és az uniós alapjog-értelmezés viszonyát érinti – mondta lapunknak ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász.

Fotó: NICOLAS TUCAT / AFP

A szakértő szerint az ítélet egyik legfontosabb üzenete, hogy az Európai Unió Bírósága önmagában nem vitatta a gyermekvédelem legitim célját, ugyanakkor azt állapította meg, hogy a tagállami szabályozások a gyermekvédelemre hivatkozva sem korlátozhatják aránytalanul az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerinti szolgáltatásnyújtás szabadságát, illetve az Európai Unió Alapjogi chartájában biztosított véleménynyilvánítás szabadságát.

A bíróság tehát nem magát a gyermekvédelmet kérdőjelezte meg, hanem azt vizsgálta, hogy a választott szabályozási technika megfelel-e a szükségesség és arányosság uniós mércéjének

– hangsúlyozta ifj. Lomnici Zoltán.

Az alkotmányjogász szerint ugyanakkor ez a megközelítés szakmailag is vitákat vet fel. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Emberi jogok európai egyezménye 10. cikkének második bekezdése kifejezetten lehetővé teszi a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozását, amennyiben az törvényben meghatározott, és egy demokratikus társadalomban szükséges többek között a közegészség, az erkölcsök vagy mások jogainak védelme érdekében.

A strasbourgi emberi jogi bíráskodás hagyományosan széles mérlegelési mozgásteret biztosít a tagállamok számára az erkölcsvédelem és a gyermekvédelem kérdésében

– mutatott rá.

Ezzel kapcsolatban felidézte a Handyside kontra Egyesült Királyság ügyet, amelyben az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta: nincs egységes európai erkölcsi mérce, ezért az államok jobb helyzetben vannak annak megítélésében, hogy milyen korlátozások szükségesek saját társadalmukban.

A mostani luxembourgi ítélet ezzel szemben olyan centralizáló jogértelmezést alkalmazhat, amely szűkíti a tagállamok hagyományosan elismert autonómiáját, különösen az erkölcsvédelem és a gyermekek védelme területén

– fogalmazott.

Ifj. Lomnici Zoltán szerint a nemzetközi példák is azt mutatják, hogy a demokratikus államok jelentős része kiemelt jelentőséget tulajdonít a gyermekek védelmének a médiatartalmakkal szemben.

Példaként említette Németországot, ahol a Jugendschutzgesetz részletes szabályozást tartalmaz a fiatalkorúak fejlődését veszélyeztető tartalmakkal kapcsolatban. A német rendszer kötelező korhatár-besorolást alkalmaz filmek és játékprogramok esetében, és tiltja bizonyos tartalmak kiskorúak számára hozzáférhetővé tételét. Az alkotmányjogász az Egyesült Államok gyakorlatára is kitért. Mint mondta, a Ginsberg kontra New York-ügyben az amerikai Legfelsőbb Bíróság szintén elismerte, hogy az állam a kiskorúak védelme érdekében korlátozhatja az olyan tartalmakhoz való hozzáférést, amelyek károsak lehetnek számukra.

A szakértő az ítélet időzítéséről is beszélt. Véleménye szerint nehezen tekinthető puszta véletlennek, hogy a döntés éppen a jelenlegi politikai környezetben született meg.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 259–260. cikke szerinti eljárásoknak ugyan vannak kötött szakaszai, azonban az ítélet kihirdetésének konkrét időpontja az Európai Unió Bíróságának eljárási autonómiájába tartozik

– mondta. Hozzátette: a bíróság eljárási szabályzata nem ír elő konkrét határidőt az ítéletek meghozatalára, vagyis az ítélethirdetés időpontjának meghatározása a testület belső mérlegelésének körébe tartozik. Ifj. Lomnici Zoltán arra is figyelmeztetett, hogy az ítélet a jövőben komoly politikai és jogalkotási következményekkel járhat Magyarországon.

Az Európai Unió Bíróságának ítélete kötelezi a tagállamot a jogsértés megszüntetésére, ami formálisan jogszabály-módosításokat tehet szükségessé

– mondta. Ugyanakkor hangsúlyozta: ez nem jelent korlátlan felhatalmazást a gyermekvédelmi szabályozás teljes lebontására.

A magyar alaptörvény XVI. cikkének első bekezdése kifejezetten rögzíti a gyermekek védelmét, amely továbbra is alkotmányos kötelezettségként áll fenn

– emelte ki.

Az alkotmányjogász szerint ugyanakkor egy esetleges kétharmados parlamenti többséggel rendelkező új kormány akár az alaptörvény módosítására is képes lehet.

Az alaptörvény S) cikkének második bekezdése alapján a kétharmados többség az alkotmány módosítására is lehetőséget biztosít. Ez azt jelenti, hogy akár a jelenlegi alkotmányos gyermekvédelmi garanciarendszer is átírható lenne

– figyelmeztetett. Ifj. Lomnici Zoltán szerint ez súlyos jogállamisági kérdéseket vethet fel.

Amennyiben az uniós ítélet végrehajtása túlterjeszkedik a szükséges korrekción, és a gyermekvédelem alkotmányos garanciáinak gyengítéséhez vezet, az már túlmutathat az eredeti jogvitán, és a nemzeti alkotmányos identitás kérdését is felvetheti

– zárta gondolatait az alkotmányjogász.

Mint ismert, a magyarországi választások után rövid idővel az Európai Unió Bírósága elmarasztaló ítéletet hozott a magyar gyermekvédelmi törvény ügyében a Brüsszel által indított eljárásban. A luxembourgi testület szerint a szabályozás több ponton sérti az uniós jogot, különösen az alapjogokra és a belső piac működésére vonatkozó rendelkezéseket.

A döntés értelmében a bíróság kifogásolta a médiában és reklámokban megjelenő, nemi identitással kapcsolatos tartalmak korlátozását, amelyet nem tart összeegyeztethetőnek az uniós szabályozással. Emellett a pedofil-bűncselekményeket elkövetők nyilvántartásának egyes elemeit is jogsértőnek minősítette.

Az eljárást még 2021-ben indította az Európai Bizottság, amely szerint a magyar törvény több uniós normát is sért. A bizottság álláspontja alapján a szabályozás nemcsak az Európai Unió Alapjogi chartája rendelkezéseivel ütközik, hanem a szolgáltatások szabad áramlását és az adatvédelmi szabályokat is érinti. A bíróság ugyanakkor hangsúlyozta: a gyermekvédelem önmagában legitim cél, azonban a magyar szabályozás által alkalmazott eszközök nem felelnek meg az uniós jog által megkövetelt szükségességi és arányossági tesztnek. Az ítélet szerint a kifogásolt rendelkezések túl általánosak, és nem konkrét, egyedi kockázatokhoz igazodnak.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Csudai Sándor)

További játékainkhoz kattintson ide!