Közügyektől eltiltás: aki a közösség ellen vét, nem dönthet a közösség sorsáról

Bírósági ítéletek ismertetésekor gyakran említett elem a letöltendő szabadságvesztés mellett egy mellékbüntetés. De mit jelent a közügyektől eltiltás a gyakorlatban, és miért tartja fontosnak a jogalkotó, hogy korlátozza a bűnelkövetők jogait? Az Origo utánajárt a szabályozás részleteinek és a közelgő választásokat érintő statisztikáknak.

Rend és fegyelem a börtönvoksoláson

Természetesen nem minden fogvatartott esik ebbe a kategóriába. Akiknél a bíróság nem alkalmazott eltiltást, azok élhetnek állampolgári jogukkal. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) adatai szerint idén az érintettek 38,4 százaléka, összesen 2457 fő jelezte szándékát a voksolásra, ami jelentős emelkedés a négy évvel ezelőtti 1680-hoz képest.

Minden fogvatartott és letartóztatott szavazhat, akit nem zártak ki a választójog gyakorlásából
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A szavazás technikája a fegyintézetekben is a törvényesség és a biztonság jegyében zajlik. A választási iroda munkatársai előre egyeztetett időpontban, mozgóurnával érkeznek a börtönökbe, ahol külön helyiségben, a titkosság és az önkéntesség teljes körű biztosítása mellett adhatják le szavazataikat az elítéltek. Akinek van állandó lakcíme, az az otthoni jelöltekre szavaz, akinek nincs, az csak pártlistára voksolhat. A BvOP hangsúlyozta: a rendkívüli események kockázata minimális, a korábbi választások során is zavartalanul érvényesült a jogrend a rácsok mögött.

Borítókép: Illusztráció – Szeged Csillag börtön (Fotó: Délmagyarország/Karnok Csaba)

További játékainkhoz kattintson ide!