Közügyektől eltiltás: aki a közösség ellen vét, nem dönthet a közösség sorsáról

Bírósági ítéletek ismertetésekor gyakran említett elem a letöltendő szabadságvesztés mellett egy mellékbüntetés. De mit jelent a közügyektől eltiltás a gyakorlatban, és miért tartja fontosnak a jogalkotó, hogy korlátozza a bűnelkövetők jogait? Az Origo utánajárt a szabályozás részleteinek és a közelgő választásokat érintő statisztikáknak.

A magyar jogrendszer világos elvi alapokon nyugszik: aki szándékos bűncselekmény elkövetésével a társadalmi együttélés alapvető szabályait semmibe veszi, az méltatlanná válik arra, hogy részt vegyen a demokratikus közélet alakításában. A közügyektől eltiltás éppen ezt az erkölcsi és jogi határvonalat húzza meg – írja az Origo.

A közügyektől eltiltást csak végrehajtandó szabadságvesztés mellé rendelheti el a bíróság
Fotó: AFP (illusztráció)

Mi fán terem a közügyektől eltiltás?

Fontos hangsúlyozni, hogy a közügyektől eltiltás egy mellékbüntetés, amelynek időtartama egytől tíz évig terjedhet. Önmagában nem, kizárólag szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtandó szabadságvesztés mellé rendelheti el a bíróság. Gondatlan bűncselekmények vagy felfüggesztett börtönbüntetés esetén ez a szankció nem alkalmazható. 

A mellékbüntetés kiterjedt jogfosztással jár

Az érintett egyebek mellett: 

• Nem szavazhat és jelöltként sem szerepelhet sem országgyűlési, sem önkormányzati választáson.
• Sem kezdeményezőként, sem szavazóként nem vehet részt népszavazásban.
• Nem tölthet be közhivatalt, nem lehet bíró, rendőr vagy kormánytisztviselő.
• Nem lehet civil szervezet tisztségviselője, nem kaphat állami kitüntetést és a meglévőket sem viselheti.

A rácsok mögött kezdődik, a szabadság alatt teljesedik ki

Gyakori kérdés, hogy mikortól hatályos a közügyektől eltiltás. A jogfosztás a jogerős ítélettel azonnal életbe lép, azaz a fogvatartott már a büntetés-végrehajtási intézet falai között sem voksolhat. Azonban a kiszabott évek számlálása csak a szabadulás napján veszi kezdetét. Ez azt jelenti, hogy a bűnelkövető a büntetés letöltése után is hosszú évekig viseli tettének társadalmi következményeit, mire teljeskörűen visszanyeri állampolgári jogait.

Közel 27 ezer szavazástól eltiltott

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) tájékoztatása szerint a 2026. április 12-i országgyűlési választáson jelentős számú ember marad távol a szavazóurnáktól jogerős ítélete miatt.

A bűnügyi nyilvántartó hatóságtól kapott adatok alapján 26 922 fő szerepel a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásában közügyek gyakorlásától eltiltás miatt

– közölte az Origóval az NVI.

Rend és fegyelem a börtönvoksoláson

Természetesen nem minden fogvatartott esik ebbe a kategóriába. Akiknél a bíróság nem alkalmazott eltiltást, azok élhetnek állampolgári jogukkal. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) adatai szerint idén az érintettek 38,4 százaléka, összesen 2457 fő jelezte szándékát a voksolásra, ami jelentős emelkedés a négy évvel ezelőtti 1680-hoz képest.

Minden fogvatartott és letartóztatott szavazhat, akit nem zártak ki a választójog gyakorlásából
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A szavazás technikája a fegyintézetekben is a törvényesség és a biztonság jegyében zajlik. A választási iroda munkatársai előre egyeztetett időpontban, mozgóurnával érkeznek a börtönökbe, ahol külön helyiségben, a titkosság és az önkéntesség teljes körű biztosítása mellett adhatják le szavazataikat az elítéltek. Akinek van állandó lakcíme, az az otthoni jelöltekre szavaz, akinek nincs, az csak pártlistára voksolhat. A BvOP hangsúlyozta: a rendkívüli események kockázata minimális, a korábbi választások során is zavartalanul érvényesült a jogrend a rácsok mögött.

Borítókép: Illusztráció – Szeged Csillag börtön (Fotó: Délmagyarország/Karnok Csaba)

További játékainkhoz kattintson ide!