Magyar Péter egy aggályos alaptörvény-módosítással tenne keresztbe Orbán Viktornak

Egyértelmű üzenetet fogalmazott meg a választáson győztes Magyar Péter: alaptörvénybe írják, hogy egy személy legfeljebb két ciklusig lehet miniszterelnök. A leendő miniszterelnök nem kertelt, hogy ez visszamenőleges hatályú lenne-e, hiszen kijelentette, hogy Orbán Viktor többé nem lehetne kormányfő. Azonban számos kétely felmerül a magyar parlamentáris rendszertől életidegen elképzelés megvalósíthatósága kapcsán, de külföldi példát sem találni arra, hogy ilyen módon korlátozzák a miniszterelnöki ciklusok számát.

Magyar Péter, a Tisza-párt vezetője a választás éjszakáján Budapesten Fotó: Marek Antoni Ivanczuk Forrás: NurPhoto/AFP

Magyar Péter, a választásokat kétharmados többséggel megnyerő Tisza Párt vezetője a hétfőn tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy két ciklusban korlátoznák a miniszterelnöki mandátumot. Ez a terv már a Tisza Pártnak az év elején meghirdetett programjában is szerepelt, most pedig Magyar Péter arról beszélt, hogy az első kormányzati lépések között döntenek erről a módosításról. 

Magyar Péter

Az elképzelés nem új keletű a magyar politikában, hiszen évekkel ezelőtt a mostanra politikailag eljelentéktelenedett Momentum is ugyanezzel kampányolt.

A Tisza Párt vezére egyértelművé tette, hogy a módosítás visszaható hatályú lenne, azaz Orbán Viktor nem lehetne többet miniszterelnök. Ezzel az új parlamenti erőviszonyok alapján a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjét gátolnák meg abban, hogy a jövőben ismét betölthesse a kormányfői tisztséget. 

A magyar közjogi rendszertől életidegen a miniszterelnöki ciklusok számának a maximálása. Hazánkban a köztársasági elnök megbízatására vonatkozik ilyen korlát, ugyanis a magyar államfő az első ötéves mandátumának lejárta után csak egyszer választható újra. Az 1990-es rendszerváltoztatás óta Göncz Árpád és Áder János töltötték ki a maximális kétszer ötéves ciklust.

Problémás Magyar Péter közjogi terve

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász lapunknak reagált a Tisza Párt terveire. Szerinte a felvetett alkotmánymódosítás több szempontból is súlyosan aggályos, különösen a népszuverenitás és a demokratikus hatalomgyakorlás elvei alapján. Első körben felveti a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalma elvének sérelmét.

Az alaptörvény rögzíti, hogy a közhatalom forrása a nép, és a nép a hatalmát választott képviselői útján gyakorolja. Ezzel összhangban az alaptörvény kimondja, hogy a választásnak biztosítania kell a választók akaratának szabad kifejezését. Ebből következően minden olyan jogalkotói beavatkozás, amely előre meghatározza, hogy egy konkrét politikai szereplő, jelen esetben Orbán Viktor a jövőben nem választható miniszterelnökké, közvetlenül korlátozza a választói akarat szabad érvényesülését.

– húzta alá az alkotmányjogász.

Kiemelte, hogy a múlt vasárnapi országgyűlési választáson 2,3 millió választópolgár szavazott a Fideszre és politikai értelemben ezzel együtt Orbán Viktor személyére is. 

Bár jogilag a választók pártlistákra és egyéni jelöltekre voksolnak, a magyar alkotmányos gyakorlatban a választás de facto miniszterelnök-választási funkcióval is bír. Ennek fényében még akkor is, ha ez a politikai erő a választáson alulmaradt, a több mint 2,3 millió szavazat olyan jelentős társadalmi támogatottságot tükröz, amely nem hagyható figyelmen kívül. Egy ilyen alkotmánymódosítás tehát ténylegesen ezen választói kör politikai akaratának kizárását jelentené a jövőbeni hatalomgyakorlásból

– rögzítette ifj. Lomnici.

Szerinte nemzetközi és európai jogi szempontból is az a következtetés vonható le, hogy egy ilyen alkotmánymódosítás nem pusztán belső alkotmányos kérdés, hanem a szabad és tisztességes választások lényeges tartalmát érintő beavatkozás lenne. Ez különösen azért aggályos, mert több mint 2,3 millió választópolgár politikai akaratának korlátozását eredményezné, így nemcsak a hazánk alaptörvényében rögzített népszuverenitás elvével, hanem az Emberi jogok európai egyezménye és az uniós jog által megkövetelt demokratikus minimumokkal is nehezen lenne összeegyeztethető.

Példa nélküli a miniszterelnöki ciklusok korlátozása

Ifj. Lomnici Zoltán arra is kitért, hogy a parlamentáris demokráciák összehasonlító vizsgálata alapján egyértelműen megállapítható: a miniszterelnöki ciklusok számának kifejezett jogi korlátozása nem tekinthető bevett nemzetközi gyakorlatnak. Ennek alkotmányos oka, hogy a parlamentáris rendszerekben a végrehajtó hatalom legitimitása nem időbeli korláthoz, hanem a parlamenti bizalomhoz kötődik. 

A kormányfő addig maradhat hivatalban, amíg a törvényhozás többsége támogatja. Ezzel szemben a cikluskorlátozás intézménye tipikusan elnöki rendszerekhez kapcsolódik, klasszikus példa az Amerikai Egyesült Államok alkotmányának XXII. kiegészítése, amely két ciklusban maximálja az elnöki mandátumot, azonban ez egy szövetségi elnöki rendszer, nem parlamentáris demokrácia

– tette hozzá.

Az alkotmányjogász felhívta a figyelmet, hogy a parlamentáris államokban (így az Egyesült Királyságban vagy Németországban) nem létezik jogi korlát a miniszterelnöki ciklusok számára. A kormányfő megbízatása kizárólag politikai feltételektől függ, tehát a választási eredményektől, a parlamenti többségtől és a párton belüli erőviszonyoktól. Ennek megfelelően a gyakorlatban előfordulhat több egymást követő ciklus: Margaret Thatcher három cikluson át volt brit miniszterelnök, míg Angela Merkel négy cikluson keresztül töltötte be a német kancellári tisztséget.

Borítókép: Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke (Fotó: AFP)

További játékainkhoz kattintson ide!