Kiemelte, hogy a múlt vasárnapi országgyűlési választáson 2,3 millió választópolgár szavazott a Fideszre és politikai értelemben ezzel együtt Orbán Viktor személyére is.
Bár jogilag a választók pártlistákra és egyéni jelöltekre voksolnak, a magyar alkotmányos gyakorlatban a választás de facto miniszterelnök-választási funkcióval is bír. Ennek fényében még akkor is, ha ez a politikai erő a választáson alulmaradt, a több mint 2,3 millió szavazat olyan jelentős társadalmi támogatottságot tükröz, amely nem hagyható figyelmen kívül. Egy ilyen alkotmánymódosítás tehát ténylegesen ezen választói kör politikai akaratának kizárását jelentené a jövőbeni hatalomgyakorlásból
– rögzítette ifj. Lomnici.
Szerinte nemzetközi és európai jogi szempontból is az a következtetés vonható le, hogy egy ilyen alkotmánymódosítás nem pusztán belső alkotmányos kérdés, hanem a szabad és tisztességes választások lényeges tartalmát érintő beavatkozás lenne. Ez különösen azért aggályos, mert több mint 2,3 millió választópolgár politikai akaratának korlátozását eredményezné, így nemcsak a hazánk alaptörvényében rögzített népszuverenitás elvével, hanem az Emberi jogok európai egyezménye és az uniós jog által megkövetelt demokratikus minimumokkal is nehezen lenne összeegyeztethető.
Példa nélküli a miniszterelnöki ciklusok korlátozása
Ifj. Lomnici Zoltán arra is kitért, hogy a parlamentáris demokráciák összehasonlító vizsgálata alapján egyértelműen megállapítható: a miniszterelnöki ciklusok számának kifejezett jogi korlátozása nem tekinthető bevett nemzetközi gyakorlatnak. Ennek alkotmányos oka, hogy a parlamentáris rendszerekben a végrehajtó hatalom legitimitása nem időbeli korláthoz, hanem a parlamenti bizalomhoz kötődik.
A kormányfő addig maradhat hivatalban, amíg a törvényhozás többsége támogatja. Ezzel szemben a cikluskorlátozás intézménye tipikusan elnöki rendszerekhez kapcsolódik, klasszikus példa az Amerikai Egyesült Államok alkotmányának XXII. kiegészítése, amely két ciklusban maximálja az elnöki mandátumot, azonban ez egy szövetségi elnöki rendszer, nem parlamentáris demokrácia
– tette hozzá.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!