A fiatalabb Jaksity is jól helyezkedett a szocialista rendszer nyerteseinél, ugyanis már harmadéves egyetemistaként a Budapesti Értéktőzsde előfutáraként számon tartott Értékpapír Kereskedelmi Titkárság csapatában dolgozott Hardy Ilona alatt, aki korábban a Dunaújvárosi Münnich Ferenc Gimnázium KISZ-csúcstitkára, illetve az ELTE egyetemi KISZ vezetőségének tagja is volt.
– mondta a bróker egy vele készült portréinterjúban.
Innentől kezdve a baloldali-liberális sajtó kedvelt interjúalanya és a kilencvenes évek mértékadó tőzsdei véleményformálója lett, aki fokozatosan építette ki kapcsolatrendszerét a baloldali gazdasági szereplőkkel, köztük Bojár Gábor vállalkozóval, Bokros Lajos pénzügyminiszterrel vagy Surányi György jegybankelnökkel. Mindhárom név felmerült a Tisza-körüli holdudvarban.
1992-től a néhány évvel később csődbe ment Lupis Brókerháznak az igazgatójaként is működött. Az ország első magántulajdonú brókercége 1994-ben azért szűnt meg, mert állami vállalatokkal kötött szerződést, majd a rá bízott pénzt elcsalta, illetve bizonylatokat hamisított. A brókerház hárommilliárd forinttal károsította meg befektetőit, Lupis József cégvezetőt jogerősen hatéves szabadságvesztésre ítélték, ám Jaksity időben kiszállt, megalapította a Concorde Értékpapír Ügynökség Kft.-t, és végül elkerülte a felelősségre vonást.3
Jaksity a tőzsdézés mellett a budapesti tehetséggondozó intézményben, a Láthatatlan Kollégium Alapítványban tanított többek között Király Júliával, a Nemzetközi Bankárképző Központ későbbi vezérigazgatójával, Halmai Gáborral, a Soros Alapítvány kuratóriumi elnökével és akkori CEU-oktatókkal. Abban az időben helyezkedett el ott, amikor a Horn-kormány több mint 11 millió forintot adott pályázati díjként az SZDSZ-közeli szervezetnek.4























Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!