A bővítés sürgető volt, mert
a kecskeméti alakulat nemcsak a magyar légtér védelméért felel a NATO keretein belül, hanem Szlovénia, Szlovákia és Horvátország légterének biztosításában is részt vesz.
Emellett a magyar Gripenek rendszeresen látnak el légtérrendészeti feladatokat a Baltikumban is
Miért éppen a Gripen?
De mit is érdemes tudni a honvédség Gripenjeiről? Egyáltalán miért ezekre a gépekre esett a választás a légvédelem megerősítésénél negyed százada? Az első Orbán-kabinet a NATO csatlakozás után, 2000 októberében első körben tizennégy NATO-országtól kért hivatalosan ajánlatot használt harci repülőgépek vásárlására. A kormány végül válaszút elé került: amerikai F–16-os vagy svéd–brit Saab Gripen? Érvek és ellenérvek mindkettő mellett egyaránt szóltak: az F–16-os akkor is már a világ legelterjedtebb harci repülőgépe volt, sok harctéren bevetették. A Gripen, bár modernebb gép, de akkor még éles bevetésen sohasem használták. Szakmai körökben köztudott volt az is, hogy az F–16-osok alapvetően drágábbak, a Gripeneknél pedig a felfegyverzése, pontosabban az újabb és újabb eszközintegráció jelenti a nagy költséget.
A Nemzetbiztonsági Kabinet végül katonai, gazdasági és politikai szempontokat mérlegelve
az első Orbán-kormány a JAS 39 A/B Gripen beszerzését jelentette be 2002-ben. A szerződést később módosították, a megrendelt A/B gépeket végül C/D konfigurációra építették át, amely már levegőben is utántölthető volt üzemanyaggal, és fejlettebb fedélzeti eszközöket tartalmazott. Az első öt darab Gripen húsz éve, 2006 március 21-én érkezett meg kecskemétre.
Jó döntés volt
A repüléssel foglalkozó szakportálok többsége egyetért abban, hogy a svéd vadászgépek tökéletes egyensúlyt biztosítanak a kiváló működési teljesítmény, a csúcstechnológiás megoldások, a költséghatékonyság és az ipari partnerség között.
Kicsi, de veszélyes ellenfél
A JAS–39 Gripen 14 méter hosszú, közel 8,5 méter fesztávú, több mint 4,5 méter magas repülőgép. Az olcsó üzemeltetés jegyében kicsire és könnyűre tervezett, 14 ezer kilogrammos maximális felszállótömegű vadászbombázó 255 m/s emelkedősebesség mellett képes elérni a 15 ezer méteres repülési magasságot. Végsebessége 2 Mach magasságon és 1,2 Mach tengerszinten, amit a korábbinál nagyobb tolóerőt biztosító (és a madarakkal történő ütközést viselő) Volvo Aero RM 12 gázturbinás sugárhajtómű biztosít. Az eszköz beépített fegyverzete a percenként 1680 lövés leadására képes, 27 milliméteres Mauser BK–27 gépágyú.
Borítókép: Gripen harcászati repülőgép fogadása Kecskeméten (Fotó:Petőfi Népe/Bús Csaba)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!