Erre van szüksége a Fidesznek a választási vereség után Cser-Palkovics András szerint

Székesfehérvár polgármestere szerint a Fidesz választási veresége után valódi önvizsgálatra, szerényebb politikai stílusra és tartalmasabb párbeszédre van szükség. Cser-Palkovics András lapunknak arról is beszélt, hogy az önkormányzati rendszerben erősebb alkotmányos védelemre, stabilabb finanszírozásra és nagyobb helyi hatáskörökre lenne szükség. Kitért arra is, hogy demokrata gondolkodású emberként sem az aktív, sem a passzív választójog korlátozásával nem tud egyetérteni.

Fotó: Polyák Attila

– Korábban azt mondta, hogy több szerénységre és önmérsékletre lenne szükség. Ma is ugyanezt gondolja? 

– Erről már évekkel ezelőtt is többször beszéltem, szerintem a közéletben is fontos az alázat és a szerénység. Sőt, azt is meg szoktam fogalmazni, hogy szerintem mindig a győztesnek kell a legszerényebbnek lenni. Ez a mostani győztesre is igaz kellene hogy legyen, mert az emberek nem szeretik az arroganciát, a kioktató hangnemet és azt, hogyha az erős, az folyamatosan erőből is kommunikál. A kormányzati felelősség egyszerre nagyon szép és nagyon nehéz feladat, és ezt akkor lehet jól csinálni, hogyha helyén tudjuk kezelni saját magunkat is. Hozzátenném, 16 év után ki lehet kapni. Azért önmagában is egy nagyon komoly politikai teljesítmény, hogy több választást sikerült egymás után Orbán Viktor vezetésével a Fidesznek és a KDNP-nek megnyerni, és még most is nagyon komoly társadalmi támogatottságot tudhatott maga mögött április 12-én. De nyilván egy választási vereség után értékelni kell a vereség okait, hozzátéve, hogy egyébként ezt megint nemcsak a vesztesnek, hanem a győztesnek is érdemes megtennie, mert ahogy az elmúlt 16 évnek, úgy ennek az időszaknak is vége lesz egyszer. 

– A Fidesz elnöksége Navracsics Tibort kérte fel egy önkormányzati kabinet létrehozására. Ön kapott benne valamilyen szerepet, feladatot?

– Navracsics Tiborról tudni kell, hogy amióta közigazgatási miniszterként az önkormányzati területért is felelt, nagyon szorosan együttműködtünk. Hozzá kell tennem, hogy nemcsak a fideszes polgármesterek, hanem a Megyei Jogú Városok Szövetségéből a más párthoz tartozó polgármesterek is folyamatosan megfogalmaztak javaslatokat, szakpolitikai elképzeléseket neki. Nem mindig jutottunk eredményre, de ettől ezek az egyeztetések még fontosak voltak. Ezt a munkát pedig lehet folytatni úgy is, hogy a Fidesz nincs kormányon, Navracsics Tibor pedig már nem miniszter, hanem egy ellenzéki politikai közösség önkormányzatokért, helyi szintért, közigazgatásért felelős szakpolitikusa. Hozzá kell azonban tenni, hogy időközben a 25 várost képviselő Megyei Jogú Városok Szövetsége elnökének választottak, ami azt is jelenti, hogy az én dolgom mind a 25 város és az önkormányzati ügyek közös képviseletének ellátása, ami nem összeegyeztethető pártpolitikai feladatkörrel.

– Milyen változtatásokat, reformokat tartana szükségesnek az önkormányzati rendszer kapcsán?

– Elsőként érdemes lenne megerősíteni magának az önkormányzatiságnak az alkotmányos védelmét. Ha jól értem, alkotmányozási folyamat indult, tehát remélem, hogy erre lesz lehetőség. Emellett pedig egy kicsit változtatni kell azon, hogy mindenki csak a közigazgatási határon belül gondolkodik, amikor egy önkormányzatról, egy településről ejt szót. Ugyanis a ma előttünk álló kihívások, feladatok inkább agglomerációs feladatok. Példaként: a 94-95 ezres lakosú Székesfehérváron az állandó lakosságszámból indulunk ki, azonban 32 ezer fölötti azoknak az embereknek a száma, akik ingázó munkavállalók, emellett a középiskolás diákjaink nagyjából fele is vidéki. Az itteni egészségügyi, sport-, kulturális, valamint szociális infrastruktúrát nem csak a fehérváriak veszik igénybe. Városunk esetében bőven egy 150 ezer fölötti napközbeni népességről beszélünk, ha a nemzetközi agglomerációs kutatási eredményeket nézzük, akkor pedig a fehérvári agglomeráció esetében ez mintegy 250 ezer fő. Könnyű belátni tehát, hogy amikor mi Fehérváron fejlesztésről beszélünk, akkor nem elég az itt élő embereknek fejleszteni, hanem figyelembe kell venni azokat, akik naponta igénybe veszik a város szolgáltatásait. Szintén nagyon fontos lenne a feladatellátás rendszerét is átgondolni: mely feladatokat lássa el az állam és miknek van jobb helye az önkormányzati világnál, egy-egy településnél? Azonban ezekhez a változtatásokhoz elengedhetetlen egy megfelelő, az önkormányzatok pénzügyi függetlenségét garantálni képes finanszírozás.

– Hol húzná meg egyébként a képzeletbeli vonalat az állami és az önkormányzati feladatok között? 

– Mindenképpen úgy kell meghúzni a határt, hogy ne jussunk el ahhoz a helyzethez, ami 2010 előtt kialakult. Akkor ugyanis folyamatosan kaptak feladatokat az államtól az önkormányzatok, de egyre kevesebb költségvetési támogatás, finanszírozás járt hozzá. Ebből következően 2010-re az önkormányzati szektor – a településeket és a megyei önkormányzatokat is ideszámítva – súlyosan eladósodott. Ezt 2013–14-ben az Orbán Viktor vezette kormány átvállalta az önkormányzatoktól két ütemben. Fehérvár esetében, ha a tőke és a kamat összegeit is nézzük, akkor ez 18,5 milliárd forint volt a 2010-es évek közepén! Tehát kiemelten fontos, hogy a feladat és a finanszírozás együtt járjon. Az egyik legfontosabb kérdés az intézményfenntartói szerep, azon belül az iskolák kérdése. Nem tudom, hogy az új kormánynak ezzel kapcsolatban mi az elképzelése, hiszen április 12-e óta ebben a kérdésben nem hallottunk érdemi nyilatkozatot tiszás politikustól vagy kormánytagtól, de nyilván nyitottak vagyunk ezekben a témákban is az egyeztetésre.

Székesfehérvár polgármestere kiemelte, hogy bővíteni kell az önkormányzatok hatáskörét (Fotó: Polyák Attila)

– Korábban Karácsony Gergely említette, véleménye szerint nem jogos, hogy az egyházak, az állam és civil szervezetek is fenntarthatnak oktatási intézményeket, míg az önkormányzatoknak ehhez nincs joguk. Erről mi a véleménye? 

– Ha az a kérdés merülne föl, hogy az állam az iskolarendszer egy részét visszaadná az önkormányzatoknak, akkor nyilván megkérdeznénk erről a fehérvári embereket, de szinte biztos vagyok benne, hogy a polgárok többsége és a mi önkormányzatunk is azt mondaná: igen. Ha ez a feladat visszatér, akkor tehát kész vagyunk az iskolafenntartói szerepnek az ismételt felvállalására. Ugyanakkor azt is tudomásul kell venni, hogy egyrészt ezzel messze nem mindegyik önkormányzat van így, másrészt az iskolákkal, egyáltalán az oktatással kapcsolatos kérdésekben a legtöbbször elhangzó kritika a szülők, a fiatalok vagy éppen a pedagógusok részéről olyan témákra terjed ki, amelyek kevésbé az épülettel, annak üzemeltetésével, azaz nem a fenntartói szereppel voltak kapcsolatosak. 

– Ma egy polgármesternek vagy egy közgyűlésnek elegendő a hatásköre, vagy ezen is változtatni kell?

– Az önkormányzatok hatáskörét bővíteni kell. Az elkerült feladatok egy része korábban is hatósági és hivatali eljárásrendben került ellátásra, tehát nem a közgyűlés, a polgármester hatásköreit jelentette, hanem jellemzően államigazgatási ügykörökben jártak el a jegyzők. Egy olyan nagy terület van, amire városfejlesztési szempontból és a helyi köznyugalom megőrzése vonatkozásában is kulcsszerep hárul, ez pedig az építésigazgatás, az építésügy kérdése. Ott a mostani szabályozókon változtatni kell, és ebben az önkormányzatoknak nagyobb szerepet kell biztosítani. Emellett a visszajelzések alapján a védőnői szolgálatot is ismét az önkormányzatoknak kellene üzemeltetniük.

– A Megyei Jogú Városok Szövetségének elnökeként le fog tenni egy javaslatcsomagot a kormányzat elé? 

– Igen, a javaslatcsomag gyakorlatilag el is készült, és ezt a hét folyamán fogjuk elküldeni a miniszter asszonynak, illetve át fogjuk adni az önkormányzati érdekképviseleti szervezeteknek is. Készen állunk az egyeztetésre! A Megyei Jogú Városok Szövetsége a tisztújítást követően egy elnökkel és társelnökkel, illetve egy elnökséggel dolgozik. Nagyon sok tapasztalt polgármester kollégával, és ami legalább ennyire fontos: szakemberekből álló hivatalokkal rendelkezünk. Éppen ezért a kormányzat számára is hasznosak lehetnek a javaslataink. 

– Mi az álláspontja a Tisza Párt cikluskorlátozásokkal kapcsolatos javaslatairól?

– Lehet, hogy lassan eljutunk a bölcsődeigazgatókig, áruházvezetőkig is az ügyben... Az én értelmezésem szerint egyetlen ilyen korlátozás sem jogos, mert a demokratikus berendezkedéshez az illik, hogy négy-, az önkormányzatok esetében pedig ötévenként az emberek megkapják a jogot arra, hogy eldöntsék, ki legyen az ő országgyűlési képviselőjük, miniszterelnökük, polgármesterük. Sem az aktív, sem a passzív választójog korlátozásával demokrata gondolkodású emberként nem tudok egyetérteni! Mindezt úgy, hogy a kampányban ez a kérdés a Tisza részéről egyedül a miniszterelnöki tisztség kapcsán merült fel egyáltalán. Tehát az az érv, hogy április 12-én erről döntöttek az emberek, nem állja meg a helyét.