Nagy hévvel ígérték, de sehol sincs a kormány vízügyi cselekvési terve

Nagy bejelentéseket tett július elején Magyar Péter és a Tisza Párt élő környezetért felelős minisztere, Gajdos László, akik az aszályhelyzet miatt azonnali rövid- és középtávú vízügyi cselekvési terv kidolgozását ígérték. A bejelentés óta azonban nem hozták nyilvánosságra a tervet, lapunk kérdéseire pedig az illetékes minisztérium sem válaszolt. Egy képviselői kérdésre ugyan reagált a tárca, de ebben sem említenek igazán érdemi lépéseket a súlyos aszályhelyzet megoldására.

Fotó: Polyák Attila

Egyre súlyosabb az aszály Magyarországon is, a Tisza-kormány azonban késlekedik az ígért tervével (Fotó: Németh András Péter)

A dokumentumban szereplő célok között volt a kisvízgyűjtők, patakok, mellékágak és holtágak revitalizációja, a korszerű öntözési rendszerek fejlesztése, a talaj vízmegtartó képességének javítása és a csapadékvíz visszatartásának ösztönzése is. A városok esetében pedig a szivacsváros-koncepció bevezetését ígérték, amelynek részeként esőkertek, zöldtetők, záportározók és egyéb vízmegtartó megoldások kapnának nagyobb szerepet.

Mindezek ellenére továbbra sem derült ki, hogy elkészült-e az a külön rövid- és középtávú vízügyi cselekvési terv, amelyet Magyar Péter és Gajdos László még július elején sürgető feladatként jelentett be. 

Sehol sincs a kormány vízügyi dokumentuma

Sem a Tisza Párt, sem Gajdos László nem tett közzé olyan dokumentumot vagy intézkedési csomagot, amely részletesen bemutatná, milyen konkrét lépéseket javasolnának az idei aszály kezelésére. A nyilvánosság számára egyelőre kizárólag a hosszabb távú program elemei ismertek, miközben az eredetileg külön beígért, azonnali intézkedéseket tartalmazó terv továbbra sem hozzáférhető.

Lapunk ezért megkereste az Élő Környezetért Felelős Minisztériumot. Arra voltunk kíváncsiak, hogy elkészült-e a Magyar Péter által bejelentett vízügyi cselekvési terv, mikor hozzák nyilvánosságra, illetve milyen konkrét rövid távú intézkedéseket tartalmaz a dokumentum? Megkérdeztük azt is, hogy a bejelentés óta milyen szakmai egyeztetések zajlottak, és mikorra várható a terv ismertetése? Megkeresésünkre azonban mostanáig.

Közben írásbeli választ igénylő kérdést nyújtott be Dócs Dávid, a Mi Hazánk képviselője Gajdos László élő környezetért felelős miniszternek Milyen azonnali lépéseket tett a kormány ennek a helyzetnek a megoldása érdekében? címmel. A politikus a kérdése bevezetőjében rámutatott, hiába kaptunk egy kis ízelítőt az esőből, az ország nagy részén továbbra is tragikusan aszályos állapotok uralkodnak. 

Magyarország vízhiánya strukturális probléma lett: már nem átmeneti aszályról, hanem tartós vízgazdálkodási válságról beszélünk 

– jelentette ki Dócs. Mint rámutatott, 462 milliméter halmozott csapadékhiány gyűlt össze az elmúlt öt évben országos átlagban. A talajnedvesség-hiány az Alföldön 80–120 milliméter, ami már súlyos agrárvízkrízist jelent, s végső soron az elsivatagosodáshoz vezet. Emlékeztetett, az előző kormány tétlenkedett, az idő viszont sürget, a baj pedig napról napra nő. 

Milyen azonnali lépéseket tett a kormány ennek a helyzetnek a megoldása érdekében?

– tette fel a kérdést.

Kiszáradt a talaj, eső nélkül pedig egyre csak súlyosabb lesz az aszály (Fotó: Polyák Attila)

A féloldalas választ Bögi Viktória, az Élő Környezetért Felelős Miniszté­rium államtitkára küldte meg Dócs Dávid részére. Ennek bevezetőjében Bögi arról írt,

a kormány számára kiemelt fontosságú téma az aszály kérdése. Ennek részeként a kormánytagok el is látogattak első ülésük előtt az aszály sújtotta Alföldre.

Emlékeztetett, a kormány májusban létrehozta az Országos Vízügyi Koordinációs Központot, amely összefogja a vízhiány elleni védekezést. Állítása szerint a nyári időszakban a vízügyi igazgatóságok törekednek a vízvisszatartásra: ennek keretében leállították azokat a kotrási tevékenységeket, melyek gyorsítják a víz lefolyását, emellett holtágakat, belvízcsatornákat töltenek fel, illetve a Vizet a tájba programban elárasztásokat végeznek. A tartósan vízhiányos időszakot azonnal kihirdetjük, ez lehetőséget teremt a gazdák számára az öntözési vízpótlásra – zárul az írás, amely tökéletes mellébeszélés az érdemi válasz helyett.