Látványosan megvédte miniszterét Magyar Péter, miközben a vármegyei önkormányzatokat támadta

Az őszi ülésszak második napján is felszólalt napirend előtt Magyar Péter miniszterelnök az Országgyűlés plenáris ülésén. A kormányfő bejelentette a Szent István program elindítását, amely a vidék fejlesztését célozza. A keddi ülés több fontos kérdésről is dönthet, miközben hétfőn már komoly indulatok feszültek egymásnak a parlamentben.

Fotó: Hatlaczki Balazs

A program első helyszínei:

• Zalakaros térsége,
• Harkány térsége,
• Bács,
• Pásztó,
• Medgyesegyháza,
• Igar,
• Tiszaújváros,
• Gyöngyös,
• Nyírbátor,
• Gönc.

A kezdeményezés csaknem százezer magyar embert érinthet. A politikus szerint a pénz felhasználásáról nem Budapesten döntenek majd, hanem az érintett településeknek kell közösen meghatározniuk, mire van valóban szükségük.

Magyar Péter miniszterelnök a vármegyei közgyűléseket támadta a napirend előtti felszólalásában Fotó: Hatlaczki Balázs

Megszüntetné a vármegyei közgyűléseket a Tisza

A felszólalás egyik legkeményebb része ugyanakkor nem a vidékfejlesztési programról, hanem a vármegyei önkormányzatokról szólt. Magyar Péter a vármegyei közgyűléseket élesen támadta, és azt állította, hogy azok ma már kizárólag a „szétesett ellenzék bukott pártjainak kifizetőhelyeként” működnek.

A Tisza Párt elnöke szerint a közgyűléseket „közpénz ATM-nek” használják, és azt állította, hogy az ottani szereplők uniós pályázatokon „mutyiznak”.

Havi egy-két nap és már repül is a sokmilliós fizetés a párttársaik zsebébe, közben a megye semmit sem profitál a közgyűlések munkájából

 – fogalmazott. Magyar Péter szerint a Tisza már korábban is tett lépéseket a szerinte indokolatlan közpénzköltés visszaszorítására, egyebek mellett a közgyűlési elnökök és alelnökök költségtérítésének eltörlésével, valamint a fizetések csökkentésével.

A politikus ezután váratlan bejelentést tett: közölte, hogy már dolgoznak egy olyan javaslaton, amely a jelenlegi formájukban megszüntetné a vármegyei közgyűléseket, és teljesen átalakítaná a rendszert.

Ennek a rendszernek egyszerűen véget kell vetni. Már dolgozunk azon a javaslaton, amely a kiüresített megyei közgyűlések megszüntetését és a rendszer teljes átalakítását célozza. Évente sok tíz milliárd forintot fogunk megspórolni

 – jelentette ki. 

Dúró Dóra: Lannert Judit kérjen bocsánatot!

Elsőként Dúró Dóra, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője reagált Magyar Péter felszólalására. A politikus üdvözölte, hogy a kormány a vidéki települések fejlesztését kívánja támogatni, és a Szent István Vidékfejlesztési programot is előrelépésnek nevezte. Ugyanakkor szerinte a bejelentett összeg nagyságrendje messze nem elegendő a vidéki problémák megoldására.

Dúró Dóra ugyanakkor elsősorban Magyar Péter korábbi kijelentéseit kérte számon. Felidézte, hogy a Tisza Párt elnöke az előző napon azzal vádolta a Mi Hazánk képviselőit, hogy minisztériumokban saját családi cégeiknek lobbiztak.

Ön tegnap is hazug módon vádolt minket azzal, hogy minisztériumokba jártunk saját családi cégeknek lobbizni. Felszólítom: mondja meg konkrétan, hogy ki, mikor, hol, milyen cégért lobbizott. Ha nem tudja megnevezni, kérjen bocsánatot

 – fogalmazott. A Mi Hazánk politikusa azt is visszautasította, hogy pártja képviselői milliós összegeket keresnének a vármegyei közgyűlésekben, illetve hogy a Fidesz és a Mi Hazánk képviselői összejátszanának.

Dúró Dóra reagált a MI Hazánk Mozgalom képviseletében, miután Toroczkai Lászlót kitiltották az ülésről Fotó: Ladóczki Balázs

Dúró Dóra ezután a Tisza oktatáspolitikáját vette célba. Lannert Judit kijelentéseit idézve azt állította, hogy a szakember korábban az összes iskolaigazgató eltávolításáról, a nyelvtudással nem rendelkező tanárok elküldéséről és kisiskolák bezárásáról is beszélt.

Lannert Judit ezek után is a kormány oktatási minisztere maradhat?

 – tette fel a kérdést. A képviselő végül az egészségügy kapcsán is kérdőre vonta a kormányt. Svéd Tamás államtitkár korábbi kijelentését idézte, amely szerint az országleltár végén valószínűleg arra jutnak majd, hogy nem lehet minden településen minden ellátást fenntartani.

Rétvári Bence: Ne legyen kettős mérce a parlamentben

Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője napirend előtti felszólalásában kiemelte, helyes, hogy a parlamentben nincs helye a sértő, emberi méltóságot támadó kifejezéseknek, ugyanakkor szerinte ennek minden oldalra és minden sértésre vonatkoznia kell. A politikus úgy fogalmazott: ha a „férgezés” elfogadhatatlan, akkor ugyanígy nincs helye a „maffiázásnak”, a „tolvajozásnak” és a „hazug trógerezésnek” sem.

Az ellenzéki képviselőknek sem kell ezt tűrni. Ne álljanak meg félúton. Minden esetben, amikor az emberi méltóságot sértő kifejezésről van szó, legyen következménye, ne legyen kettős mérce

 – hangsúlyozta. Rétvári Bence ezután Lannert Judit távollétét is szóvá tette. Mint mondta, a politikus a parlamenti ülésen tisztázhatta volna korábbi, nagy vitát kiváltó kijelentéseit, ám nem jelent meg.

Az, hogy nem jött be a miniszter asszony, felér egy vallomással

 – jegyezte meg a KDNP frakcióvezetője.

Rétvári Bence emlékeztetett, Magyar Péter egyszer már bejelentette a Szent István programot Fotó: Hatlaczki Balázs

„Három hónappal ezelőtti beszédet vettek elő”

Rétvári Bence szerint Magyar Péter Szent István-programról szóló bejelentése sem új, hiszen a Tisza Párt elnöke már júniusban ismertette azt. A KDNP politikusa úgy látja, hogy most azért került ismét elő a program, mert Magyar Péternek nem volt új mondanivalója.

Úgy látszik, nem volt mit mondani ma, ezért egy három hónappal ezelőtti beszédét elővették

 – fogalmazott. A frakcióvezető a vármegyei közgyűlések megszüntetésének tervét is élesen bírálta. Szerinte Magyar Péter politikai bosszút tervez a közgyűlésekkel szemben, és úgy vélte, hogy a Tisza Párt által hangoztatott érvek lényegében a korábbi MSZP–SZDSZ-es retorikát idézik.

Rétvári szerint különösen ellentmondásos, hogy Magyar Péter éppen azon a napon beszél a Szent István programról, amikor – szavai szerint – eltörlik a Szent Istvánhoz kötődő „vármegye” és „főispán” elnevezéseket. A KDNP frakcióvezetője ugyanakkor jelezte: támogatják, hogy a vidéki települések több fejlesztési forráshoz jussanak. Arra emlékeztetett, hogy az Orbán-kormány korábban is kiemelten kezelte a vidék fejlesztését, és példaként a bölcsődei férőhelyek bővítését hozta fel. 

Emlékeztetett, tíz év alatt több bölcsődei férőhely létesült, mint az azt megelőző időszakban összesen.

Rétvári Bence végül arra szólította fel Magyar Pétert, hogy hagyjon fel a polgármesterek sértegetésével, és a politikai vitákban inkább a konkrétumokra helyezze a hangsúlyt.

Bóka János: Ez valójában Rákosi Mátyás program

Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője sem hagyta szó nélkül Magyar Péter vidékfejlesztéssel kapcsolatos bejelentését. A kormánypárti politikus szerint különös ellentmondás feszül a Szent István-program elnevezése és a Tisza Párt vármegyei közgyűlések megszüntetésére vonatkozó terve között.

Van annak egy diszkrét bája, hogy meghirdeti a Szent István programot, amikor fel akarja számolni a vármegye-rendszert. Nevezzék át, ez valójában Rákosi Mátyás program

 – fogalmazott Bóka János. A Fidesz frakcióvezetője ezt követően azt sorolta, hogy az Orbán-kormány az elmúlt években milyen intézkedésekkel támogatta a magyar falvakat. Emlékeztetett: mintegy 1400 falusi boltot mentettek meg a bezárástól, kiterjesztették a falugondnoki rendszert, 1200 új falubuszt szereztek be, valamint 1100 falusi óvoda és iskola felújítása valósult meg.

Bóka János szerint emellett mintegy 600 orvosi rendelőt is felújítottak, emelték a falusi hivatalnokok fizetését, a falusi csokot pedig mintegy ötvenezer ember vette igénybe. A frakcióvezető szerint mindez azt mutatja, hogy a vidék támogatása eddig is a kormány egyik fontos célja volt.

Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta, inkább Rákosi Mátyásról kellene elnevezni Magyar Péter vidékfejlesztési programját Fotó: Hatlaczki Balázs

A forráselosztást is támadta

Bóka János ugyanakkor a Magyar Falu program forrásainak elosztását is élesen bírálta. Állítása szerint a kormányváltást követően olyan aránytalanságok alakultak ki a támogatások elosztásában, amelyek szerinte nehezen magyarázhatók.

Példaként azt hozta fel, hogy 

miközben Vas vármegye a források 18,5 százalékát kapta, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye részesedése kevesebb mint egy százalék volt.

A Fidesz frakcióvezetője egy konkrét esetet is említett: állítása szerint olyan település is kapott játszótér építésére támogatást, ahol mindössze egyetlen óvodáskorú gyermek él. Bóka János Dúró Dórához és Rétvári Bencéhez hasonlóan Magyar Péter reakcióját várta Lannert Judit korábbi kijelentéseire is. A frakcióvezető szerint a Tisza Párt elnökének nemcsak a vidékfejlesztési elképzelésekről, hanem az oktatáspolitikai tervekről is világosan kellene beszélnie.

Az üzemanyagárakról terelnék el a figyelmet?

Bóka János végül azt vetette fel, hogy a Szent István program ismételt bejelentésének más politikai célja is lehet. Szerinte a Tisza Párt ezzel az üzemanyagárakról próbálja elterelni a figyelmet. A Fidesz frakcióvezetője közölte: a Fidesz visszahozná a védett árat, vagyis ismét intézkedne annak érdekében, hogy a magyar autósok számára mérsékeltebbek legyenek az üzemanyagárak.

Bóka János egyúttal azt is világossá tette, hogy a Fidesz nem támogatja a vármegyei közgyűlések megszüntetését. Szerinte a Tisza Párt által felvázolt átalakítás helyett a meglévő rendszert kellene működőképessé és hatékonyabbá tenni.

Magyar Péter ismét vagdalkozott

Magyar Péter viszontválaszában sem vett vissza a hangnemből. Rétvári Bence emberi méltóságról szóló felszólalására reagálva felidézte, hogy Orbán Viktor korábban poloskának nevezte politikai ellenfeleit, majd azt állította: a kormánypártoknak ezért nincs erkölcsi alapjuk számon kérni rajtuk az emberi méltóság tiszteletét.

A Tisza Párt elnöke ezután ismét élesen bírálta a vármegyei közgyűlések rendszerét. Szerinte a kormány az elmúlt években kiüresítette ezeket az intézményeket, amelyek így szerinte „ócska kifizetőhellyé” váltak.

Magyar Péter azt is kifogásolta, hogy a kormánypártok a történelmi elnevezésekhez ragaszkodnak, miközben szerinte ettől még nem lesz jobb a közigazgatás.

Nem kell visszahozni a vármegyét, a herceget, a főispánt, nem kell ahhoz visszavezetni az első éjszaka jogát, hogy legyen egy jó közigazgatás

 – fogalmazott. A politikus a vidéki Magyarország helyzetét is támadta. Több százezer lakatlan házról és kihalt településekről beszélt, majd azt állította, hogy az előző kormány nem biztosított valódi többletforrásokat a vidék számára, csupán korábbi támogatásokat címkézett át.

Fotó: Hatlaczki Balázs

Magyar Péter szerint a Magyar Falu Program pénzeinek elosztásáról korábban a Fidesz–KDNP választókerületi elnökeivel egyeztettek, és Gyopáros Alpár nevét is szóba hozta. Állítása szerint mindemellett az árréstop bevezetése miatt egy év alatt mintegy kilencszáz kisbolt szűnt meg.

Szócsata az államadósságól és az oktatásról is

A parlamenti szócsata az államadósság kérdésénél is folytatódott. Magyar Péter szerint Rétvári Bence összekeverte a Fidesz–KDNP tizenhat évét a Tisza-kormány időszakával, és azt állította, hogy a korábbi kormányzás alatt adósították el az országot.

Az oktatásról szólva Magyar Péter azt vetette Dúró Dóra szemére, hogy a Mi Hazánk szerinte nem tiltakozott kellőképpen, amikor az Orbán-kormány idején tanárokat távolítottak el.

A Tisza Párt elnöke azt állította, hogy az elmúlt másfél-két évtizedben tették tönkre az oktatást, az egészségügyet és a közlekedést, és kijelentette: pártja szakmai pályázatokkal és a tantestületek véleményének kikérésével alakítaná át az oktatási rendszert.

Magyar Péter végül a Mi Hazánk Mozgalmat is felelőssé tette az általa kifogásolt folyamatokért, azt állítva, hogy a párt végigasszisztálta iskolák és vasúti mellékvonalak bezárását. A parlamenti vita eközben ismét személyeskedésbe fordult: a képviselők egymást vádolták sértegetéssel, politikai bosszúval és a közpénzek nem megfelelő felhasználásával, miközben a napirend előtti felszólalások középpontjában eredetileg a vidékfejlesztés és a Szent István program állt.

Terítéken a külpolitika

A parlamenti vita későbbi részében már külpolitikai kérdések is előkerültek. Palóc André, a Fidesz országgyűlési képviselője szerint a keddi ülés egyik legfontosabb kérdése a „be nem tartott ígéretek költségvetése”. A politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy a minisztériumoknak összesen 300 milliárd forintot kell befizetniük, vagyis szerinte jelentős forráselvonásokkal számolhatnak az egyes területek.

Palóc André az ipari munkahelyek helyzetét és a gyárbezárásokat is szóba hozta.

Hol a kormány, amikor gyárak zárnak be? Nem a kormány a munkáltató, de a felelős minisztériumnak nincs foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára

– fogalmazott. A képviselő az üzemanyagárak emelkedését is számon kérte, majd a Tisza Párt korábbi választási ígéreteit idézte fel. Szerinte miközben a Tisza a minimálbér megduplázását ígérte, már a két számjegyű emelés teljesülése is kérdésessé vált.

Magyar Péter válaszában elismerte, hogy a Tisza Pártnak számos vállalása van, majd a külpolitikai tervekre tért át. A miniszterelnök szerint Magyarország helyét továbbra is az Európai Unióban és a NATO-ban kell elképzelni, és bírálta a korábbi kormányt az orosz kibertámadások miatt.

Nem tettek semmit, amikor orosz hekkerek ki-be jártak a külügyminisztérium szerverein

 – állította Magyar Péter.

Tíz orosz diplomata távozhat Magyarországról

A miniszterelnök ezt követően felolvasta Orbán Anita külügyminiszter friss közleményét, amely szerint a magyar hatóságok tíz, az orosz budapesti képviseleten dolgozó munkatárssal kapcsolatban arra jutottak, hogy tevékenységük nem egyeztethető össze a diplomatákkal szemben támasztott követelményekkel.

A közlemény szerint a Külügyminisztérium illetékes vezetője tájékoztatta Oroszország budapesti nagykövetét a döntésről, az érintetteket pedig felszólították, hogy hagyják el Magyarországot. A külügyminiszter közleménye szerint Magyarország a továbbiakban is fenn kívánja tartani a szükséges párbeszédet Oroszországgal, de kizárólag a kölcsönös tisztelet és a szabályok betartása mellett.

Visszaváltják a vármegyéket megyékre, a főispánokat kormánymegbízottakra

Az Országgyűlés keddi ülésén elfogadták azt a több mint kétszáz oldalas törvényjavaslatot, amely egyebek mellett visszaállítja a közigazgatásban a „megye” és a „kormánymegbízott” elnevezéseket. A döntés értelmében a 2022-ben visszavezetett „vármegye” és „főispán” kifejezéseket ismét lecserélik.

A Megye és a kormánymegbízott elnevezés alkalmazásával összefüggő egyes törvények módosításáról címet viselő, indoklásával együtt több mint kétszáz oldalas jogszabálycsomag az Alaptörvény tizenhetedik módosításához igazítja a vonatkozó törvényeket. 

Ennek megfelelően a vármegyék ismét megyék lesznek, a főispánok pedig újra kormánymegbízottként szerepelnek a jogszabályokban.

A Fidesz–KDNP parlamenti többsége 2022-ben, az Alaptörvény tizenegyedik módosításával döntött a történelmi elnevezések visszaállításáról. A kormánypártok akkor többek között történelmi és nemzeti hagyományokra hivatkozva vezették vissza a vármegye és a főispán megnevezéseket. A most elfogadott módosítás ezzel ellentétes irányú változást jelent: a közigazgatási terminológiában ismét a korábban használt elnevezések jelennek meg.

Magyar Péter fizetése is csökken

A terjedelmes törvényjavaslat nemcsak a közigazgatási elnevezéseket érinti, hanem a miniszterelnök illetményét is szabályozza. A kormányfő fizetése jelenleg a házelnök illetményéhez igazodik, így havi bruttó 3,8 millió forint. Az elfogadott módosítás értelmében azonban a miniszterelnök illetménye havi bruttó 2,5 millió forintra csökken abban az esetben, ha a kormányfő egyben országgyűlési képviselő is.

Ez Magyar Péter esetében is alkalmazandó, hiszen a Tisza Párt elnöke miniszterelnökként egyben országgyűlési képviselő is.

Amennyiben a miniszterelnök nem tölti be egyidejűleg az országgyűlési képviselői tisztséget, az illetménye továbbra is havi bruttó 3,8 millió forint marad.

Megválaszották a független közmédia testület tagjait

A parlament megválasztotta a közszolgálati média- és hírszolgáltatás biztosítására, valamint függetlenségének védelmére létrehozott Független Közmédia Testület tagjait és elnökét. Az Országgyűlés művelődési bizottsága múlt héten támogatta a kormánypártok és a szakmai szervezetek által javasolt három-három jelöltet, az ellenzéki frakciók jelöltjeit viszont leszavazta. A testület elnökének Bayer Judit médiajogászt, médiakutatót javasolták. 

A frakciók által jelölt tagokat négy, a médiaszakmai szervezetek jelöltjeit két évre választotta meg a parlament. Megválasztásukhoz a képviselők kétharmadának támogatására volt szükség. A Független Közmédia Testület tagjának Szabó Györgyöt, Hargitai Miklóst és Bálint Viktort jelöli a frakció. Hármuk közül Szabó György jelölése korábban nagy port kavart a kormánnyal kritikus körökben.

Szabó György ugyanis 1992-től, 22 éven át volt a Sanoma Media Budapest Zrt. vezérigazgatója volt, három évig a Menedzserek Országos Szövetségének, négy éven keresztül pedig a Magyar Lapkiadók Egyesületének volt az elnöke. Mindezek előtt Szabó a Kádár-rendszerben a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség (DIVSZ) főtitkára volt. 

Arról a kommunista, szocialista, megengedőbben baloldali szervezetről beszélünk, amelyről ma már viszonylag közismert, hogy egyrészt a szovjetek irányították, de gyakorlatilag a KGB fedőszerve lehetett

– vélekedett korábban Mező Gábor a DIVSZ kapcsán.

A határozathozatalok között döntöttek Szentkirályi Alexandra fideszes és Latorcai Csaba KDNP-s képviselő két-két mentelmi ügye is. Az országgyűlési képviselők végül a Mentelmi Bizottság javaslatával egyetértésben nem függesztették fel a képviselők mentelmi jogát. 

Hétfőn korántsem a higgadt szakmai vita dominált az ülésteremben. Az indulatok annyira elszabadultak, hogy Forsthoffer Ágnes házelnök a Mi Hazánk frakcióvezetőjét, Toroczkai Lászlót ki is zárta a hét hátralévő parlamenti üléseiről. A házelnök szerint a politikus felszólalásában elfogadhatatlan, az alaptörvényben biztosított alapjogot sértő kifejezéseket használt.