– Nemrég jelentek meg az év első felének népmozgalmi adatai. Hogyan foglalná össze ezeket, illetve mit emelne ki a statisztikából?
– Azt gondolom, hogy 2020 első fél éve demográfiai sikertörténet, hiszen valamennyi népmozgalmi mutató javult. Azt látjuk, hogy az első fél évben összesen 5,5 százalékkal emelkedett a születések száma. A téli időszakban több mint nyolcszázalékos volt az emelkedés – a tavaszi számok kisebb többletet mutattak, és most júniusban megint 8,2 százalékkal nőtt a születések száma. Ezzel párhuzamosan a termékenység is hat százalékkal növekedett, és örvendetes, hogy a halálozás a járvány ellenére is 5,5 százalékkal csökkent az elmúlt hat hónapban – ennélfogva a természetes fogyás is 23 százalékkal mérséklődött.
– Ha megmarad a jó tendencia, 2030-ra sikerülhet elérni a társadalom reprodukcióját biztosító 2,1-es termékenységi arányszámot?
– Ha visszatekintünk az elmúlt tíz évre, akkor azt látjuk, hogy egész Európában Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a gyermekvállalási kedv. A termékenységi arányszám az Eurostat adatai szerint 1,25-ről 1,55-re emelkedett 2018-ra, miközben a termékenységi ráta európai uniós átlaga jelentősen, 1,62-ről 1,56-ra csökkent. Ez azt mutatja, hogy elérhetjük, de legalábbis megközelíthetjük ezt a kettes értéket. Illetve nagyon fontos hangsúlyozni, hogy úgy nőtt a születések száma, hogy közben több mint tíz százalékkal csökkent a szülőképes női korosztály létszáma. Az, hogy a házasságkötések száma majdhogynem megduplázódott az elmúlt tíz évben, szintén egy olyan alap, amely előrevetítheti, hogy több gyermek fog születni a következő tíz évben.

– Ezek alapján elmondható, hogy nagycsaládosnak lenni egyre vonzóbb?
– Intézetünk megvizsgálta, hogyan változott az elsőként, másodikként vagy többedikként megszületett gyermekek aránya az összes születéshez képest. A harmadik gyermek vállalása esetében látható a növekedés, vagyis valóban egyre inkább divatossá válik a nagycsalád. Ehhez hozzájárulnak azok a támogatások, amelyek kimondottan a nagycsaládosokat célozzák, a családpolitikai eszközök között több olyan is van, amely nagyobb előnyben részesíti azokat, akik harmadik vagy többedik gyermekben gondolkoznak vagy már most is ennyit nevelnek. Így a nagycsalád már előnyt és nem szegénységi kockázatot jelent.