Egyre vonzóbb a felsőoktatásunk

Csaknem százkétezer felvételiző várta izgatottan a felsőoktatási ponthatárok múlt heti kihirdetését. A felvételi idén több szempontból is sikeres volt, nemcsak azért, mert a jelentkezők háromnegyede bejutott a választott képzésre, ráadásul zömmel állami támogatású helyre, hanem azért is, mert a leendő egyetemisták többsége a legkorszerűbb struktúrát képviselő modellváltó egyetemeken tanulhat tovább szeptembertől.

Budapest 2020.02.20. ELTE GTI BTK egyetem illusztráció foto: Kallus György/Világgazdaság Fotó: KALLUS GYORGY

Újdonság lesz az is, hogy az állam a továbbiakban 15–20 éves keretszerződéseket köt az egyetemekkel, amiben kijelölik a fő fejlesztési irányokat, és ezen belül rövidebb, három–öt éves ciklusokra szóló finanszírozási megállapodásokat hoznának létre, vagyis az egyetemek most már nemcsak az adott költségvetési évre, hanem jóval hosszabb távra tudnak tervezni.

angol nyelvű képzések

A felvételi ponthatárok kihirdetését követő közleményében több egyetem is a hallgatói létszám jelentős emelkedéséről számolt be. A legnépszerűbbnek bizonyuló ELTE egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelentkezők átlagpontszámai egyre magasabbak, ráadásul a magyar jelentkezők körében is egyre népszerűbbek az angol nyelvű képzések. Mint írták, 2018-hoz képest már csaknem megnégyszereződött a felvettek száma azokra a szakokra, ahol angol nyelven oktatnak.

A győri Széchenyi István Egyetemre 22 százalékkal többen jutottak be, mint tavaly, a Budapesti Gazdasági Egyetem pedig 16 százalékos bővülést jelentett, ami egyben rekordszámú új hallgatót is jelent náluk. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a felvételizők kiemelkedően magas pontszámaira büszke: mint írták, csaknem 4800 új hallgató kezdhet náluk szeptemberben, az állami ösztöndíjas alapszakosaik átlagpontszáma pedig meghaladja a 425 pontot.

A leendő elsőéveseknek az adott felsőoktatási intézmény legkésőbb 2021. augusztus 8-ig külön felvételi határozatot küld, amelyben többek közt a beiratkozással kapcsolatos információkról lehet majd olvasni. Fontos tudni azonban, hogy a jelentkezők a besorolási határozat közlését követően 15 napig jogorvoslatot is benyújthatnak, ha netán igazságtalannak érzik a végeredményt.

alternatíva A szakképzés is

Aki nem jutott be sehová, idén is újra próbálkozhat a pótfelvételi eljárásban, ami várhatóan július végéig elindul. Pótfelvételire csak azok jelentkezhetnek, akik az általános eljárás során egyetlen megjelölt képzésre sem kerültek be, vagy egyáltalán nem is jelentkeztek. Azok tehát nem variálhatnak, akiket már felvettek. A második körben csak egyetlen intézmény egyetlen képzésére lehet jelentkezni. Érdemes alaposan megfontolni, melyik is legyen a kiválasztott szak, ugyanis jogszabály írja elő, hogy a most megállapítottnál sehol nem lehet alacsonyabb a pontszám a póteljárásban sem.

Ha első körben nem is sikerült a felvételi, akkor is megéri újra próbálkozni, ezt bizonyítja többek közt az Állami Számvevőszék nemrég publikált jelentése is, amely szerint a hazai munkaerőpiac az uniós átlagnál jobban megbecsüli a diplomát.

A magyar diplomások átlagbére 180 százaléka az országos átlagbérnek. Ez az arány nemcsak a visegrádi országokkal való összehasonlításban kimagasló, de pregnánsan meghaladja az európai tagállamokat jellemző 151 százalékos átlagot is.

Mesterdiplomával kétszer annyit kereshetnek a magyar pályakezdők, mintha nem jártak volna egyetemre.

Az ITM ugyanakkor azt is közölte, hogy a felsőoktatásból kimaradóknak javasolt fontolóra venniük a szakmatanulás lehetőségeit is. A megújult szakképzés ugyanis vonzó kínálattal várja a fiatalokat, a vállalkozásokkal és az egyetemekkel szorosan együttműködő intézmények megbízható elhelyezkedési lehetőségekhez és tisztességes bérekhez segítik tanulóikat. Hozzátették: a képzés során ösztöndíj, a szakképzettség megszerzését követően pedig pályakezdési juttatás jár minden első szakmát tanulónak. A duális képzések résztvevői vállalati környezetben sajátíthatnak el naprakész, piacképes tudást, és már tanulóidejük alatt munkabért kapnak.