Kormányzati támogatással éledhetnek újjá a falvak

A kormány folyamatosan figyeli majd a falusi csok eredményeit és hatásait, és ezek alapján 2022 után is folytathatja a programot, akár ki is terjesztheti — jelentette ki a lapunknak adott interjújában a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos. Gyopáros Alpár részletesen beszámolt a Magyar falu program eddigi pályázatairól, többek között arról, hogy milyen feltételekkel épülhetnek háziorvosi szolgálati házak. Kitért arra is, hogy egy hónapon belül bölcsőde- és óvodaépítésre írnak ki pályázatot.

A kisebb településeken lakó családok is kaphatnak anyagi segítséget az otthonteremtéshez Fotó: Havran Zoltán

– A Magyar falu programban a 2019-re tervezett tizennyolc pályázatból eddig ötöt írtak ki. Mekkora érdeklődés kíséri a programokat?

– Konkrét pályázati tapasztalataink nincsenek, mert az első feltöltési lehetőség április 15-én lesz, de abban biztosak vagyunk, hogy sokan próbálnak majd élni a lehetőséggel. Az országjárásom során eddig több mint ötven helyszínen voltam, és legalább 3500 emberrel találkoztam, többnyire polgármesterekkel, önkormányzati képviselőkkel, jegyzőkkel, plébánosokkal és lelkészekkel egyeztettem a programokról. Több helyen a falu lakói is eljöttek a fórumomra, a Győr-Moson-Sopron megyei Osliban hetvenen érdeklődtek személyesen. A rendezvényeken azt tapasztaltuk, hogy sokakat foglalkoztatnak a kiírt pályázatok.

– Az egészségügyi csomagban lehetőség nyílik szolgálati házak építésére is. Mit lehet tudni ennek részleteiről?

– Az idei keretösszeg erre a célra ötmilliárd forint, a pályázaton pedig olyan önkormányzatok indulhatnak, ahol tartósan betöltetlen a háziorvosi praxis. Egy szűkített kör jelentkezhet a kiírásra, de sajnos így is több mint kétszáz település megfelel a feltételnek. A szolgálati porták nagyon szépek, magas komfortfokozatúak, kellő nagysá­gúak lesznek, és a szükséges melléképületek is megvannak. Ebben a támogatási konstrukcióban mindent finanszírozunk, akár a telek megvásárlását és az építkezést is, a járulékos költségekkel együtt.

– Van összeg- és mérethatár?

– Az önkormányzatok nem pénzt kapnak, hanem az általunk kínált mintatervek közül ki kell választaniuk a számukra megfelelőt, és mi a helyi sajátosságokhoz igazodva megépítjük a teljes portát.

A kormánybiztos szerint nagy az érdeklődés a csok iránt
Fotó: Mirkó István

– Hányféle terv közül választhatnak az önkormányzatok?

– Többféle terv készült, hiszen nem mindegy, hogy a leendő háziorvos öt gyermekkel vagy éppen agglegényként költözne az adott településre. Kérdés az is, hogy van-e már orvosi rendelő a faluban, mert ha nincs, akkor a szolgálati ház mellé azt is építünk. A porták nagyon magas technikai minőségben készülnek el, lényegében passzívházakról beszélünk, így a beköltöző orvos ingyen lakhat majd benne a családjával a praxis ideje alatt. Fontos megjegyezni, hogy csak oda építünk szolgálati házat, ahol az önkormányzat és a leendő háziorvos már megkötötte a szerződést.

– Mi történik akkor, ha egy egyedül élő orvos igényei alapján készül el a porta, de őt később egy ötgyermekes család váltja? Hogy férnek el?

– Ez nem jelenthet problémát, mert a legkisebb ház is 150 négyzetméteres. Ebben benne vannak a melléképületek, így a garázs is, de ez az ingatlan megfelelő egy nagyobb családnak is. Olyan mintatervek készültek, hogy az épülő házak megfeleljenek a háziorvosok presztízsének, ehhez mértük a komfortfokozatot.

– Nem tartanak attól, hogy egyes, jelenleg praxist betöltő háziorvosok a program hatására otthagyják a mostani helyüket, és átköltöznek egy olyan településre, ahol a pályázatból szolgálati ház, esetleg új rendelő is épül?

– A cél nyilvánvalóan nem az, hogy egy háziorvost az egyik faluból a másikba költöztessünk. Éppen ezért az első körben az üres praxisokra koncentrálunk, de a terv az, hogy később a már meglévőkre is kiterjesztenénk a programot.

– Ennél a pályázatnál az idei keretösszeg ötmilliárd forint. Van arra lehetőség, hogy ha szükséges, további forrásokat vonjanak be?

– Ez az egyetlen olyan pályázat, amelyet egész évben, folyamatosan be lehet adni. Emellett arra törekszünk, hogy a következő évben, években is folytatódjon ez a program, hiszen nem valószínű, hogy az idén mind a kétszáz üres praxisra jelentkeznek orvosok. Ahhoz, hogy ez minél inkább sikerüljön, az Emberi Erőforrások Minisztériumával közösen dolgozunk egy jogszabály-módosítási javaslaton. Azt szeretnénk elérni, hogy a szakvizsgával rendelkező háziorvosok többféle ellátási formában is részt vehessenek, ennek ma jogszabályi akadálya van. Ha sikerülne változást elérni, az jótékony hatással lehetne a háziorvosok vállalkozó kedvére is.

– Milyen témában hirdetik meg a következő programokat?

– Körülbelül egy hónapon belül bölcsőde- és óvodafejlesztésre írunk ki pályázatokat. Ezeken a programokon kapacitásnövelő bővítésre, felújításra, korszerűsítésre lehet forrást igényelni harmincmillió forint értékben, de lehet építésre is támogatást nyerni, akár több száz millió forintot is. Ennél a programnál kifejezett előnyt élveznek a minibölcsődék. A két pályázat keretösszege 15 milliárd forint lesz.

– A múlt héten Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beszámolt a falusi csok részletszabályai­ról. Hány települést érint a program?

– A munkatársaim a KSH adatai alapján állították össze a pontos listát, jelenleg közel 2500 település érintett a programban. A kedvezményezettek a csökkenő lakosságszámú, ötezer fő alatti települések, amelyek amúgy is a hátrányosabb helyzetben vannak.

A kisebb településeken lakó családok is kaphatnak anyagi segítséget az otthonteremtéshez
Fotó: Havran Zoltán

– Nagyon sok információ elhangzott már a falusi csokról. Ön a program mely elemeit emelné ki?

– A falusi csok négy újdonságot hoz. Az első az, hogy azokat a vissza nem térítendő támogatásokat, amelyeket a csok az új házak, lakások építéséhez, vásárláshoz biztosít – egy gyermeknél hatszázezer forint, két gyermeknél 2,6 millió forint, míg legalább három gyermeknél tízmillió forint –, a programban érintett körülbelül 2500 településen használt ingatlanok vásárlásához és felújításához vagy bővítéséhez is megadjuk. Egy korlátozás van, hogy az összeg maximum felét lehet vásárlásra költeni, a többit a felújításra fordíthatják a családok. Fontos az is, hogy ha valakinek az érintett településeken van ingatlana, akkor annak felújítására, bővítésére is kérhet támogatást, az előbb említett alapösszegek felét. A harmadik elem, hogy ha a családnak nem elegendő a támogatás, önerejük pedig nincs, akkor ők is vehetnek fel állami kamattámogatású hitelt, két gyermeknél tízmillió, legalább három gyermeknél tizenötmillió forintot, meglevő ingatlan korszerűsítésére pedig az összegek felét igényelhetik. Végül fontos újdonság az is, hogy a falusi csokot az összes tanyára kiterjesztettük, ahol van lakóingatlan, akkor is, ha a porta Szegedhez vagy éppen Hódmezővásárhelyhez tartozik.

– A törvény szerint egyelőre 2022. július 31-ig lehet igényelni falusi csokot. Várható, hogy utána is folytatódik a program?

– A kormány folyamatosan figyeli majd a falusi csok megvalósulását és annak hatásait, és ezek alapján akár 2022 után is folytathatja a programot, akár ki is terjesztheti.

– A szocpolt korábban sok botrány kísérte. Egyesek a falusi csokkal is megpróbálhatnak visszaélni.

– Igyekeztünk elég szigorú intézkedéseket hozni. Feltételül szabjuk a legalább egyéves folyamatos – a legmagasabb támogatási összegnél kétéves – tb-jogviszonyt, az erkölcsi bizonyítványt, valamint azt, hogy közeli hozzátartozótól, saját tulajdonban álló cégtől nem lehet ingatlant vásárolni. A támogatások felhasználását a jegyzők ellenőrzik majd. Ha visszaélést tapasztalnak, akkor a járási hivatalok folytatják le a szükséges eljárást. Amennyiben indokoltnak érzik, akár büntetőeljárást is kezdeményezhetnek. Fontos, hogy a becsületes, gyermekeket nevelő családokhoz jusson el a segítség. Bár a program július elsején kezdődik, de a falusi csokot már most óriási érdeklődés kíséri.

Minden kérdés tisztázódott

A Kormány.hu oldalon tegnap közzétették azon települések listáját, amelyeken július 1-jétől igényelni lehet a falusi családi otthonteremtési kedvezményt (csok). A lista szerint a mintegy 3200 magyarországi település háromnegyedében elérhető lesz az újfajta támogatás.

A fogyó népességű kistelepülések között minden régióból, illetve megyéből többtucatnyi község található rajta,. Pest megyéből például 62 település, köztük olyan, lényegében Budapest agglomerációját jelentő, a fővárosból viszonylag könnyen elérhető helyek is, mint Perbál és Pilisszentkereszt. A korábbi változatokhoz képest bővebb lista más szempontokat is egyértelművé tett. Elsősorban a turisztikai régiókban volt kérdéses, hogy a csökkenő lélekszám kritérium a ténylegesen ott lakók számában alakuló változást jelenti-e, vagy azok is beleszámítanak, akik csak papíron élnek az adott településen, azaz a nyaralójukba, üdülőjükbe vannak bejelentve, de életvitelszerűen nem ott laknak. A felsorolás azt mutatja, hogy végül az életvitelszerűen ott lakókat vették figyelembe. Ily módon kerülhetett fel a listára számos kedvelt Balaton-parti település.

A falusi csok az eredeti támogatás bevezetése óta meglévő problémát igyekszik orvosolni, ugyanis a csokos vásárlások, építkezések többsége Budapesten és más nagyvárosokban, valamint turisztikai vagy gazdasági központok vonzáskörzetében zajlott. Jóllehet bevezetése óta a családi otthonteremtési kedvezményt eddig már százezer fiatal pár vette igénybe, a támogatásoknak csak egyharmadát használták fel kistelepüléseken. A falusi csokkal egy időben a családvédelmi akcióterv három, a fiatalok lakhatását segítő eleme is életbe lép: a lakáscélra is fordítható, akár tízmillió forintos babaváró támogatás, a csok mellé igényelhető kedvezményes kölcsön kiterjesztése használt ingatlan vásárlására, valamint a meglévő jelzáloghitel-tartozásnak az eddiginél jelentősebb mértékű elengedése. (P. B.)