A 2016. december végén alapított DatAdat nettó árbevétele 2017-ben nettó 17 millió forint, adózás előtti vesztesége hárommillió forint volt. Az I. kerületi Számadat utca 15. szám alatt bejegyzett, de a XI. kerületi Rátz László utca 64. alatt működő vállalkozás bemutatkozása: „a vállalkozás 2016-ban alakult társadalomtudósok, matematikusok és informatikusok közös projektjeként. A cég fő profiljába tartozik többek között az adatalapú marketingtanácsadás, kutatás és adatszolgáltatás. Különböző webalkalmazások fejlesztése és modellek, IT adatszolgáltató rendszerek kiépítése, multinacionális piaci szereplők részére”.
A DatAdat egy ideje együttműködik a Ben Horowitz vállalkozásának a tulajdonában álló Nationbuilder nevű amerikai közösségikampány-fejlesztő vállalkozással. Horowitz vállalkozását (Andreessen Horowitz) tavaly nyáron látogatta meg Barack Obama. A DatAdat és a Nationbuilder egy Facebook Messengerre épített, politikai kampányokra fejlesztett botprogramban működnek közre. Egy ilyen programot egyébként Gyurcsány Ferenc is használ tavaly óta, saját bevallása szerint több százezer embert érnek majd el vele az európai parlamenti választási kampányban. Gyurcsányék a tavalyi kampány idejére leszerződtek a Smoot Tewes Group nevű amerikai tanácsadó céggel, amelyet Obama kampánycsapatának a tagjai alapítottak.
A Facebook és üzleti partnerei feltérképezik mindennapi, köztük fogyasztói szokásainkat, ismerősi-kapcsolati hálónkat, világnézetünket.
A DatAdat mindemellett több másik alkalmazást is kínál honlapján, így például egy Digitribe nevű programot és egy Voter Relationship Manager nevű csomagot.
Szigetvári releváns amerikai, demokrata párti kapcsolatokkal is rendelkezik. Korábban, 2014-ben Obama kampánycsapatából hozott tanácsadókat az Együtt kampányához, melyről akkoriban be is számolt. Mitch Stewarttal és Jeremy Birddel dolgoztak együtt, aki a 2012-es Obama-kampány során a csatatérállamok megnyeréséért, illetve a terepmunka irányításáért felelt. Szigetvári háttér-információk szerint egyaránt hozzáfért az elmúlt másfél évtizedben a szocialisták korábbi adatbázisához, majd Bajnaiék választói adatbázisát is ő kezelte. Sajtóhírek szerint 2013 októberére, az Együtt felfutásának a végére a párt legális támogatói adatbázisában nagyjából 200 ezer háztartás szerepelt. Szigetvári tehát jó eséllyel sok százezres névjegyzék felett diszponál, melynek az elfedéséhez kifejezetten hasznos a mostani vállalkozás profilja. Közösségi oldala alapján kiterjedt kapcsolatrendszere van a nemzetközi progresszív-liberális agytrösztök világában is. Szigetvári kedvenc témája mostanában a Magyar Telekom és a kormány, illetve magyar üzletemberek vélt vagy valós együttműködésének a támadása.
Belelátni a választók fejébe
Nem csoda, hogy Gyurcsány és Bajnai emberei ekkora energiát fektetnek az adatbizniszbe. A módszer működőképes, mint azt számos külföldi példa bizonyítja. Sőt nemcsak működőképes, hanem egyenesen ijesztő jövőképet vetít előre. Itt kell megemlíteni Michal Kosinskit, az adatalapú pszichológia egyik legismertebb alakját. Az ő nevéhez fűződik annak a módszernek a kidolgozása, amellyel szinte valós időben lehet profilozni és elemezni az embereket a Facebook-aktivitásuk alapján. A modell szerint alig hetven like elemzése szükséges ahhoz, hogy az adott felhasználó viselkedését jobban kiismerjük, mint az illető közeli barátja, százötven like-nál már annyit tudunk az adott személy viselkedéséről, mint a saját szülei, háromszáz like felett pedig már többet, mint az illető élettársa. Pusztán a like-ok alapján nagy pontossággal megmondható a felhasználó bőrszíne, szexuális irányultsága, pártpolitikai szimpátiája, kimutathatók összefüggések az alkoholfogyasztásra vagy a vallásra vonatkozóan, de még az is könnyen kideríthető, hogy az illető szülei elváltak-e.
A chatbotok álhírekkel árasztják el a politikai riválisok közösségimédia-felületeit.
Kosinski viselkedésalapú kutatása mögött egy tudományos módszer áll, a „nagy ötös” néven emlegetett személyiségvonások – extrovertáltság, barátságosság, lelkiismeretesség, érzelmi stabilitás, kultúra/intellektus – elemzése, amelyek alapján olyan felhasználói profilt lehet alkotni, amit nemcsak kereskedelmi, hanem politikai célokra is lehet használni. Bár az alapmodell az 1980-as években ismert volt, az egyének viselkedésének pontos előrejelzéséhez rendkívül sok adatot kell összegyűjteni és elemezni. Az internet, még inkább a közösségi média megjelenésével, az egyes felhasználók digitális lábnyomának az elemzésével ma már semmi akadálya, hogy egyre jobb és jobb modelleket lehessen kialakítani a várható viselkedés (esetünkben épp szavazási preferencia) előrejelzésére, a közvélemény befolyásolására.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!