Gripen-balesetek: őszre várhatók az eredmények

Benkő Tibor beszámolt a májusi csehországi és a júniusi kecskeméti Gripen-, valamint a múlt heti szolnoki gyakorlórepülőgép-balesetről is.

Az eredetileg zártra tervezett ülés a vezérezredes kérésére kezdődött nyíltan, Benkő Tibor a sajtó jelenlétében számolt be a májusi csehországi és a júniusi kecskeméti Gripen-, valamint a múlt heti szolnoki gyakorlórepülőgép-baleset eddigi információiról.

Kifejtette: a Magyar Honvédség kétüléses Gripen gépe május 19-én Kecskemétről felszállva hajtott végre feladatot a cseh légtérben. A cáslavi repülőtéren a leszálláskor a repülőgép – fékezés ellenére, és magas fordulatszámon üzemelő futóművel – nagy sebességgel túlfutott a pályán, a pilóták katapultáltak. A két pilóta sérülést, egészségkárosodást nem szenvedett.

Benkő Tibor elmondta: a baleset körülményeit cseh vezetéssel svéd és magyar szakemberekből álló vizsgálóbizottság tárja majd fel, ebben a testületben a Magyar Honvédségtől független Közlekedésbiztonsági Szervezet szakemberei vesznek részt.

A vezérkari főnök hozzátette, hogy a Honvédelmi Minisztériumban – Hende Csaba miniszter, Fucsku Sándor, a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokságának vezetője, és az ő részvételével – egy külön vizsgálatot is indítottak az okok feltárására és a következmények levonására. Továbbá a Nemzeti Közlekedési Hatóság szakemberei is elemzik a baleset körülményeit, vizsgálatuk végén megválaszolják a felelősség kérdését és a hasonló esetek jövőbeni elkerülésére javaslatokat fogalmaznak meg.

A vezérkari főnök azt mondta: a szakmai vizsgálatok fő kérdése, hogy a balesetet valamilyen műszaki hiba, a pilóták tevékenysége, környezeti vagy egyéb hatások, esetleg ezek kombinációja okozta-e.

Benkő Tibor ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy e baleset vizsgálata hosszadalmas lehet, mivel három nemzet is érintett az ügyben. Így a vezérkari főnök szerint a májusi Gripen-baleset vizsgálatának október környékén lehet eredménye.

A júniusi Gripen-balesetről elmondta: a pilóta a felszállás után észlelte és jelezte a futóművek rendellenes működését. Ezt követően magyar és svéd műszaki szakemberek próbáltak neki segíteni. Miután a problémát nem sikerült megoldani, a pilótának két választása volt: a kijelölt zónába repül, katapultál és veszni hagyja a repülőt, vagy megkísérli a futómű nélküli leszállást.

A pilóta az üzemanyag elhasználása után az utóbbi megoldást választotta. A gép kisodródott a leszállópályán, emiatt a pilóta katapultálni kényszerült. Benkő Tibor elmondta, hogy a katapultrendszer valóban nem működött megfelelően. A pilóta viszont elhagyhatta a kórházat, műteni nem kellett, így a remények szerint felépülhet és folytathatja a repülést. Hozzátette: ennek a balesetnek az ügyét svéd és magyar szakemberek vizsgálják, a végleges eredmények szintén őszre várhatók. Megjegyezte, a jelenlegi információk szerint a futóművek meghibásodását nagy valószínűséggel műszaki hiba okozta.

A vezérkari főnök ismertette a JAK–52-es típusú gyakorlógépnek a múlt héten, a szolnoki helikopterbázison történt balesetét is. A kétüléses gép gyakorlatot hajtott végre, amikor az első kabinban ülő pilóta lángokat észlelt a motortérben. A bázis területén kényszerleszállást hajtottak végre, a lángokat rövid idő alatt eloltották. Az egyik pilóta viszont súlyos égési sérüléseket szenvedett, jelenleg is a Magyar Honvédség Egészségügyi Központban ápolják. A pilótán már megkezdték a bőrtranszplantációs műtéteket, mélyaltatásban tartják, állapota stabil.

Benkő Tibor a balesetet szenvedett gépről azt mondta: a gyakorlórepülő rendszeresen, tervszerűen átesett a műszaki átvizsgáláson. Legutóbb tavaly október közepén 200 órás repülőkeretet kapott, amelyből a baleset bekövetkeztéig 97 órát repült a gép. Mostanáig sem karbantartási, sem üzemben tartási rendellenességet nem állapítottak meg, de a végleges vizsgálati eredmények ebben az esetben is nagyjából őszre várhatók.

A bizottság ülésén a vezérkari főnök felolvasta a kecskeméti pilóták és a műszaki állomány levelét, amelyben a repülőbázis dolgozói azt írták, a közelmúltban történt repülőbalesetek miatt sok esetben részinformációk alapján jelennek meg találgatások, s ítélkeznek róluk.

Benkő Tibor a nemzetbiztonsági bizottság tagjait és a sajtó képviselőit is arra kérte: várják meg a szakmai vizsgálatok végét, hogy a Magyar Honvédség repülőállománya nyugodtan elláthassa a hazai és a nemzetközi légtérben vállalt feladatait.

Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke a balesetekkel kapcsolatban azt kérdezte a vezérkari főnöktől, hogy igazak-e azok a vádak, miszerint a Magyar Honvédség pilótái kevesebbet repülnek, mint más szomszédos NATO-országok pilótái.

Erre válaszolva Benkő Tibor leszögezte: ez így nem igaz. A környező NATO-tagországok között valóban van olyan, ahol a pilóták többet repülnek, de van olyan tagállam is, ahol jóval kevesebbet, mivel gépük is alig van. Benkő Tibor hozzátette: a repült óraszámokról részletesebb információt csak zárt ülés keretében adhat.

Ezt követően a nemzetbiztonsági bizottság ülése zárt ajtók mögött folytatódott.

Az elsődleges szakértői vélemények alapján a honvédelmi tárca abban bízik, hogy a Kecskeméten futóműhiba miatt megsérült Gripen vadászrepülő javítható. Így csak a korábban Csehországban balesetet szenvedett, teljes mértékben javíthatatlan gép pótlásáról kell gondoskodniuk – mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter kedden újságíróknak Budapesten.

A Gripen-balesetek ügyében vizsgálóbizottságot hoztak létre. A testületnek július 31-ig kell jelentést tennie a balesetek lehetséges kiváltó okairól. A honvédség légierejének rendszerszintű hátterével többször foglalkoztunk a Magyar Nemzet hasábjain.