Hazánkban szabályosan kezelik a leadott elektronikus hulladékot

Évente akár három-négyszázezer tonna elektronikus hulladékot szállíthatnak a jogszabályokat megsértve az Európai Unióból jellemzően Ázsiába és Afrikába — erre mutatott rá egy közelmúltban befejeződött felmérés eredménye. Magyarország jól vizsgázott, mert egyetlen hazánkban leadott és nyomon követett eszköz sem került ki az Európai Unióból.

Magyar Nemzet
2019. 02. 12. 17:41
null
Összesen 314 használt eszközre tettek jeladót a vizsgálat során Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

GPS-nyomkövetőt helyeztek 2017-ben tíz országban – Ausztriában, Belgium­ban, Dániában, az Egyesült Királyságban, Írországban, Lengyelországban, Magyarországon, Németországban, Olaszországban és Spanyolországban – összesen 314 használt számítógépre, nyomtatóra és monitorra, és leadták ezeket hulladékként. Az eszközökre azért tettek titokban jeladót, hogy kiderítsék, hol kötnek ki az európai uniós országokban kidobott elektronikai cikkek.

Hazánkban tizenhét eszköz kapott GPS-nyomkövetőt, amelyeket Budapest környéki és tatabányai gyűjtőpontokon hagytak. Az átvételi helyek között voltak elektronikus hulladék leadására kijelölt hivatalos gyűjtőpontok és kiskereskedelmi egységek is. A Bázeli Akcióhálózat (BAN) több mint egy évig tartó nemzetközi kutatását itthon a Green­peace Magyarország munkatársai és aktivistái segítették.

A jeladók adatait összesítve kiderült, hogy tizenkilenc elektronikai cikket, azaz a hulladék hat százalékát exportálták, ebből tizenegy volt olyan, amely nagy valószínűséggel illegálisan került ki az Európai Unióból, a célállomások Ghána, Hongkong, Nigéria, Pakisztán, Tanzánia, Thaiföld és Ukrajna voltak. A Greenpeace a témában kiadott közleményében rámutatott arra, hogy bár a hatszázalékos arány nem tűnik túlságosan nagynak, de összevetve az unió teljes elektronikaihulladék-termelésével kiderül, hogy évi akár 352 477 tonnányi is kikerülhet illegálisan az Európai Unió­ból fejlődő országokba.

– Ez összesen 17 466 nagy méretű konténernek megfelelő e-szemetet jelent, ha pedig a hulladékot teherautókra rakodnák, a járművek 401 kilométer hosszan kígyóznának a kidobott eszközökkel – tették hozzá.

Összesen 314 használt eszközre tettek jeladót a vizsgálat során
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

A vizsgálat eredményéből kiderült, hogy Magyarország volt az egyedüli, ahonnan a leadott és titokban megjelölt, már nem működő elektronikai cikkek közül egyik sem került ki az Európai Unión kívülre. A nemzetközi mezőnyben az Egyesült Királyság szerepelt a legrosszabbul, ott találták a legtöbb, összesen öt jogsértést. Az onnan származó eszközök Afrikáig jutottak. Emellett Olaszország, Németország, Spanyolország, Írország és Lengyelország szintén részt vettek a fejlődő országokba irányuló e-hulladék exportjában.

– A BAN munkatársai el is mentek néhány célállomásra, ahol azzal szembesültek, hogy a munkásokra és a környezetre egyaránt veszélyes módszerekkel nyerik ki a hulladékból az értékes alapanyagokat. Leégetik, leolvasztják róla a burkolatokat, vagy savval maratják le, hogy kinyerjék a rezet, az acélt, az aranyat és az alumíniumot – tette hozzá a Greenpeace. Kitértek arra is: voltak olyan termékek is, amelyeket megjavítottak, de lényegében ezeknél sem foglalkoztak a mérgező anyagok megfelelő kezelésével. A higanyt, ólmot vagy mérgező, brómozott égésgátlókat tartalmazó alkatrészeket, amelyeket kicseréltek, egyszerűen elégették vagy helyi hulladéklerakókra dobták.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.