Integrálnák a magyar ajkú cigányokat

Zsigmond Barna Pál miniszteri biztos szerint a magyar kormánynak fokozott figyelmet kellene fordítania azokra a külhoni magyarokkal együtt élő cigányokra, akiknek magyar identitásuk is van. A képviselő egyebek között oktatási és közösségi programokkal erősítené a kapcsolatokat.

A nemzetpolitikának ki kell terjednie azokra a határon túli, magyarul is beszélő, a külhoni magyarokkal együtt élő cigány közösségekre és emberekre, akiknek magyar identitásuk is van – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Zsigmond Barna Pál országgyűlési képviselő, a Kárpát-medencei külképviseletek tevékenységének összehangolásáért felelős miniszteri biztos.

A volt székelyföldi főkonzul jól ismeri a székelyföldi cigányság helyzetét, a többségi magyarsággal kialakult viszonyát. Elmondása szerint vannak ugyan pozitív oktatási és közösségi programok, de összességében az a jellemző, hogy az erdélyi magyar közösségnek alig van mondanivalója az együttélésről és a cigányság helyzetének javításáról. Úgy látja, hogy Romániában kevés cigányokat célzó integrációs program van, ezért a magyar nemzetpolitikának kell foglalkoznia a problémákkal.

A miniszteri biztos szerint szükség van a történelmi egyházak bevonására is, mert bár van olyan település Székelyföldön, ahol valamelyik történelmi egyház foglalkozik a cigányokkal is, de ez kevés. Megjelentek új egyházak, amelyek kifejezetten a cigány közösségeket célozzák meg – tette hozzá, majd kifejtette: a meglévő tapasztalatok összeszedése és új programok kidolgozása a cél, amelyben Budapestnek fontos szerepe lehet.

A Felvidéken és Kárpátalján is nagyszámú cigányság él együtt a magyarsággal. Ukrajnában ráadásul vészhelyzet alakult ki, a magyarság elleni támadások részeként ott élő magyar nyelvű cigányok ellen követtek el fasiszta pogromot – így jellemezte Zsigmond Barna a Lembergben 2018. június 24-re virradóra ukrán neonáci csoport által elkövetett támadást, amelyben egy 24 éves cigány férfi életét vesztette életét és többen megsérültek.

A nemzetpolitikai programok közül van már olyan, amely elérheti a határon túl élő cigányokat is, hiszen a magyar tannyelvű iskolákba járó cigány gyerekeknek is jár a 22 400 forint értékű oktatási és nevelési támogatás. Ez az összeg nem jelentős, ha a cigányság problémáit és anyagi helyzetét nézzük, de például Kárpátalján elhanyagolhatónak sem tekinthető.

Március 21–22-én az Emberi Erőforrások Minisztériuma társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkársága és az Eötvös József Cigány–Magyar Pedagógiai Társaság szervez konferenciát Kárpát-medencei cigány fórum címmel. Az újpesti önkormányzat és a szintén Újpesten található Rácz Gyöngyi Közösségi Központ ad helyet a programoknak. Utóbbiban roma gyerekek oktatási és kulturális felzárkóztatásával foglalkoznak a társaság munkatársai. – A rendezvény célja, hogy néhány, a témával foglalkozó határon túli és hazai civil, valamint egyházi szervezet és önkormányzat bemutatkozzon és tapasztalatot cseréljen. Voltak már hasonló kezdeményezések, így ezt az eseményt az ügy lendületbe hozásának szánjuk.

Természetesen ez csak egy kezdeti lépésnek tekinthető, amelyet több hasonló követ majd, míg egy sikeresen működő folyamatról nem beszélhetünk – fogalmazott Zsigmond Barna Pál.