Ízekre szedték a hamis országjelentés abszurd állításait

A Bertelsmann Alapítvány minapi tanulmánycsomagjának hazánkról írott abszurditásait leplezi le az Alapjogokért Központ elemzése. A közismerten baloldali alapítvány álszakmai összeállítása ugyanis minden valóságot nélkülöző, lesújtó képet fest Magyarországról. A nyilvánvalóan a politikai károkozás szándékával megírt, elfogult dokumentum színvonalát és valóságalapját – amelynek hazánkról szóló fejezetének szinte egészét a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítvány által finanszírozott Political Capital munkatársai készítették – jól jellemzi, hogy szerintük a Gyurcsány–Bajnai-időszakhoz képest szinte az összes kategóriában jelentősen romlott hazánk és a kormányzat teljesítménye.

Gyurcsány Ferenc Fotó: Kurucz Árpád

További abszurditások: a bertelsmannos jelentés szerzői szerint 2006-ban a Gyurcsány-kormányzás alatt, az őszödi beszéd és a kilenc százalék feletti költségvetési hiány évében hazánk a gazdasági mutatók terén a kimagasló 7., 2020-ban már csupán a 22. országként teljesített. 2006-ban tehát a fiskális politika magasabb pontszámot kapott, mint 2020-ban. Ebben a mutatóban a „független szakértők” szerint Románia, Bulgária és Botswana is jobban teljesít, mint hazánk.

Ennél is borzasztóbb a helyzet szerintük a kormányzás területén. Itt 2006-ban a 14., 2020-ban pedig már csak a katasztrofális 93. helyen áll Magyarország. Itt olyan országok előzik meg hazánkat, mint Afganisztán, Angola, Honduras, Mozambik, Zambia, Banglades, Pápua-Új-Guinea, Gabon, Sierra Leone, Togo, Etiópia, Burkina Faso, Dzsibuti, Niger, Libéria, Malawi, Kolumbia, Kelet-Timor, Gambia vagy Benin. Egy hasonló mutató, a Governance Performance (vagyis irányítási teljesítmény) terén szintén brutális zuhanást könyvelt el Magyarország az álszakértők szerint. Míg 2006-ban a 11. volt, 2020-ban már csak a 82. helyre tudott felkúszni. Itt olyan erős és stabil kormányzattal rendelkező országok is magasabb pontszámot kaptak, mint Irak, Ukrajna és Bolívia.

A legfőbb hazugságok

Az Alapjogokért Központ szakértői ezek után rámutatnak a furcsa országjelentés legfőbb hazugságaira. A képtelen dokumentum szerzői szerint például Magyarország a monetáris politika területén rosszabbul teljesített az elmúlt tíz évben, mint 2006 és 2010 között a Gyurcsány–Bajnai-kabinetek alatt. A valóság az, hogy a Matolcsy György által vezetett Magyar Nemzeti Bank 2013-tól fokozatosan rekordalacsony szintre csökkentette az alapkamatot, amivel alacsony finanszírozási szinten tartotta az államadósság kezelését, ezzel élénkítette a gazdaságot. Ez minden évben több száz milliárd forinttal javította a magyar költségvetés egyenlegét, és hozzájárult a gazdaság alacsony hitelezési szintjéhez, valamint a gazdasági növekedéshez. Ezzel szemben a Gyurcsány–Bajnai-korszakban a Simor András vezette MNB magas kamatszintjével megfojtotta a gazdaságot, megdrágította az államadósság finanszírozását, továbbá a vállalati és lakossági hitelezést, ami minden évben több száz milliárd forintot szívott ki a magyar gazdaságból.

Az álszakmai jelentés úgy véli: Magyarország a fiskális politika terén is jobban teljesített a Gyurcsány–Bajnai-időszakban, mint az elmúlt tíz évben.

Az AK viszont emlékeztet: 2006-ban a magyar költségvetés több mint 9,2 százalékos, rekordmértékű hiányt ért el (abban az évben a második legrosszabbat a világon), az államadósság pedig 2002 és 2010 között 55 százalékról 84 százalékos szintre emelkedett. Ezzel szemben 2011-től kezdődően a magyar költségvetési hiány minden évben három százalék alatt volt, 2013-ban megszűnt a 2004 óta tartó túlzottdeficit-eljárás, az államadósság pedig 2019 végére 66 százalékra csökkent.

A baloldali auktorok az ország 2020. eleji gazdasági teljesítményét ugyanolyanra értékelték, mint a 2006 és 2010 közötti időszakban. A számok viszont egészen mást mutatnak: Magyarország GDP-je 2006 és 2010 között összesen négy százalékkal esett vissza, miközben 2010 és 2019 között több mint húsz százalékkal nőtt. A munkanélküliség, amely 2006 és 2010 között 12 százalékra emelkedett, 2019 év végén négy százalék alá csökkent.

A szerzők úgy vélik: hazánk sokkal rosszabbul teljesít ma a jövedelmi egyenlőtlenségek terén, mint 2007-ben, és szerintük a miénk az egyik legegyenlőtlenebb társadalom az unióban. Az Európai Bizottság statisztikája azonban mindezt cáfolja: 2017-ben Magyarország a második legjobb kategóriában olyan országokkal volt egy szinten, mint Ausztria, Németország vagy Franciaország.

A bertelsmannos jelentés szerint a nyugdíjasok szegénységnek való kitettsége is jelentősen romlott a Gyurcsány–Bajnai-korszakhoz képest. Ezzel szemben – szintén európai bizottsági adatok alapján – 2017-ben Magyarország ebben a kategóriában is az EU élmezőnyébe tartozott.

Az Alapjogokért Központ ironikusan megjegyzi: az elemzés frissességét és tárgyszerűségét az is mutatja, hogy szerinte a kormány még mindig a közigazgatási bíróságok bevezetését tervezi a bírói függetlenség felszámolása céljából, holott a téma már több mint egy éve lekerült a napirendről. Szintén groteszk, hogy a baloldali országjelentés még ott tart: 2019-ben két fontos választás is lesz Magyarországon, ami próbára teheti az „orbáni rezsimet”.

Mindezek után az Alapjogokért Központ mérlegre teszi az országjelentés elkövetőinek „függetlenobjektív” politikai hátterét is. Úgy vélik, hogy ez segít megérteni az elemzés valóságtól elrugaszkodott, torz eredményét. A „Transformation Index (BTI)” összeállításáért felelős Bertelsmann Alapítvány korábban a Bajnai Gordon nevével fémjelzett Haza és Haladás Alapítvány nemzetközi partnere volt, amelyből a volt kormányfő pártja, az Együtt nőtt ki. A Bertelsmann-cégcsoport barátai Brüsszelben többek között: Jean-Claude Juncker, volt EB-elnök, és a hazánkat szintén mindig támadó Viviane Reding, volt EU-biztos, hogy csak a legismertebbeket említsük.

A balliberális értelmiség által tollba mondott elemzés szerint a demokrácia és a gazdaság szempontjából is jobb volt 2010 előtt, mint most
Fotó: Reuters

A magyar RTL Klubot is tulajdonló médiaóriás brüsszeli befolyásának veszélyeiről pedig a hazánk iránti barátsággal nem vádolható Politico.eu írt részletes, leleplező elemzést. További tény: a jelentés magyar készítői között – Ágh Attilát leszámítva, aki a Kádár-rendszerben 1980-tól 1990-ig a Külügyi Intézet igazgatóhelyettese, megbízott igazgatója volt – kizárólag a Nyílt Társadalom Alapítványon keresztül finanszírozott Political Capital kutatóit találjuk. Az sem mellékes körülmény, hogy a Political Capital a Gyurcsány–Bajnai-kabinetek alatt több száz millió forintos szerződéseket kapott tanácsadásra.

Érdekesség Orosz Annának, a Momentum Mozgalom volt elnökségi tagjának feltűnése a kutatók között. Kérdéses, mennyire lehet hiteles a véleménye Újbuda jelenlegi ellenzéki alpolgármestereként.

Az iromány kockázatai

Az Alapjogokért Központ összegzése: a Bertelsmann indexét számos kutatás hivatkozza és használja, mint „objektív” mutatót, s megállapításai felbukkannak az ENSZ, az OECD vagy az Európai Bizottság és az Európai Parlament anyagaiban, állásfoglalásaiban. Megállapításai szakmai iránytűként szintén megjelennek Németország és más államok kormányzati oldalain, továbbá széles körben hivatkozzák a nemzetközi sajtóban is. Tévedései, tudatosan manipulált rossz következtetései vezető politikusokat, döntéshozókat, kutatókat és a nemzetközi publikumot befolyásolják, emiatt beláthatatlan károkat okozhatnak hazánknak.