Jól működik a déli határzár

Az első fél évben jelentősen csökkentek a határvédelmi kiadások, derült ki az Országos Rendőr-főkapitányság közléséből. A migrációs válság 2015-ös kitörése óta viszont több mint 400 milliárd forintot fordított a kormány erre a célra. Érdemes hozzátenni: nem eredménytelenül, hiszen a megerősített határ a tapasztalatok szerint komoly visszatartó erővel bír, az illegális migránsok tömegei a felállítást követően és az állandó védelem miatt más útvonalakat kerestek az Európai Unióba.

Az Európai Bizottság a korábbi ígéreteivel szemben nem járult hozzá hazánk rendészeti kiadásaihoz Fotó: Kurucz Árpád

Az ország biztonságához elengedhetetlen határvédelmi, határrendészeti feladatokra összesen mintegy 408 milliárd forintot költött el a rendőrség 2015 és 2019 júniusa között – tudta meg a Magyar Nemzet az Országos Rendőr-főkapitányságtól (ORFK). Habár ez a válaszból nem derül ki, de az összeg valószínűleg tartalmazza az ideiglenes határvédelmi kerítés megépítésének költségeit is.

A határok biztosítása már 1999 óta, Magyarország NATO-tagságának kezdete óta kiemelt feladat, hazánk EU-csatlakozása pedig még inkább indokolttá tette, hogy a 90-es évekbeli szintnél komolyabb legyen az ország határvédelmi képessége.

Ám igazán minőségi – és költségbeli – ugrást a 2015-ös bevándorlási válság jelentett, ekkor ugyanis összeomlott Görögország határvédelme, és a migránsok gyakorlatilag akadály nélkül jutottak el Magyarország határáig, ahol a százezres tömegek feltartóztatására nem volt sem megfelelő infrastruktúra, sem pedig megfelelő humán erőforrás. 2015 júniusának közepén a kormány döntött az ideiglenes biztonsági határzár felállításáról, néhány hónappal később pedig szabálysértésből bűncselekménnyé minősítette a tiltott határátlépést. A kerítésen kívül a határt egyre jelentősebb élő erővel is védték, ez a feladat leginkább a rendőrség hatáskörébe került, ám a honvédség alakulatai besegítettek.

Az Európai Bizottság a korábbi ígéreteivel szemben nem járult hozzá hazánk rendészeti kiadásaihoz
Fotó: Kurucz Árpád

A határzár felállítása után nem sokkal már jelesre vizsgázott az infrastruktúra, amikor 2015. szeptember 15-én több száz migráns torlódott fel a Röszke–Horgos határátkelő szerb oldalán, majd erőszakkal próbáltak bejutni Magyarország területére. A rendőrök kitartása és a kerítés együttesen sikeresen megállította a migránsokat, akiknek egyik vezetőjét, Ahmed Hamedet a bíróság el is ítélte, mivel hatósági személyekre támadt rá, valamint társait is erőszakra buzdította.

A rendőrség által közölt számokból az derült ki, hogy a határvédelem költségei az idei első fél évben jelentősen csökkentek a korábbiakhoz képest: mintegy 11,3 milliárd forintot kapott az ORFK a tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadások fedezésére.

A hatóság tájékoztatása szerint rendészettechnikai eszközök beszerzésére 289 millió forint, a területi szervek migrációval kapcsolatos felhalmozási kiadásaira 237,9 millió forint, a migrációs feladatok ellátásával kapcsolatosan felmerülő költségekre 7 milliárd forint, valamint a 3000 fős létszámfejlesztésre 3,77 milliárd forint jutott. Az összes költség ennél több, mintegy 40 milliárd forint, ám ez jóval kevesebb, mint 2018 első fél évében, amikor nagyjából ennek a duplájára rúgtak a kiadások.

A határvédelem csökkenő költsége azzal függ össze, hogy számos olyan egyszeri kiadást jelentő tétel volt, mint a felszerelések, járművek beszerzése és a kerítés felállítása, ami ugyan folyamatos ráfordítást igényel, ám ennek az összege eltörpül például a kerítés megépítésének összegéhez képest.

Mivel a határkerítéssel a kormány nemcsak hazánkat, hanem az uniót is védi, Orbán Viktor miniszterelnök 2017 őszén levélben kérte az Európai Bizottság elnökét, hogy Brüsszel 50 százalékban járuljon hozzá a magyar határvédelem addigi költségeihez.

A Jean-Claude Juncker vezette, most leköszönő testület a magyar költségek egyharmadát hagyta jóvá, és ígéretet tett azok kifizetésére, majd később ezt visszavonta, és csak a költségek mintegy tizedét ismerte el, de a mai napig egyetlen fillért sem fizetett – mutatott rá még februárban Hollik István. A kormányszóvivő ugyanakkor emlékeztetett: Brüsszel eközben a „migrációt támogató, ösztönző és segítő Soros-szervezeteket igen bőkezűen támogatja”. „Úgy látszik – tette hozzá –, nem volt hiábavaló, hogy közel negyvenszer látogatták meg a Soros-szervezetek az Európai Bizottság különböző vezetőit és biztosait.”