Már nyomoznak a csenyétei eset miatt rabosított mentők ügyében

A napokban rabosított mentősök foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetést követhettek el azzal, hogy nem mertek behajtani Csenyéte településre egy súlyos állapotban lévő férfihoz, akinek a rokonai fenyegetőztek. A helyzet nem egyszerű, a feljelentés kapcsán a hatóság nem mérlegelhetett, a Csenyéte határában a rendőrjárőrre váró mentő szintén nem dönthetett, ugyanis a mentősök nem sodorhatják magukat veszélybe munkavégzés közben. Eközben már aláírásgyűjtéssel tiltakoznak a hatóság eljárása ellen, és állnak ki az egészségügyi dolgozók mellett.

Bácskai Balázs-Szemán László János
2020. 06. 23. 6:41
A mentőszolgálat dolgozóit megviselték az igaztalan rágalmazások (képünk illusztráció) Fotó: Kelet-Magyarország/Pusztai Sándor
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Encs Városi Rendőrkapitányságon foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt indult nyomozás. Adatgyűjtéssel, tanúk kihallgatásával, valamint igazságügyi orvosszakér­tők kirendelésével jelenleg is tart, két gyanúsított van – közölte lapunkkal a rendőrség, hozzátéve, hogy a nyomozás érdekeire való tekintettel más információt nem kívánnak megosztani.

A Magyar Nemzet úgy tudja, az ügyben az igazságügyi orvosszakértő véleménye alapján fog döntést hozni a hatóság. A szakembernek kell választ adnia arra, hogy az elhunyt életét megmenthette volna-e az azonnali beavatkozás, vagy sem. Ismeretes: egy feljelentés esetén a rendőrségnek nincs mérlegelési jogköre. Ebben az ügyben a polgármester feljelentése nyomán azt kellett eldöntenie a hatóságnak, hogy felmerül-e bűncselekmény gyanúja, vagy sem. Amennyiben a feljelentésben szereplő adatok nem lettek volna elegendőek a büntetőeljárás megindításához, a rendőrkapitányság feljelentés-kiegészítést rendelt volna el, ám erre nem volt szükség.

Mint arról a Magyar Nemzet korábban beszámolt, az ország egyik legszegényebb településére január 24-én este hét óra után mentőt hívtak egy 49 éves férfihoz. Az eset kapcsán tíz perc alatt további négy bejelentés érkezett a diszpécserközpontba, a telefonhívások során szidalmazások, fenyegetések is elhangzottak. Mivel a környéken korábban is érte atrocitás a mentősöket, ezért az encsi rendőrkapitányságtól kértek segítséget. A legközelebbi járőr húsz percre volt a falutól, így a mentősök a település szélén várták be a hatóság embereit. Közben a település polgármestere saját autójával vitte a mentőkhöz a 49 éves férfit, megkezdték az ellátását, de már nem lehetett rajta segíteni.

A szolgálat dolgozóit megviselték az igaztalan támadások (képünk illusztráció)
Fotó: Kelet-Magyarország/Pusztai Sándor

Az eset kapcsán Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója úgy fogalmazott még januárban, hogy a mentősök számára alapelv, hogy csak úgy nyújthatnak segítséget, ha közben saját magukat nem sodorják veszélybe. – A mentősöket is megviselte a csenyétei eset, hiszen nem végezhették a megszokott módon a munkájukat, ami miatt még igaztalan és méltatlan támadások is érik őket – mondta lapunknak a főigazgató. A mentősöket a hét végén rabosította a rendőrség.

– Ez egy olyan eset, ami tiltakozásért kiált – közölte a Magyar Nemzettel a mentősök rabosításával kapcsolatban Dúró Dóra független országgyűlési képviselő, a Mi Hazánk Mozgalom elnökhelyettese. Hozzátette: amennyiben kérik, minden segítséget – így jogi támogatást is – megadnak nekik. A párt emellett aláírásgyűjtésbe kezdett, így tiltakozva az eljárás ellen. Dúró Dóra kérdésünkre válaszolva úgy vélte, hogy a csenyétei eset illeszkedik abba a sorba, amit Gyöngyöspata és a Deák téri tragédia kapcsán érzékelhetett a nyilvánosság: ez „elsősorban a cigánysághoz köthető magatartásforma”, amelyben ők azt gondolják, hogy „nekik minden jár”, de a kötelességeiket és az állami dolgozók iránti tiszteletet egyáltalán nem ismerik.

Dúró közölte: a helyzetet nem feltétlenül a büntetőjog eszközével kell megoldani, példaként említette a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács egyik továbbképzését, amelyen gyerekek és a tanárok közötti konfliktuskezelésről tanulhatnak a pedagógusok. Az ilyen programokra nyolc-tízszeres a túljelentkezés, az állam nem nyújt elég forrást az ilyen kezdeményezéseknek – állapította meg a képviselőnő. Hozzátette: az államnak zéró toleranciát kell mutatnia akkor, amikor erőszak éri az alkalmazottait, köztük olyan embereket, akik életeket mentenek. – Azért álljon meg a menet – fogalmazott Dúró Dóra.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.