Változás az is, hogy míg eddig élesen elkülönültek az egyetemes és a magyar történeti témák, az új követelményrendszer integrált megközelítést alkalmazva korszakonként egyesítette a magyar és az egyetemes történelmet. Az idő múlásával szükségszerűen növekedik a modern kori témák súlya is, például az I. világháborúé. Szintén új, hogy míg eddig középszinten szerepelt a témák közt a magyar nép eredete és vándorlása, a mostani javaslatban az eredet kérdése átkerül emelt szintre, a magyar nép egyre kérdésesebb vándorlása pedig a követelmények közül.
Nánay Mihály szerint ez jogos is, hiszen az alapvető ismereteket elváró középszintű témák között nehéz egy olyan kérdéskört számonkérni, amit nem általánosan elfogadott megállapítások, hanem sokkal inkább viták, ütköző nézőpontok jellemeznek. A jelenkori témakörök közül eltűnt az emberi jogok ismerete és a jogegyenlőségek elvének bemutatása, ennek viszont az az oka, hogy a 2020-as tanterv egy külön tantárgyat (állampolgári ismeretek) és ehhez plusz órakeretet is szentel a témának, ami így értelemszerűen ennek a tárgynak az érettségikövetelményei között jelenik meg a továbbiakban.
A történelemtanár emlékeztetett arra is, hogy a kerettantervi tananyagcsökkentés értelmében összességében csökkent a középszintű érettségin számonkérhető lexika. Tehát a tanulók több mint kilencven százaléka számára több idő jut tevékenykedtetésre, kompetenciaalapú oktatásra. Történelemből évente mintegy hetvenezer diák érettségizik, túlnyomó többségük középszinten. A nehezebb vizsgafajtát éves szinten a legfelkészültebb öt-hat ezer fiatal szokta választani, nekik a fakultációk és az új Nemzeti alaptanterv által biztosított órakeret Nánay szerint bőséges lehetőséget nyújt az emelt szintű többlet elsajátítására is.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!