Napelempark épült Csurgón

Átadták az Astrasun cégcsoport 600 millió forintból épült mintegy másfél megawatt teljesítményű napelemparkját Csurgón pénteken.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára az eseményen azt mondta: a beruházás egy mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területen, rekultivált hulladéklerakón valósult meg.

A park több mint félezer háztartás villamosenergia-ellátását képes fedezni, hozzájárul Magyarország klíma- és természetvédelmi céljainak eléréséhez – közölte.

A környezet, a teremtett világ védelme nem divatos szlogen, hanem valódi küldetés, amelynek teljesítéséhez rengeteg odafigyelésre és munkára van szükség – fogalmazott az államtitkár.

Hozzátette, „hamis és téves szélsőbaloldali gondolat, hogy a környezetvédelmet szembe lehet állítani az élhető, normális élettel, a zöld tevékenység lényege éppen hogy ellentétes ezzel: nem az emberek ellenében kell megvédenünk a bolygó klímáját, növény- és állatvilágát, hanem pont azért, hogy a lehető legtovább fennmaradjon a teremtett világ megfelelő egyensúlya”.

Tiszta Magyarországot szeretnénk, azt, hogy a környezetet a lehető legjobb állapotában megőrizzük az utánunk következő nemzedékeknek, a kormány ezért alkotta meg a klíma- és természetvédelmi akciótervet, amely szakterületenként jelöl meg konkrét rövid, közép- és hosszú távú célokat, eredményeket – mondta az államtitkár.

Schanda Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy a munka a koronavírus-járvány ellenére is halad, Magyarország azonban eddig sem maradt ki a környezet védelméért folytatott küzdelemből. Kiemelte, az ezredforduló óta Magyarország mellett csak 20 másik ország volt képes gazdasági növekedésre a szén-dioxid-kibocsátás egyidejű csökkentésével.

Hangsúlyozta, hogy a kiváló klímateljesítmény igazolja, a környezetvédelem, a gazdasági fejlődés és az energiabiztonság céljai egymással összeegyeztethetők, egymást erősíthetik.

A kormány elkötelezett abban, hogy a karbonmentes villamosenergia-termelés részaránya 2030-ig 90 százalékra emelkedjen Magyarországon, e vállalás a nukleáris kapacitások szinten tartásával, a megújuló villamosenergia-termelés ösztönzésével és átfogó közlekedészöldítési programmal teljesíthető – fejtette ki az államtitkár.

Jelezte, hogy Magyarország az évszázad közepére klímasemleges országgá válhat, leszögezte ugyanakkor, hogy mindennek a gazdasági növekedés vagy az ellátásbiztonság veszélyeztetése nélkül kell megtörténnie, a költségei nem terhelhetik a magyar családokat, és bár „Brüsszel felől jelentős az ellenszél”, nem fogják kockára tenni a rezsicsökkentés eredményeit sem.

Schanda Tamás a klíma- és természetvédelmi akcióterv eredményeiről elmondta: 2020 első felében az európai uniós államok közül Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben az újonnan forgalomba helyezett alternatív hajtású autók száma, a zöldrendszámú járművekből több mint 20 ezer fut az utakon, kétszer annyi, mint másfél évvel ezelőtt.

Gyorsabb fokozatra kapcsolt a nagyvárosok környezetbarát közlekedését támogató zöldbusz program, a kormány 2030-ig 36 milliárd forinttal segíti az elektromos buszok beszerzését és 3 millió facsemete elültetésével 650 hektár új erdő jön létre az Agrárminisztérium és az ITM ősszel induló kezdeményezésében, valamint megkezdődött a Tisztítsuk meg az országot! program az illegális hulladéklerakók felszámolásáért – sorolta.

A napenergia felhasználásáról azt mondta, az akcióterv 2030-ig legalább 6000 megawatt napenergiatermelő-kapacitás üzembe helyezését ösztönzi, a nemzeti energiastratégia kiemelt célként jelöli meg napelemes rendszerek telepítését a háztartások saját energiafogyasztásának részleges vagy teljes kiváltására. Utóbbiban törekvés: a következő évtized elejére legalább 200 ezer háztartásnak legyen átlagosan 4 kilowatt teljesítményű, háztetőre szerelt napeleme.

Szászfalvi László, a térség kereszténydemokrata országgyűlési képviselője arról szólt, hogy Csurgó és környéke hátrányos helyzetű, és azért, hogy ettől a „bélyegtől” szabadulni tudjon, fejlődési pályára álljon, minden beruházásnak kiemelt jelentősége van.

Füstös János (Fidesz-KDNP), a somogyi város polgármestere azt mondta: az Astrasun cégcsoport fejlesztése példa arra, hogy az ilyen típusú létesítmények nemcsak a fővárosban, vagy az ország más gazdasági centrumaiban, hanem azoktól távol is sikerrel megvalósíthatók és működtethetők.

Keresztes Attila, az Astrasun cégcsoport igazgatója közölte: a csurgói napelempark különlegessége, hogy a napelemek telepítéséhez – a vékony talajréteg miatt – egy új technológiát kellett kidolgozni, a napelemek dőlésszöge állítható az optimális termelés érdekében, a három hektáros terület karbantartásához három tucat birkát „alkalmaznak”, az állatok egyúttal javítják a talaj termékenységét.

Az igazgató az MTI érdeklődésére elmondta, a cégcsoport 8-10 éven belül várja saját erőből megvalósított projektjének megtérülését. Kitért arra, hogy az Astrasun „őscége” 1998-ban alakult és eredetileg élelmiszer-kereskedelemmel foglalkozott, 2015-ben fordultak a napelemes beruházások felé.

Jelezte, a ma már 30-40 társaságból álló cégcsoport több mint 160 naperőművet tervezett, ebből 40-et maga épített meg, a többit értékesítette. Az Astrasun tavaly mintegy 2 milliárd forint árbevételt és 1 milliárd forint eredményt ért el, idén 2 milliárd és 3,5 milliárd forint közötti árbevételt, valamit 1 milliárd feletti nyereséget remél. Hozzátette, a cégcsoport 2021 első negyedévében a tőzsdére lép és intenzív növekedésre számít a következő években.