A koronavírus miatt vészhelyzeti üzemmódba kapcsoló oktatás számos, korábban nem tapasztalt kihívás elé állította a pedagógusokat. Az otthoni munkát nem tartják ördögtől valónak, de csodaszernek sem, s úgy vélik, az átállás és az első hetek gyakorlati tapasztalataiból mielőbb le kell vonni a megfelelő következtetéseket, mert a jelenlegi helyzet több hónapon keresztül is elhúzódhat.
– Bár a különböző digitális eszközöket már korábban is használtuk, most kizárólag ezekre tudunk támaszkodni – mondja egy neves vidéki gimnázium kémia–biológia szakos tanára. Az iskolában a Kréta és a Google Classroom nevű platformokat használják, amelyeken a diákok elérik a feladatokat, a csetszolgáltatás pedig lehetővé teszi, hogy a tanártól kiegészítő magyarázatot kérjenek, ha nem világos egy anyagrész. – A cset mellett telefonon és e-mailben is kereshetnek minket a diákok, naponta több száz elektronikus levelet kapunk tőlük – számol be róla a tanárnő, hozzátéve: napi 10-12 órás elfoglaltsággal jár jelenleg egy munkanapjuk, aminek jelentős hányadát teszi ki a tesztkészítés, valamint a szokásosnál jóval nagyobb feladatmennyiség javítása.
A Magyar Nemzetnek nyilatkozó pedagógus úgy látja, akár hosszabb ideig is viszonylag hatékonyan működhet a távoktatás. A makettek, kémiai kísérletek bemutatását úgy-ahogy pótolhatják az interneten fellelhető érdekes animációs videók. A humán tárgyak esetében viszont nehezebb kiváltani a személyes jelenlétet.
– Mivel az irodalomórák alapvető célja az önálló, kritikai gondolkodás megteremtése és fejlesztése, az eredményes munkához nélkülözhetetlen a közös gondolkodás terét kialakítani, ám az interneten keresztül ezt rendkívül nehéz megoldani, még akkor is, ha olyan alkalmazást használunk, ami lehetővé teszi, hogy lássuk egymást a tanulókkal – osztja meg tapasztalatait a Magyar Nemzettel egy budai elitgimnázium magyartanára. Szavai szerint a 30 kicsi mozaikképből – ahogy a tanulók megjelennek a képernyőn – nem olvashatók ki a tanár számára sok információt hordozó nonverbális jelek.
