Nem összevethetők a vírusstatisztikák

Az adatgyűjtési metodikák, tesztelési módszerek miatt nem összehasonlíthatók a koronavírus-járvány megbetegedési és halálozási statisztikái. Egymástól függetlenül ugyanerre a megállapításra jutott több szakértő, illetve médium is, akik, illetve amelyek arra kerestek választ: mi okozhatja az egyes országok közötti jelentős eltéréseket a koronavírus halálozási adataiban. Azt is megállapították: szinte bizonyosan jóval több haláleset vezethető vissza a Covid–19-re, mint amennyi a statisztikákban szerepel.

Nyíregyháza, 2020. március 27. Szájmaszkot viselő dolgozók sebességváltókar-burkolatokat készítenek az autóipari alkatrészeket gyártó Eissmann Automotive Hungária Kft. gyárában Nyíregyházán 2020. március 27-én. A gyárban a folyamatos fertőtlenítés mellett több intézkedést is hoztak, a műszakváltásnál nem találkoznak egymással a dolgozók, növelték a vidékieket szállító saját autóbuszaik járatsűrűségét, a gyárba belépők testhőmérsékletét megmérik és minden dolgozónak szájmaszkot kell viselnie. MTI/Balázs Attila Fotó: MTI/Balázs Attila

A jelenleg a statisztikákban szereplő halálozási arányszámot emellett alapvetően befolyásolja az elvégzett tesztek száma is. Amint arra John Lee nyugalmazott patológusprofesszor a The Spectatorban, az egyik legrégibb és legbefolyásosabb angol nyelvű hetilapban felhívta a figyelmet: a legtöbb tesztet eddig szinte mindenütt elsősorban a jelentős tünetekkel rendelkező kórházi betegeknél végeztek.

Ez viszont azt valószínűsíti, hogy a valódi esetszám tízszer-hússzor nagyobb lehet, mint a hivatalos adat. Ha ez igaz, akkor a halálozási arány ugyanennyivel alacsonyabb lesz, mint amilyennek a jelenleg közzétett adatok alapján gondoljuk. (Ismert, a németek az átlagosnál jóval szélesebb körben teszteltek, ezért is mutathatnak náluk sokkal jobban a statisztikák.)

A koronavírussal kapcsolatban közzétett halálozási mutatókat azért is óvatosan kell kezelni, mert a statisztikákba sok helyen nem számolják be azokat, akiket nem teszteltek pozitív eredménnyel koronavírusra, illetve akik nem kórházban haltak meg, mert náluk egyáltalán nem vizsgálták a vírus jelenlétét. Azoknak a haláleseteknek a rögzítése, amelyekben pozitív volt a vírus tesztje, egészen más, mint ahol a halál fő oka a vírusfertőzés volt – hangsúlyozta az említett brit professzor.

Magyarország a WHO halálozásra vonatkozó sztenderd kódolási szabályait alkalmazza. Ezek szerint a koronavírus-fertőzésnek vagy alapbetegségnek, vagy kísérő betegségnek kell lennie. Ebből következően nálunk azok szerepelnek a statisztikákban, akiknél koronavírus-fertőzést igazoltak és akik közvetlenül vagy közvetve annak következtében haltak meg. Olaszországban is az egyéb betegségeitől függetlenül mindenkit a koronavírus áldozatának tekintenek, aki a halála előtt pozitív tesztet produkált. Németországban elvileg szintén minden Covid–19-hez köthető haláleset szerepel a statisztikában. De például a tengeren túlon az eltérő adatgyűjtési metodikák miatt még az egyes amerikai államok közötti statisztikákat sem lehet összehasonlítani – amint arra a The Washington Post felhívta a figyelmet.

A lap szerint egyértelműen a halálozás mértékének alulbecslését igazolta, amikor a New York-i hatóságok közölték: több mint nyolcezer olyan ember halt meg a városban, aki vélhetően szintén a Covid–19 áldozata, de akit soha nem teszteltek. A The New York Times 12 ország halálozási adatait tanulmányozva arra a megállapításra jutott, hogy márciusban világszerte 40 ezerrel többen halhattak meg a pandémiában, mint ahány esetet hivatalosan a vírus rovására könyveltek el.

A Financial Times elemzése szerint az általuk vizsgált 14 országban csaknem 60 százalékkal, 120 ezerrel több volt a haláleset a világjárvány kezdete, március 11. óta, mint a korábbi évek azonos időszakában. Becslésük szerint ez alapján a járványban bekövetkezett összes haláleset száma akár legalább a másfélszerese annak, mint amit a hivatalos statisztikák mutatnak. Világszerte alulbecsülik a Covid–19 okozta tényleges halálesetek számát – ez a konklúziója annak a The Economistban megjelent írásnak is, amely az epidemiológusok európai hálózata, az EuroMOMO adataira hivatkozva arról írt: az adatot küldő 24 országban mindenütt jelentősen emelkedett a halálozás, amióta tart a világjárvány.

A halálozási adatok a járvány jelenlegi fázisában mindezek miatt nem alkalmasak sem az egyes országok összehasonlítására, sem pedig hosszabb távú következtetések levonására. Egy, a témában a Lancetben megjelent cikk szerzői ugyanakkor abban is bizonyosak, hogy a jelenleg 1,38 százalékosra becsült halálozás is „lényegesen magasabb”, mint amit akár csak a közelmúltbeli nagyobb influenzajárványoknál tapasztaltunk, ez a vírus tehát „sokkal rosszabb”, mint a közönséges influenza. Egy másik írásban ugyanott pedig rámutatnak: a tárgyilagos és összehasonlítható adatok elengedhetetlenek a különféle nemzeti stratégiák hatékonyságának meghatározásához és ahhoz, hogy felkészülhessünk a járvány várható folytatására.