Nem összevethetők a vírusstatisztikák

Az adatgyűjtési metodikák, tesztelési módszerek miatt nem összehasonlíthatók a koronavírus-járvány megbetegedési és halálozási statisztikái. Egymástól függetlenül ugyanerre a megállapításra jutott több szakértő, illetve médium is, akik, illetve amelyek arra kerestek választ: mi okozhatja az egyes országok közötti jelentős eltéréseket a koronavírus halálozási adataiban. Azt is megállapították: szinte bizonyosan jóval több haláleset vezethető vissza a Covid–19-re, mint amennyi a statisztikákban szerepel.

Nyíregyháza, 2020. március 27. Szájmaszkot viselő dolgozók sebességváltókar-burkolatokat készítenek az autóipari alkatrészeket gyártó Eissmann Automotive Hungária Kft. gyárában Nyíregyházán 2020. március 27-én. A gyárban a folyamatos fertőtlenítés mellett több intézkedést is hoztak, a műszakváltásnál nem találkoznak egymással a dolgozók, növelték a vidékieket szállító saját autóbuszaik járatsűrűségét, a gyárba belépők testhőmérsékletét megmérik és minden dolgozónak szájmaszkot kell viselnie. MTI/Balázs Attila Fotó: MTI/Balázs Attila

A közelmúltban több külföldi lap is górcső alá vette a Covid–19-el kapcsolatos halálozási statisztikákat, miután sokaknak szemet szúrt, hogy érhetetlenül eltérőek a halálozási arányok az ugyanolyan fejlett és hasonlóan magas színvonalú egészségügyi ellátású országok között. E cikk írásakor például Olaszországban a több mint 205 ezer ismert fertőzöttre majdnem 28 ezer haláleset jutott, ami 13,6 százalékos halálozási arányt jelent. Spanyolországban az eddig kiszűrt 213 500 fertőzöttből 24 500-an haltak meg, ez 11,4 százalékos halálozási arány.

Az Egyesült Királyságban a 172 500 nyilvántartott koronavírusosból csaknem 27 ezer hunyt el, ami 15,6 százalék. Németországban viszont a több mint 163 ezer pozitív eset mellett alig 6600 a halálesetek száma, ami mindössze négyszázalékos halálozási arányt jelent, és ezzel egyenértékű eredményt mutat egyelőre például Portugália is, ahol 25 ezer fertőzöttet és ezer elhunytat tartanak nyilván. Az európai országok közül Szlovákiában az egyik legalacsonyabb, mindössze 1,7 százalékos a halálozási arány, itt 1400 ismert fertőzöttről és mindössze 24 halálesetről számoltak be eddig. Hazánkban a fertőzöttek és az elhunytak aránya alapján 11 százalékos a halálozási ráta. Tehát valóban nagyok és első ránézésre érthetetlenek az eltérések.

Magyarázat lehet a Lancet című tudományos lapban közölt kutatás, amely arra a következtetésre jutott, hogy a halálozási arányt jelentősen befolyásolja a lakosság, illetve a megfertőződöttek korösszetétele. Míg a 40 és 49 év közötti korcsoportban a vírus csupán az esetek 0,4 százalékában bizonyul végzetesnek; addig a 80 éves és idősebb korosztályban 13,4 százalékban. Szlovákiában a Nemzeti Egészségügyi Információs Központ adatai alapján a legtöbb fertőzött a 30 és 44 év közötti korosztályból kerül ki, ezt követi a 15 és 29 közötti, majd a 45 és 59 közötti korosztály. A 60 év felettiek csak ezután következnek.

Magyarországon ugyanakkor egészen más képet mutatnak a fertőzöttek életkori adatai: 35 százalékuk 70 évnél idősebb, további szűk egyharmad pedig 50 és 69 év közötti, és csak a többiek esnek a fiatalabb generációba.

A jelenleg a statisztikákban szereplő halálozási arányszámot emellett alapvetően befolyásolja az elvégzett tesztek száma is. Amint arra John Lee nyugalmazott patológusprofesszor a The Spectatorban, az egyik legrégibb és legbefolyásosabb angol nyelvű hetilapban felhívta a figyelmet: a legtöbb tesztet eddig szinte mindenütt elsősorban a jelentős tünetekkel rendelkező kórházi betegeknél végeztek.

Ez viszont azt valószínűsíti, hogy a valódi esetszám tízszer-hússzor nagyobb lehet, mint a hivatalos adat. Ha ez igaz, akkor a halálozási arány ugyanennyivel alacsonyabb lesz, mint amilyennek a jelenleg közzétett adatok alapján gondoljuk. (Ismert, a németek az átlagosnál jóval szélesebb körben teszteltek, ezért is mutathatnak náluk sokkal jobban a statisztikák.)

A koronavírussal kapcsolatban közzétett halálozási mutatókat azért is óvatosan kell kezelni, mert a statisztikákba sok helyen nem számolják be azokat, akiket nem teszteltek pozitív eredménnyel koronavírusra, illetve akik nem kórházban haltak meg, mert náluk egyáltalán nem vizsgálták a vírus jelenlétét. Azoknak a haláleseteknek a rögzítése, amelyekben pozitív volt a vírus tesztje, egészen más, mint ahol a halál fő oka a vírusfertőzés volt – hangsúlyozta az említett brit professzor.

Magyarország a WHO halálozásra vonatkozó sztenderd kódolási szabályait alkalmazza. Ezek szerint a koronavírus-fertőzésnek vagy alapbetegségnek, vagy kísérő betegségnek kell lennie. Ebből következően nálunk azok szerepelnek a statisztikákban, akiknél koronavírus-fertőzést igazoltak és akik közvetlenül vagy közvetve annak következtében haltak meg. Olaszországban is az egyéb betegségeitől függetlenül mindenkit a koronavírus áldozatának tekintenek, aki a halála előtt pozitív tesztet produkált. Németországban elvileg szintén minden Covid–19-hez köthető haláleset szerepel a statisztikában. De például a tengeren túlon az eltérő adatgyűjtési metodikák miatt még az egyes amerikai államok közötti statisztikákat sem lehet összehasonlítani – amint arra a The Washington Post felhívta a figyelmet.

A lap szerint egyértelműen a halálozás mértékének alulbecslését igazolta, amikor a New York-i hatóságok közölték: több mint nyolcezer olyan ember halt meg a városban, aki vélhetően szintén a Covid–19 áldozata, de akit soha nem teszteltek. A The New York Times 12 ország halálozási adatait tanulmányozva arra a megállapításra jutott, hogy márciusban világszerte 40 ezerrel többen halhattak meg a pandémiában, mint ahány esetet hivatalosan a vírus rovására könyveltek el.

A Financial Times elemzése szerint az általuk vizsgált 14 országban csaknem 60 százalékkal, 120 ezerrel több volt a haláleset a világjárvány kezdete, március 11. óta, mint a korábbi évek azonos időszakában. Becslésük szerint ez alapján a járványban bekövetkezett összes haláleset száma akár legalább a másfélszerese annak, mint amit a hivatalos statisztikák mutatnak. Világszerte alulbecsülik a Covid–19 okozta tényleges halálesetek számát – ez a konklúziója annak a The Economistban megjelent írásnak is, amely az epidemiológusok európai hálózata, az EuroMOMO adataira hivatkozva arról írt: az adatot küldő 24 országban mindenütt jelentősen emelkedett a halálozás, amióta tart a világjárvány.

A halálozási adatok a járvány jelenlegi fázisában mindezek miatt nem alkalmasak sem az egyes országok összehasonlítására, sem pedig hosszabb távú következtetések levonására. Egy, a témában a Lancetben megjelent cikk szerzői ugyanakkor abban is bizonyosak, hogy a jelenleg 1,38 százalékosra becsült halálozás is „lényegesen magasabb”, mint amit akár csak a közelmúltbeli nagyobb influenzajárványoknál tapasztaltunk, ez a vírus tehát „sokkal rosszabb”, mint a közönséges influenza. Egy másik írásban ugyanott pedig rámutatnak: a tárgyilagos és összehasonlítható adatok elengedhetetlenek a különféle nemzeti stratégiák hatékonyságának meghatározásához és ahhoz, hogy felkészülhessünk a járvány várható folytatására.