No-go zónába terelné a dízelautókat Karácsony

Karácsony Gergely főpolgármester alacsony károsanyag-kibocsátású zónákat hozna létre Budapesten, ami a kijelölt területeken a gépjárművek nagy részének kitiltását jelentené. A Levegő Munkacsoport elnöke, Lukács András szerint egy ilyen intézkedésnek a zónák környékén élők lehetnek a kárvallottjai.

Délutáni életkép: kígyózó sor a rakpartokon. A gépkocsiforgalom részleges korlátozása inkább vidéken lenne elképzelhető Fotó: Teknős Miklós

– Egyelőre nem tervezzük a dízelautók kitiltását Budapestről. Erről tíz év múlva lehet szó, most szigorúbban akarjuk érvényesíteni az október elsejétől hatályos szmogriadó-rendeletet, és úgynevezett alacsony károsanyag-kibocsátású zónákat fogunk kialakítani – jelentette ki Karácsony Gergely, Budapest ellenzéki főpolgármestere az ATV híradójában. Mint azt a Magyar Nemzet is megírta, Karácsony nemrég egy interjúban lehetőségként beszélt a dízelautók kitiltásáról, majd miután ellepték az internetes fórumokat a dühös hangvételű hozzászólások, visszavonulót fújt és finomított álláspontján.

– Ha a városnak néhány kisebb területéről kitiltják a gépkocsikat – vagy azok egyes fajtáit, mint például a dízeljárműveket –, akkor nyugat-európai példákból az látható, hogy a sűrűbb forgalom részben áttevődik más területekre, és a lakossági elégedetlenség is megnő ott, ahol nem vezették be a tiltást – jelentette ki Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.

Ezért szerinte ezeket az úgynevezett alacsony károsanyag-kibocsátási övezeteket nagyobb területekre és elsősorban a vidéki városokban célszerű bevezetni. Szavai szerint Budapesten az autók szennyezőanyag-kibocsátása leginkább a kamionokra az autópályákon, főutakon már kivetett használatarányos útdíj alkalmazásával lenne csökkenthető.

– Olyan kilométer-alapú díjat kellene fizettetni minden gépkocsi után, amit a jármű típusa és az adott napszak függvényében súlyoznának. Ennek ellenőrzése például a rendszámfelismerő rendszerek alkalmazásával megoldható lenne – fogalmazott a szakember. Hozzátette: a pesti alsó rakpart forgalom előli lezárása hétvégenként nem okozna különösebb fennakadást. Lukács András arra is kitért, hogy a forgalomcsillapítás is eredményre vezethet.

Forgalomelterelés, dugódíj és más korlátozások jöhetnek
Fotó: Kurucz Árpád

– Budapesten többek között a Kossuth Lajos utca és a Rákóczi út kétszer háromról kétszer két sávossá alakítása lenne kívánatos, ami a nemzetközi tapasztalatok szerint azt eredményezné, hogy az autóforgalom egy része eltűnne. Sokan nem gépkocsival indulnának útnak, nőne a tömegközlekedést igénybe vevők száma – mutatott rá az elnök.

Karácsony Gergely az önkormányzati választási kampányban a Budapest mindenkié című programjában vállalta: alacsony kibocsátású zónákat vezetne be, mely a gyakorlatban azt jelentené, hogy a szennyező járműveket, főleg a dízelüzemű kocsikat, kitiltja a város bizonyos részeiről. A kampányígéretből azonban az nem derül ki, hogy mikortól és mekkora területen korlátoznák a gépjárműhasználatot. A kitiltandó járművek köréhez az októbertől hatályos, még Tarlós István főpolgármestersége alatt megszavazott szmogrendelet ad iránymutatást. A fővárosi önkormányzat jogszabálya szerint szmogriadó elrendelése esetén a 2014 végéig gyártott dízel, valamint a korszerűtlen benzines járművek behajtása korlátozható, ami az átlagosan 14 éves járműállomány több mint felét érinti, kivételt képeznek a hatóságok, közszolgáltatók járművei, köztük a BKV füstokádó buszai.

Ami a területi korlátozásokat illeti, itt csak az ellenzék fővárosi programja és Karácsony napokban tett nyilatkozataira hagyatkozhatunk, mely szerint a rakpartokon korlátoznák a gépjárművek közlekedését, kezdetben a hétvégéken. „A pesti alsó rakpartot fokozatosan átadjuk a sétáló, kerékpározó, rollerező emberek számára. A budai alsó rakparton szükségszerűen megmarad még az autóforgalom, de úszóműveken és a hozzájuk vezető, sűrűn elhelyezett zebrákon ott is le lehet majd jutni a víz közelébe” – ígéri Karácsony, aki azt is hozzáteszi, hogy „a dízeljárművek használatának visszaszorítására pozitív és negatív ösztönzőket alkalmazunk (közösségi közlekedési eszközök megújítása, városnéző buszok szigorúbb szabályozása)”. Korábban az ellenzék a Lánchíd lezárását és gyalogosoknak, kerékpárosoknak való átadását is szorgalmazta.

Délutáni életkép: kígyózó sor a rakpartokon. A gépkocsiforgalom részleges korlátozása inkább vidéken lenne elképzelhető
Fotó: Teknős Miklós

Ami a behajtási díjat illeti, az ellenzéki városvezető stockholmi mintára csak tesztelést követően és népszavazástól függően vezetné be, ám programjában nem ír szennyezés alapú megkülönböztetésről, sőt azt sem veszi figyelembe, hogy jelenleg törvény tiltja a dugódíjnak is nevezett teher bevezetését, aminek megváltoztatásához az Országgyűlés többségének akarata kell. Karácsony a behajtási díjhoz hasonlóan megígérte a hajóforgalom csökkentését, a szennyező hajók korlátozását, és azt is, hogy a kikötői pontokat a Margit hídtól északra és a Petőfi hídtól délre jelölné ki, azonban kiderült, ez sem a tartozik a főpolgármester hatáskörébe.

Az ellenzéki főpolgármester az országgyűlési többségtől sem kérte a fenti szabályozások megváltoztatását, legalábbis a felek beszámolói szerint a két kérdés nem szerepelt a múlt szerdai kormányülés – amelyre Orbán Viktor miniszterelnök Karácsony Gergelyt is meghívta – Budapesttel kapcsolatos napirendi pontjai között.

London volt az első

Idén áprilisban elsőként vezettek be ultra-alacsony károsanyag-kibocsátású zónát (ULEZ) London belvárosában, ahová a nem megfelelő károsanyag-kibocsátású járművek a nap 24 órájában és a hét minden napján csak díjfizetés ellenében hajthatnak be. Átlagosan 12,5 fontot (4690 forint) kell fizetniük az autóknak a meglévő, mindenkire vonatkozó behajtási díj mellett. A radikális intézkedés oka, hogy a mérések szerint 2013 és 2016 között nem következett be jelentős javulás London levegőjének nitrogén-dioxid-szintjében, a város egyes területein pedig még rosszabb is lett a helyzet. Az ULEZ kijelölésével párhuzamosan a város busz- és a taxiflottáját is modernizálják, valamint nagyszabású monitorhálózatot hoznak létre a levegőminőség folyamatos ellenőrzésére.