Okosabb lesz az a gyermek, akit anyatejjel táplálnak

Szoptatással egy egészségesebb világért jelmondattal vette kezdetét augusztus 1-jén a szoptatás világhete. Ennek apropóján beszélgettünk az újjáalakult A Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottság két gyermekorvos tagjával, akik úgy vélik, hogy az anyatejes táplálás előnyei egészségi, értelmi és érzelmi szinten egyaránt jelentkeznek. Gárdos László és Sztahovits Petra arról is tájékoztatott: a bizottság legfőbb célja, hogy megfordítsa a trendet, és ismét növekedjen a legalább hatchónapos korukig szoptatott csecsemők száma hazánkban. A tendenciát az egészségügyi szakemberek hozzáállásától, az oktatáson át a terhesgondozásig sok tényező befolyásolja, de nagyon fontos a családi indíttatás is. 

Veres László István
2020. 08. 04. 8:30
null
A gyerekgyógyász fontosnak tartja azt is, hogy egy anyuka bárhol szoptathasson Fotó: MTI/Kallos Bea
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Magyarország az anyatejes táplálásban az élvonalba tartozik, volt olyan év, amikor az első helyen álltunk Európában, de világviszonylatban is a legjobb háromban szerepeltünk. Az elmúlt évtizedben azonban, ha nem is nagy mértékben, de csökkenés figyelhető meg: 53-ról 50 százalékra mérséklődött a négy hónapos korban még szoptatott csecsemők aránya – ismertette az adatokat a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke. Gárdos László hozzátette, vannak olyan újszülöttek, akik már a kórházban sem anyatejet kapnak, holott az lenne az ideális, hogy minél tovább, de minimum hat hónapos korig így táplálják a gyermeket, hiszen ennek számtalan előnye ismert. A szakember arról is beszámolt: minden intézménynek jelentenie kell, hogy születése után tápszerrel vagy anyatejjel táplálva megy haza a baba a kórházból. – Ebben óriási különbségek vannak a megyék között: van ahol 90-95 százalék, ám van ahol még az ötven százalékot sem éri el az anyatejesek aránya. Ez pedig nem az országrész fejlettségének függvénye, sajnos a gazdagabb régiókban is előfordul, hogy tápszert, rosszabb esetben cukros vizet adnak az újszülöttnek, bár ez a módszer már több mint egy évtizede nem javasolt – mondta el lapunknak a Zala Megyei Szent Rafael Kórház csecsemő- és gyermekosztályának vezetője. Az ennek okait firtató kérdésünkre úgy válaszolt: a tápszerlobbi erőteljes nyomulása, a családi minta hiánya

– ha egy anya azt látta, hogy az ő anyukája sem szoptatta a testvérét, akkor valószínűleg ő sem fog szoptatni –

és a hiúság mellett az okok közt van az is, hogy gyakran már a várandós kismamát a tápszerek felé orientálják, amire olykor a kórházi szakszemélyzet is ráerősít. – Kétségtelen, hogy a tápszeres táplálás sokszor kényelmesebb megoldás, mint az eleinte néha kellemetlenséggel vagy akár fájdalommal járó szoptatás, azt azonban tudni kell, hogy a jól marketingelt tápszer nem más, mint „felturbózott” tehéntej. Ezek közül pedig még a legújabb, legkorszerűbb sem tartalmazza az anyatejben lévő hasznos összetevők töredékét sem, ráadásul a tehéntej alapú tápszergyártásnak jelentős az ökológiai lábnyoma, és a társadalombiztosítási támogatások révén óriási költséget jelent az állam, így az adófizetők számára.

Tanulni kell

– Ez egy összetett társadalmi, gazdasági, egészségügyi probléma, melynek hátterében főként az információhiány, illetve a támogatás hiánya keresendő. Sokan azt gondolják, hogy ez egy ösztönös viselkedés: majd ha megszületik a baba, mellre teszem, és minden működni fog. Pedig mi, emlősök olyanok vagyunk, hogy a szoptatást tanulnunk kell. Ezzel szemben a baba, ha születését követően nem veszik el rögtön az anyától, hanem ráteszik a mellkasára, akkor ő fogja megtanítani az anyukájának, hogy mit is kell csinálni – fűzte hozzá másik beszélgetőtársunk, Sztahovits Petra csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvos, A Szoptatásért Magyar Egyesület elnöke.

Kérdésünkre, hogy milyen jótékony hatásai vannak az anyatejes táplálásnak, Gárdos László közölte: a szoptatás az anyánál csökkenti az emlő- és a petefészekrák, illetve a magas vérnyomás kockázatát, a gyermeknél pedig pozitívan hat az értelmi és az érzelmi fejlődésre, a kötődés kialakulására. Továbbá segíti a fertőző betegségek leküzdését, mérsékli a hasmenés előfordulását és súlyosságát, csökkenti a légzőszervi fertőzések és az akut gyulladások előfordulását, megelőzi a fogszuvasodást, valamint a harapási rendellenességeket. A legalább hat hónapos korukig szoptatott babák esetében csökken a daganatos és a szív-érrendszeri megbetegedések, az allergia, valamint a cukorbetegség esélye is, de azt is kimutatták, hogy

az anyatejes táplálás okosabbá tesz: egy koraszülött esetében négy, míg egy időben születő csecsemőnél két plusz IQ-pontot eredményez.

A főorvos hangsúlyozta: a közelmúlt egyik fontos felismerése, hogy egy 23-24. hétre született, 500 gramm alatti baba is sokkal nagyobb eséllyel marad életben és jóval kevesebb szövődmény jelentkezik nála, ha infúzió és speciális koraszülött-tápszer helyett az anyukája tejét kapja. Hozzátette: az Egészségügyi Világszervezet kimutatása szerint a hat hónapos korukig kizárólag anyatejjel táplált csecsemők a világ minden táján ugyanúgy fejlődnek.

Ne adják fel!

Sztahovits Petra jelezte, hogy az édesanyák több mint kilencven százaléka elegendő tejet tud termelni a baba táplálásához, és ugyanilyen arányban szeretnének szoptatni. Egy normál tápláltságú anya esetében nincs rossz minőségű tej, a babákat pedig a közhiedelemmel szemben nem háromóránként, hanem igény szerint kell etetni, amire ő úgynevezett éhségjelekkel figyelmeztet. – Megfigyelték, hogy azoknál az anyáknál, akik nagyon szigorúan háromóránként szoptatnak, négy hónap után drasztikusan apadni kezd a tejmennyiség. Azt pedig, hogy a kisbaba milyen gyakran éhezik meg, maga a tej összetétele is megszabja, mivel az emberi anyatejnek alacsony a zsír- és fehérjetartalma, viszont magas a tejcukortartalma, mert ez járul hozzá az idegrendszer fejlődéséhez. Ez azonban nem azonos a tehéntej cukortartalmával, és pláne nem a répa- vagy nádcukortartalmú cukros vízzel – húzta alá a doktornő.

A vegyes táplálással kapcsolatos kérdésünkre a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke kifejtette: azért nem javasolt, mert egyrészt az anyatej mellett a kicsinek nincs szüksége semmi másra, sem babavízre, sem teára, sem tápszerre, másrészt mivel a tápszeres etetés a babának is kényelmesebb, ezért le lehet vele szoktatni a szopásról, így az anyatej is könnyebben elapad. – Azokat a nőket, akik – legtöbbször önhibájukon kívül – nem tudnak szoptatni, ám hónapokon át lefejik a tejüket, és úgy etetik a babájukat, én hősnek tekintem. Azt üzenjük azoknak az anyáknak, akik valamilyen okból nem képesek szoptatni, hogy ne adják fel, kérjenek segítséget, és ne hagyják magukat rábeszélni a tápszerre – nyomatékosította Gárdos László, aki szólt arról is, hogy szeptemberben mintegy harmincfős szakembergárdával

megkezdi működését a megújított a Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottság (SZTNB),

amelyben lesz többek közt laktációs szaktanácsadó, védőnő, szülész- és gyerekorvos, pszichológus, sőt jogász is, akik mind elhivatottságból, társadalmi munkában végzik majd a tevékenységüket. – Tíz munkacsoporttal látunk munkához, ezek közül az egyik igyekszik egy, a lelkisegély-vonalakhoz hasonló, 0-24 órában elérhető szoptatást segítő telefonos rendszert kidolgozni és beüzemelni, hiszen ez is lehet egy krízishelyzet. Célul tűztük ki azt is, hogy legyen elfogadott, hogy egy anyuka bárhol szoptathasson, és ehhez legyenek megfelelően kialakított terek – tájékoztatott a gyerekgyógyász.

A gyerekgyógyász fontosnak tartja azt is, hogy egy anyuka bárhol szoptathasson
Fotó: MTI/Kallos Bea

Korszerű ismeretek

Az SZTNB tagja lesz Sztahovits Petra is, aki kiemelte: jóval magasabb a szoptató nők aránya ott, ahol a kórházi szakemberek és a körzetes védőnők elkötelezettek ez iránt, és megfelelő ismeretekkel rendelkeznek, ezért kiemelten fontos a megfelelő oktatás. – A védőnők esetében ugyanis jelenleg csupán egy kétórás, választható kurzus foglalkozik a szoptatástámogatással, de semmivel sem jobb a helyzet az általános orvosképzésben sem. Ezért a grémium hangsúlyos feladata lesz a szakemberképzés tananyagának megreformálása is – jegyezte meg a laktációs szakértő, aki beszélt arról a tavaly elindított kezdeményezésről is, amelyben az Emberi Erőforrások Minisztériuma a kórházak megpályázott műszer- és eszközbeszerzési támogatásainak odaítélését oktatásokon való részvételhez is kötötte. – Ennek a projektnek a részeként a családbarát szülészeti programhoz kapcsolódva az idén 25 éves egyesületünk Korszerű szoptatási ismeretek című, negyvenórás képzésére nyolcvan intézmény jelentkezett, így idén és jövőre több ezer egészségügyi dolgozót fogunk oktatni – közölte Sztahovits Petra.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.