Fotó: Kurucz Árpád
Tiszteletet fejez ki
A Steindl Imre Program Zrt. vezérigazgatója arról is beszámolt: a térszín alá süllyesztés a Kossuth tér és az Országház épülete iránti tisztelet kifejeződése, amely szempont végig érvényesült a tér megújítása során is. A magyar Országház tervezője és megálmodója, Steindl Imre eredeti elképzelése szerint a domináló látvány maga az Országház, ezért semmit nem lehet elhelyezni a téren és a környékén, amely eltakarná vagy konkurálna vele.
A műtárgy két hosszanti oldalát, az Alkotmány utca tengelyével párhuzamosan, a felszínen növények szegélyezik majd: ennek praktikus okai is vannak, a zöld sáv akadályozza meg, hogy bárki beessen az emlékhely közepébe. Ezzel együtt az Alkotmány utca két oldalán lévő fasor minden egyes fája megmaradt. A kormány két évvel ezelőtti határozata világossá tette: az Alkotmány utcai emlékhely nem a Szabadság téri, 1945 után lerombolt emlékművet hivatott pótolni, nem véletlen, hogy a helyszín sem ugyanaz.
Bármi is történt
– Ami megépült, az nem a veszteségről szól, hanem az összetartozásról, arról, ami mindannyiunkat összeköt, bármi is történt az elmúlt száz évben. Talán vannak, akik nem értenek egyet ezzel, de szerintem fontos és nem megosztó az, amit ennek az emlékhelynek a léte és építészeti megvalósítása képvisel – jelentette ki a vezérigazgató. Wachsler Tamás emlékeztetett: 2011-ben született országgyűlési határozat a Kossuth térnek az 1944 előtti képzőművészeti arculat helyreállításáról. Ezért öntötték újra a Tisza István-szobrot, Andrássy Gyula lovas szobrát, faragták újra a Horvay János alkotta Kossuth-szoborcsoportot, és ezért kerültek ki a térről mindazok a műalkotások, amelyek akkoriban nem álltak itt.
Az emlékhelyet eredetileg június 4-én, a trianoni békediktátum 100. évfordulóján avatta volna fel a kormány, ám ezt a koronavírus-járvány miatt elhalasztották.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!