Összetartozásunkról szól az emlékhely

Már az első Orbán-kormány beiktatása idején, 1998-ban megszületett annak a trianoni emlékhelynek az ötlete, amelyet most, augusztus 20-án avatnak fel. Orbán Viktor miniszterelnök kezdettől fogva támogatta a később főtanácsadójaként tevékenykedő Szentmihályi Szabó Péternek azt az ötletét, hogy az emlékhely az összes, ­1913-as összeírás szerinti 12 537 magyarországi település nevét rögzítse. Az Országgyűlés két éve fogadta el az ötmilliárdos beruházás tervét.

A koronavírus-járvány miatt június 4-e helyett augusztus 20-án avatják fel az emlékművet Fotó: Kurucz Árpád

Még az elmúlt évezred végén született meg az az elképzelés, hogy Budapest új Trianon-emlékműve, a Nemzeti összetartozás emlékhelye rögzítse az összes magyar település nevét, azokét is, amelyek a trianoni diktátum miatt más állam fennhatósága alá kerültek. Az ötlet gazdája Szentmihályi Szabó Péter. Erről a népszerű költő, író és műfordító özvegye, Szentmihály Szabó Péterné számolt be lapunknak. Mint mondta, férje – aki a 2014-es halála előtti években Orbán Viktor főtanácsadójaként tevékenykedett – még 1998-ban, a Fidesz választási győzelmét követően vázolta az elképzelését a miniszterelnöknek, aki kezdettől fogva támogatta is azt.

Ne engedjük el a kezüket

– Hasonló mementókra számos nemzetközi példa van, köztük az Amerikai Egyesült Államokban a hősi halottak neveit megörökítő emlékmű. Számunkra is hasonló veszteséget jelentenek az elcsatolt települések. Ám mivel azok csaknem mindegyikében élnek még magyarok, fontos, hogy ne engedjük el a kezüket. A kőbe vésett helységnevek mindkét aspektust szimbolizálják – fogalmazott Szentmihályi Szabó Péterné.

A vízió megvalósulására azonban várni kellett, hiszen 1998-ban az ország akkori, rossz gazdasági helyzete nem tette lehetővé a beruházás kivitelezését, amelynek a jogi alapját végül a negyedik Orbán-kormány 2018. augusztusi határozata teremtette meg. Ennek értelmében az Országgyűlés Hivatala részéről maximum bruttó 5,08 mil­liárd forintos költségkeretet irányoztak elő az emlékhely megtervezésére, előkészítésére és megvalósítására.

Az emlékhely elkészültével az Alkotmány utca torkolata térépítészeti szempontból a Kossuth tér része lesz, s az ott alkalmazott anyagok is követni fogják a Parlament előtti területen felhasználtakat. Az augusztus 20-án felavatandó Alkotmány utcai Nemzeti összetartozás emlékhelyének fő eleme egy négy méter széles, mintegy száz méter hosszú műtárgy, amely a Kossuth tér felől, a talajszintről indul, s a Honvéd utcánál négy méter mélyen végződik. Az emlékhely két hosszanti, gránitburkolatú oldalfalán az 1913-as összeírás szerinti összes, vagyis 12 537 magyarországi település neve van bevésve. Az emlékhely Kossuth tértől távolabbi végén pedig egy több részre hasadt gránittömb belsejében örökmécses lobog majd, amely a nemzeti összetartozás gondolatát hivatott jelképezni. Wachsler Tamás az emlékhely koncepciójával kapcsolatban korábban arról beszélt lapunknak, hogy a gránitfalakra kerülő településnevek megjelenítésében nem tesznek majd különbséget abból a szempontból, hogy azok jelenleg a határ melyik oldalán vannak. Csak méretbeli eltérések lesznek, három kategóriába sorolva a települések nevét.

A koronavírus-járvány miatt június 4-e helyett augusztus 20-án avatják fel az emlékművet
Fotó: Kurucz Árpád

Tiszteletet fejez ki

A Steindl Imre Program Zrt. vezérigazgatója arról is beszámolt: a térszín alá süllyesztés a Kossuth tér és az Országház épülete iránti tisztelet kifejeződése, amely szempont végig érvényesült a tér megújítása során is. A magyar Országház tervezője és megálmodója, Steindl Imre eredeti elképzelése szerint a domináló látvány maga az Országház, ezért semmit nem lehet elhelyezni a téren és a környékén, amely eltakarná vagy konkurálna vele.

A műtárgy két hosszanti oldalát, az Alkotmány utca tengelyével párhuzamosan, a felszínen növények szegélyezik majd: ennek praktikus okai is vannak, a zöld sáv akadályozza meg, hogy bárki beessen az emlékhely közepébe. Ezzel együtt az Alkotmány utca két oldalán lévő fasor minden egyes fája megmaradt. A kormány két évvel ezelőtti határozata világossá tette: az Alkotmány utcai emlékhely nem a Szabadság téri, 1945 után lerombolt emlékművet hivatott pótolni, nem véletlen, hogy a helyszín sem ugyanaz.

Bármi is történt

– Ami megépült, az nem a veszteségről szól, hanem az összetartozásról, arról, ami mindannyiunkat összeköt, bármi is történt az elmúlt száz évben. Talán vannak, akik nem értenek egyet ezzel, de szerintem fontos és nem megosztó az, amit ennek az emlékhelynek a léte és építészeti megvalósítása képvisel – jelentette ki a vezérigazgató. Wachsler Tamás emlékeztetett: 2011-ben született országgyűlési határozat a Kossuth térnek az 1944 előtti képzőművészeti arculat helyreállításáról. Ezért öntötték újra a Tisza István-szobrot, Andrássy Gyula lovas szobrát, faragták újra a Horvay János alkotta Kossuth-szoborcsoportot, és ezért kerültek ki a térről mindazok a műalkotások, amelyek akkoriban nem álltak itt.

Az emlékhelyet eredetileg június 4-én, a trianoni békediktátum 100. évfordulóján avatta volna fel a kormány, ám ezt a koronavírus-járvány miatt elhalasztották.

Hágókon innen és túl Összetartozunk alcímmel, rendhagyó módon rendezik meg idén augusztus 20. és 23. között a Mesterségek ünnepét a budai Várban. A kézműves programok idén vidékre költöznek: országszerte hét helyszínen várják az érdeklődőket augusztusban és szeptemberben. A járványügyi korlátozások betartása mellett ötszáz főig fogadják az érdeklődőket, a színpadi programok megtekintéséhez előzetes regisztráció szükséges. A trianoni évfordulóhoz kapcsolódva a Duna Karnevál a Duna Művészegyüttes főszereplésével mutatja be Üzenet haza című táncszínházi produkcióját, a fesztivált augusztus 23-án este a Magyar Állami Népi Együttes Megidézett Kárpátalja – Hágókon innen és túl című előadása zárja.