Még az elmúlt évezred végén született meg az az elképzelés, hogy Budapest új Trianon-emlékműve, a Nemzeti összetartozás emlékhelye rögzítse az összes magyar település nevét, azokét is, amelyek a trianoni diktátum miatt más állam fennhatósága alá kerültek. Az ötlet gazdája Szentmihályi Szabó Péter. Erről a népszerű költő, író és műfordító özvegye, Szentmihály Szabó Péterné számolt be lapunknak. Mint mondta, férje – aki a 2014-es halála előtti években Orbán Viktor főtanácsadójaként tevékenykedett – még 1998-ban, a Fidesz választási győzelmét követően vázolta az elképzelését a miniszterelnöknek, aki kezdettől fogva támogatta is azt.
Ne engedjük el a kezüket
– Hasonló mementókra számos nemzetközi példa van, köztük az Amerikai Egyesült Államokban a hősi halottak neveit megörökítő emlékmű. Számunkra is hasonló veszteséget jelentenek az elcsatolt települések. Ám mivel azok csaknem mindegyikében élnek még magyarok, fontos, hogy ne engedjük el a kezüket. A kőbe vésett helységnevek mindkét aspektust szimbolizálják – fogalmazott Szentmihályi Szabó Péterné.
A vízió megvalósulására azonban várni kellett, hiszen 1998-ban az ország akkori, rossz gazdasági helyzete nem tette lehetővé a beruházás kivitelezését, amelynek a jogi alapját végül a negyedik Orbán-kormány 2018. augusztusi határozata teremtette meg. Ennek értelmében az Országgyűlés Hivatala részéről maximum bruttó 5,08 milliárd forintos költségkeretet irányoztak elő az emlékhely megtervezésére, előkészítésére és megvalósítására.
Az emlékhely elkészültével az Alkotmány utca torkolata térépítészeti szempontból a Kossuth tér része lesz, s az ott alkalmazott anyagok is követni fogják a Parlament előtti területen felhasználtakat. Az augusztus 20-án felavatandó Alkotmány utcai Nemzeti összetartozás emlékhelyének fő eleme egy négy méter széles, mintegy száz méter hosszú műtárgy, amely a Kossuth tér felől, a talajszintről indul, s a Honvéd utcánál négy méter mélyen végződik. Az emlékhely két hosszanti, gránitburkolatú oldalfalán az 1913-as összeírás szerinti összes, vagyis 12 537 magyarországi település neve van bevésve. Az emlékhely Kossuth tértől távolabbi végén pedig egy több részre hasadt gránittömb belsejében örökmécses lobog majd, amely a nemzeti összetartozás gondolatát hivatott jelképezni. Wachsler Tamás az emlékhely koncepciójával kapcsolatban korábban arról beszélt lapunknak, hogy a gránitfalakra kerülő településnevek megjelenítésében nem tesznek majd különbséget abból a szempontból, hogy azok jelenleg a határ melyik oldalán vannak. Csak méretbeli eltérések lesznek, három kategóriába sorolva a települések nevét.