Nekimentek a tiszás tanácsadók a fix 3 százalékos hitelnek, inkább a devizahitelt támogatnák + videó

Magyar Péter tanácsadói, Surányi György és Bod Péter Ákos támadják a fix 3 százalékos hitelt, mert az embereknek jó, nem az államnak és a bankoknak. A szakértők nyilatkozatai abba az irányba mutatnak, hogy a Tisza Párt másképpen képzelné el a banki hitelezést, és az Otthon start program megszüntetésre kerülne.

Támadást indított a Tisza Párt két tanácsadója a fix 3 százalékos hitel ellen. Az Otthon start programmal kapcsolatban Surányi György és Bod Péter Ákos azt kifogásolja, hogy az embereknek nem kell viselniük a kamatok, az infláció és a forint árfolyama jelentette kockázatokat, hanem helyettük az állam és a bankok vállalják magukra – írja az Ellenpont.

Gyurcsány Ferenc és Surányi György (Forrás: Ellenpont)

A közgazdászok pont azt a rendszert akarják újra bevezetni a hitelezésben, amely a devizahiteleknél az emberek elszegényedéséhez vezetett.

Surányi György korábbi jegybankelnök úgy fogalmazott: „fix kamatozású hitelről beszélünk, ez azt jelenti, hogy 25 évig valaki fogja fizetni azt a kockázatot, ami a fix kamatból ered”. Ez a valaki az állam, Surányi tehát amellett érvel, hogy

az állam helyett az emberek fizessék az árfolyamkockázatot, ahogy az történt a devizahitelek idején is.

„Ez óriási teher a költségvetésnek” – tette hozzá Surányi, aki ezek szerint ezt a terhet a hiteligénylőkkel fizettetné meg. De nem ő az egyetlen Tisza-környéki közgazdász és volt jegybankelnök, aki támadta a fix 3 százalékos hitelt.

Bod Péter Ákos szintén az emberekre hárítaná át az árfolyamkockázatot, az szerinte egy inflációs hullám esetén ugyanis túl nagy terhet róna az államháztartásra.

Hogy mi történne a családokkal ugyanebben az esetben, arról már nem tesz említést.

– Korosztályilag emlékszünk arra még, hogy volt „az OTP”, felvettem az OTP-t a ’80-as években, ígértem gyereket, fölvettem három százalékra az OTP-t, aztán jött a rendszerváltozás, jött az inflációs hullám, harmincszázalékos árindex, és akkor ott volt a kormány, hogy a három százalék és a harminc százalék közötti részt ki kell tölteni az adófizetőknek. A rövid válasz tehát, hogy ki kapja a terhet? Hát a következő generáció – vélekedett Bod Péter Ákos egy interjúban.

Bod Péter Ákos (Forrás: Ellenpont)

Bod Péter Ákos fenti kijelentése tulajdonképpen megegyezik a Tisza Párt másik tanácsadójának, Surányi Györgynek azzal a kritikájával, amely szerint egy inflációs sokk esetén az államháztartásnak kihívást jelentene a fix kamat és a piaci kamatlábak közti különbség kitermelése.

A két tiszás tanácsadó véleménye összecseng abban is, hogy a fix kamatozású lakossági hitelek helyett inkább a lakosságot megnyomorító devizahitelekben, pontosabban azok módszertanában hisznek. Szerintük ezeknek kockázatát a lakosságnak kell viselnie.

A devizahitelezés legsúlyosabb bűne, hogy a hitelfelvevők devizakockázatot vállaltak, miközben nem minden esetben kaptak megfelelő tájékoztatást az árfolyam-ingadozás hosszú távú hatásairól.

Amikor a 2008-as válság és a Gyurcsány-kormány hazug gazdaságpolitikája miatt a forint gyengülése bekövetkezett, sok háztartás törlesztőrészlete drámai módon megugrott, ami fizetési nehézségekhez vezetett háztartások ezreinél.

A forint leértékelődésével párhuzamosan megugró törlesztőrészletek adósságspirálba hajszolták az embereket, ami makrogazdasági szinten a fogyasztás drasztikus bezuhanásával, így a költségvetési bevételek jelentős csökkenésével járt. Ennek következtében az államadósság is gyors ütemben emelkedett.

A megoldást a kormányváltást követően, 2011-ben az Orbán-kormány hozta el, először árfolyamkorlátot vezettek be, majd 2014-ben a hiteleket forintosították és kilakoltatási moratóriumot rendeltek el.

Surányi szerint a politikai döntéshozók a devizahitelezés időszakában „olcsó, gyors növekedést” akartak, a bankok pedig kihasználták a mesterségesen gyenge forintot és az alacsony külföldi kamatokat. Egy, a devizahitelezésről szóló cikkében megjegyezte ugyan, hogy a lakosság devizában való eladósítása „gazdaságpolitikai tévedés” volt, de a kormányváltás utáni elszámoltatási lépésekről is kritikus véleményt fogalmazott meg: „A kormány igazságtalanul a bankokat teszi egyedül felelőssé a kialakult helyzetért, és mintegy ezermilliárd forinttal terhet jelent számukra”.

Bod Péter Ákos ennél is egyértelműbben állt ki a devizahitelezés mellett. A Világgazdaság hasábjain megjelent írásában azt fejtegette, hogy talán mégsem a devizahitellel volt a baj, hanem azzal, ahogyan a devizahitellel bántak a felelősséget ma sem vállaló szereplők.

Szerinte a konstrukció önmagában nem volt ördögtől való, hiszen a devizában történő megtakarítás „államilag engedélyezett és ösztönzött” volt.

Ebből következően valószínűsíthető, hogy a Tisza kormányzati tervei között a fix 3 százalékos hitel megszüntetése is szerepel – állapítja meg az Ellenpont.

További játékainkhoz kattintson ide!

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MN-archív)