Január végén, három Zala vármegyei juhtartó telepen bukkant fel a kiskérődzők pestise, ezeket az eseteket eseteket azonban sikerült megfékezni, a fertőzés további terjedését megállították, és azóta egyetlen új esetet sem igazoltak a szakemberek – közölte közösségi oldalán Nagy István. Az állategészségügyi hatóság még március 3-án az utolsó védő- és megfigyelési körzetet, április 2-ától pedig a további korlátozás alá eső területeket is feloldotta.
Fotó: CHOGO / XINHUA
A hatóság az előírások szerint az utolsó érintett telep végfertőtlenítését követő hat hónap után nyújtotta be a mentesség iránti kérelmet az Állategészségügyi Világszervezethez, amelyet az el is fogadott.
Ezzel visszaállt Magyarország kiskérődzők pestisétől mentes hivatalos státusa, amely jelentősen hozzájárul a kereskedelem zavartalanságához.
Nagy István felhívta a figyelmet, hogy továbbra is kiemelten fontos a megelőzés és a folyamatos készenlét. Az állattartók szerepe kulcsfontosságú a járványügyi előírások szigorú és következetes betartásában, hiszen csak ezzel tudják minimálisra csökkenteni a betegségek állatállományokba történő újabb behurcolásának lehetőségét.
A hazai juh- és kecsketartók körében nagy aggodalmat váltott ki az is, hogy húsvét előtt megjelent a ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) is, amelytől azóta szintén mentes lett Magyarország. Az éppen a legnagyobb exportárbevételt jelentő időszakban tapasztalt járványkitörések ellenére a báránykivitel nem állt le, bár az ár csökkent. Az export fenntartásához a piaci szereplők szerint az agrárdiplomáciai munka mellett az is kellett, hogy a romániai, a magyarországinál súlyosabb kiskérődzők pestise járvány miatt Románia abban az időszakban teljesen zárlat alá került, és az olasz piacon nagyobb tér keletkezett a magyar bárányok számára.
