A Csepel felől délután öt óra után nem sokkal a végállomásra érkező HÉV-szerelvény 30-40 kilométeres sebességgel átszakította a vágánybakot, majd belerohant az állomásépületbe és a várócsarnokba, ahol az esős idő miatt nagyon sokan tartózkodtak.
Az első kocsi teljes hosszában végigszántotta a várócsarnokot, romba döntve az épület felét. A balesetben 18 ember vesztette életét, az anyagi kár meghaladta a két és fél millió forintot. (Mivel a mai bruttó átlagkereset mintegy százszorosa az 1978-asnak, mai áron mintegy negyedmilliárd forintra tehető a kár mértéke.)
Tragikus, hogy a balesetben elhunyt 18 áldozat közül öten húszévesnél is fiatalabbak voltak.
A Népszabadság másnapi számának beszámolója szerint a szerencsétlenség helyszínére egymás után érkeztek a mentőautók, és néhány percen belül ott voltak a tűzoltók is, hogy a szerelvény és az összeomlott állomásépület alól kimentsék az élőket. Az életveszélyesen sérülteket a Honvédkórházba, a többieket más kórházakba szállították. A halottak és sebesültek azonosítása még az éjszakai órákban is folyt; egyben hozzáláttak a romok eltakarításához.
„A szerelvény belerohant az állomás várócsarnokába”
Fotó: Arcanum
A szerencsétlenség után a Budapesti Rendőr-főkapitányság őrizetbe vette L. Sándor László 21 éves és V. Károly 36 éves HÉV-motorvezetőt, valamint S. János 30 éves villanyszerelőt.
Az igazságügyi, műszaki és forgalmi szakértők bevonásával lefolytatott hatósági vizsgálat a motorvezetők és a HÉV-szervizszolgálat felelősségét állapította meg. A Fővárosi Bíróság elsőfokú ítéletében (1978. november) a vasúti közlekedés biztonsága elleni, halált és különösen nagy kárt okozó gondatlanul elkövetett bűntettben L. Sándor Lászlót elsőrendű vádlottként főbüntetésül három év nyolc hónap fogházban letöltendő szabadságvesztésre, mellékbüntetésül a villamos motorvonatok vezetésétől négy évi eltiltásra; V. Károlyt másodrendű vádlottként főbüntetésül két év nyolc hónap, ugyancsak fogházban letöltendő szabadságvesztésre, mellékbüntetésül a villamos motorvonatok vezetésétől három évi eltiltásra ítélte. A másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság ítéletében (1979. március) V. Károly fogházbüntetésének tartamát három év négy hónapra emelte, s mindkét vádlottat véglegesen eltiltotta a vasúti járművek vezetésétől. A Legfelsőbb Bíróság büntetőkollégiumának határozata megállapította: a balesetet a vádlottak mulasztása és – részben erre visszavezethető – műszaki okok idézték elő.
Mentőegységek tagjai a csepeli HÉV Boráros téri végállomásán, ahol a szerelvény motorkocsija 1978. április 13-án 17.10-kor belerohant a végállomás épületének várócsarnokába
Fotó: Nemzeti Fotótár
Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.
