Szabados György a magyarok kalandozásai helyett az „államérdekű hadjáratokról” beszél a tankönyvben. – A „kalandozás” szóval az a baj, hogy nem azt jelenti, ami valójában történt. Kalandozni annyit tesz, mint kedélyes, ötletszerű portyákra indulni, márpedig a magyar katonák állami érdekekből keltek – néha több ezer kilométeres, Hispániáig, az Atlanti-óceán partjára, Dél-Itáliába és Konstantinápolyig elérő, igen veszélyes – útjukra. E támadásoknak csak kísérő jelensége és nem kiváltó oka volt a zsákmányszerzés – magyarázta.
A tananyagfejlesztő beszámolt arról is, hogy a magyarok bejövetele korántsem fejvesztett menekülés, sokkal inkább tudatos honszerzés volt, Szent István koronázása nem Esztergomban, hanem Székesfehérvárott történt, és hogy ideje volt már több figyelmet szentelni a XII. századnak a tananyagban. Kiemelte: fontos, hogy a tudás ne merev dogmaként, hanem élő, megújulni képes gondolatként jelenjék meg a diákok számára. A Szabados Györggyel készült teljes interjú itt olvasható.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!