Globális összefogás jött létre az ENSZ égisze alatt a múlt hét végén a Covid-19-járvány elleni oltóanyagok, tesztek és kezelések fejlesztésének felgyorsítására, és a majdani egyenlő hozzáférés biztosítására. Az António Guterres ENSZ-főtitkár által a világtörténelem legnagyobb közegészségügyi kihívásának is nevezett pandémia közepette feltétlenül bizakodásra ad okot, hogy
soha nem volt még példa a világon olyan kutatói és fejlesztői összefogásra, mint a jelenlegi helyzetben.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) emellett január óta több száz intézmény kutatóival dolgozik együtt oltások kidolgozása és tesztelése, a klinikai vizsgálatok szabványosítása, valamint a kutatások összehangolása érdekében. A szervezet emellett koordinálja a Covid-19 elleni négy potenciális gyógyszerjelölt biztonságosságának és hatékonyságának globális vizsgálatát.
Már tesztelnek oltóanyagokat
Azzal, hogy január 10-én a kínai tudósok közreadták az új típusú koronavírus genomszekvenciáját, lehetővé vált az oltások, illetve a terápiák fejlesztése.
Jelenleg több mint száz, az új koronavírus elleni oltóanyagon dolgoznak világszerte, közülük hat már a klinikai tesztek stádiumában van
– közölte Seth Berkley, a Globális Oltóanyag- és Oltási Szövetség (GAVI) főigazgatója múlt pénteken. A főigazgató szerint globális irányításra van szükség a megfelelő oltóanyag kiválasztásához és előnyben részesítéséhez, a „győztes” vakcina kiválasztása előtt fel kell futtatni a világméretű gyártási kapacitást is. Ebben együttműködnek a Világbankkal is.
A múlt héten először Nagy-Britannia adta hírül, hogy az Oxfordi Egyetem oltóanyagot fejlesztett ki az új típusú koronavírus ellen, a vakcina emberi tesztelése a héten kezdődik. A brit egészségügyi miniszter akkor elmondta, hogy az oltóanyagot múlt csütörtöktől kezdik kipróbálni önkéntes jelentkezőkön. Az Oxfordi Egyetem mellett az Imperial College London is dolgozik a vakcina kifejlesztésén. Matt Hancock egészségügyi miniszter, aki korábban maga is átesett a fertőzésen, közölte: a két egyetemnek a kormány 42,5 millió fontot (több mint 17 milliárd forintot) juttat a klinikai próbák finanszírozására.
Szintén a múlt héten adta ki az engedélyt az első németországi fejlesztésű, koronavírus elleni oltóanyag emberi tesztelésére a szövetségi szakhatóság. A mainzi központú BioNTech és a Pfizer amerikai gyógyszeripari vállalat közös klinikai vizsgálatában nagyjából kétszáz, 18 és 55 év közötti egészséges önkéntesen tesztelik a hatóanyagot. Hatékonysága és biztonsága mellett azt is vizsgálják, hogy mekkora adag szükséges belőle. Állítólag egyes amerikai laboratóriumokban is közel állnak az oltóanyag kidolgozásához, erről Donald Trump amerikai elnök számolt be a napokban. A világ nagy gyógyszergyárai között egyébként példa nélküli most az összefogás, a brit GSK és a francia Sanofi például közösen kezdett vakcinafejlesztésbe.
A gyógyszeripari óriások reményei és tervei szerint a vakcina 2020 második felében léphet a klinikai vizsgálatok fázisába, és amennyiben azok sikerrel járnak, 2021 második felében elérhetővé válhat az oltóanyag.