Világszínvonalú szuperkórház épül Budapesten

Jövő tavasszal kezdik el a 223 ezer négyzetméter alapterületű Dél-budai Centrumkórház építését, amely – a tervek szerint 2026-tól – 1,2 millió embert lát majd el. Az intézményben az égésplasztika kivételével valamennyi egészségügyi ellátás biztosított lesz. Bedros J. Róbert miniszterelnöki megbízott az Origónak elmondta: a 300 milliárd forintból megvalósuló kórházban a szó szoros értelmében minden a betegről szól majd: nemcsak a gyógyulásáról, hanem annak az optimális környezetnek a megteremtéséről is, amely ezt a legjobban szolgálja.

Azért a Dobogót választották a kórház helyszínéül, mert itt van elég hely és közlekedési potenciál arra, hogy egy kompromisszumok nélküli, minden egyes beteg számára VIP-ellátást nyújtó, ultramodern kórházat építsenek – mondta az Origónak adott interjúban Bedros J. Róbert. Hangsúlyozta, ez

az intézmény nemcsak a fővárosiakat látja majd el, hanem a nyugat- és közép-magyarországi régió öt megyéjéből fogad betegeket, és 24 órás sürgősségi ellátást nyújt.

– Ennek a hatalmas feladatnak a környezeti terhelését nem lehet ráengedni Dél-Buda sűrűn lakott belső részeire – jegyezte meg, hozzáfűzve: fontos szempont volt az is, hogy az épülő intézményt tömegközlekedéssel, közúton és a levegőből is könnyedén meg lehessen közelíteni, a Dobogó pedig mindegyik feltételnek megfelel. A miniszterelnöki megbízott megemlítette, hogy a helyszín jelenleg is húsz buszjárattal megközelíthető, de folyamatban van a közlekedési hálózat bővítése, és elkészült a Dél-budai Centrumkórház (DBC) közlekedési vázlatát bemutató látványterv is.

Dél-budai Centrumkórház – közlekedési látványterv
Fotó: DBC

Beszélt arról is, hogy azért nem a szintén a főváros XI. kerületében lévő Szent Imre Kórház bővítése mellett döntöttek, mert – mint fogalmazott – nem ugyanarról a nagyságrendről beszélünk. – Tudomásul kell venni, hogy régi kórházakat fel lehet újítani, de régi kórházból nem éri meg újat csinálni.

A Szent Imre társkórházként fog működni a Dél-budai Centrum mellett, itt látják majd el a krónikus, továbbá a műtét előtti előkészítésre és a műtét utáni rehabilitációra szoruló betegeket

– közölte. Kitért rá, hogy a XIX. század végén és a XX. század első felében a Szent Imre Kórház helyén az Erzsébet Sósfürdő nevű gyógyüdülő központ működött. A szuperkórház-beruházás pedig lehetővé teszi, hogy a termálvizet ismét hasznosítsák, a gyógyfürdőt újraépítsék, hozzá pedig gyógyszállót kapcsoljanak.

– Ebben a kórházban a szó szoros értelmében minden a betegről szól majd: nemcsak a gyógyulásáról, hanem annak az optimális környezetnek a megteremtéséről is, amely ezt a legjobban szolgálja

– tudatta Bedros J. Róbert, ide sorolva például az egyágyas kórtermeket, de a DBC-ben, mint más modern, nyugat-európai kórházakban, működik majd kávézó, bankfiók és fodrászat is. A gyermekeket pedig kétágyas kórtermekben helyezik el, hogy minden kis beteg mellett ott lehessen valamelyik szülő.

Bedros J. Róbert
Fotó: Origó.hu

A miniszterelnöki megbízott elmondta: a közvetlen költségeket tekintve ez nyilván drágább megoldás, mintha a szokásos 2-8 ágyas kórtermeket alakítanának ki, viszont a hosszú távú eredményt, a jobb és gyorsabb gyógyulási eredményből adódó össztársadalmi hasznot nézve olcsóbb. Emellett a beruházásnál arra is törekszenek, hogy zöldenergiával működtessék a kórházat, vagyis a fenntartási költségeket a lehetőségekhez képest minimalizálni szeretnék, miközben a legkorszerűbb technológiai háttér valósul meg.